Rövid ajánlók, kritikai és teoretikus igényesség nélkül.
2012. június 14. és 16. között kerül megrendezésre a Magyar Tolkien Társaság és a Károli Gáspár Református Egyetem tudományos konferenciája, mely egyben az MTT 10 éves fennállásának jubileumi rendezvénye is. A konferencia témája: J. R. R. Tolkien: Fantázia és erkölcs.
Május 8-án és 9-én Szegeden folytatódik Kubiszyn Viktor Drognapló című önéletrajzi-dokumentumregényének rendhagyó országos irodalmi és drogprevenciós körútja. A körút célja, hogy a regényen keresztül, annak ürügyén minél nyíltabban és minél gyakrabban beszélhessünk a szenvedélybetegség problémájáról, a rászokásról, a függőségről, és az újjászületésről – mert mindig van kiút, és mindig van választás.
.jpg)
2012. április 30-án 18:30-as kezdettel, Budapesten a Toldi Moziban kerül megrendezésre a Pluralica-estek Hullámtörés nevet viselő eseményének 5. alkalma.
01. Ez a magyar kiadás valójában nem a The King In Yellow novelláskötet, csupán az ennek megfelelő magyar cím alatt jelentette meg a kiadó.
02. Ha eltekintünk attól, hogy nem azt a filmet vetítik, amire jegyet váltottunk, akkor sem lesz túl jó a helyzet, ugyanis Lovecraft-előkép ide vagy oda, Chambersnek ezek a munkái szinte kivétel nélkül élvezhetetlenek.
03. A kötet kilenc, csaknem egyenletesen silány novellát tartalmaz, mindegyik fájdalmasan szentimentális stílusban íródott, és (bár a krimi és a rémtörténet köpenyébe burkolva) kivétel nélkül mindegyiknek a reménytelen/boldogtalan/halhatatlan szerelem a témája.
Íme az első tíz mondatos villám ajánló, amiről az előző bejegyzésben már szó volt! Első alkalommal egy kortárs portugál betűvető regényéről lesz szó, amit egyébként nem kifejezetten (kifejezetten nem) érdemes olvasni. Lássuk!
01. Dos Santos könyve a Da Vinci-kód jellegű „intellektuálisnak” mondott thrillerek/krimik csoportjába tartozik, ám itt a természettudományok modern elméletei szolgálnak a rejtélyek alapjául, ami kétségtelenül izgalmas is lehetne, amennyiben egy jó író tálalná.
02. A portugál író átveszi amerikai kollégája receptjét a bestseller íráshoz: csak semmi összetett mondat.
Baráth Katalin krimit ír. Ráadásul a századfordulós Magyarország a szetting. Eddigi két regényét az Agave Kiadó jelentette meg A fekete zongora (igen, mint az Ady-vers, igen, motivált az azonosság) és A türkizkék hegedű címek alatt. Rögvest el is keresztelték a magyar Agatha Christie-nek, ami egyfelől nyilvánvalóan megtisztelő, másfelől viszont valószínűleg feláll a hátán a szőr, amikor ezt hallja.
Dennis Lehane-hírek
Szeptember 29-én végre megjelent hazánkban is Dennis Lehane Hideg nyomon című regénye. Erről azonban már korábban ejtettünk szót itt a Próza Nostrán, így most nem is a kötetről, hanem az ennek nyomán megélénkült érdeklődés (meglehetősen kis terjedelmű) hozományairól számolnék be.
Először is a Metropol című mindenki által ismert napilap közölt egy interjút a szerzővel; ezt elolvashatjátok itt. Az interjú ugyan meglehetősen rövid, ám azoknak, akiket érdekel Lehane munkássága érdekes lehet, hiszen számos olyan szerzőre hivatkozik, akik nálunk talán kevésbé ismertek, mégis hatást gyakoroltak írásművészetére.
2011. szeptember 29-én végre hazánkban is megjelenik Dennis Lehane 1998-as regénye, a Hideg nyomon.
A szerző talán a kortárs krimiirodalom egyik legkiemelkedőbb alakja, olyan kötetek fűződnek a nevéhez, mint a Scorsese-film után, hatalmas sikert befutott, Viharsziget, vagy a (filmre már szintén adaptált) Titokzatos folyó, de három Wire epizód is az ő keze munkája.
Idén tavasszal, legnagyobb örömömre végre a hazai mozikban is bemutatták A Karib-tenger kalózai negyedik részét, az Ismeretlen vizekent. Bár a sagat egyre több kritika éri, a néhol valóban túlhúzott jelenetek mellett a filmnek számos letagadhatatlan erénye van.
Az lfg.hu könyvismertetője itt olvasható a könyvről.
Ez a szöveg is erősíti a hitemet abban, hogy King visszatalált a kaptafához az elmúlt jó pár év gyászosan sikerült regényei után. Bízom benne, hogy az Az-hoz fogható nagyívű, lassú könyvről van szó, sok szereplővel.
Forrás: lfg.hu