Villámajánló

A Bartók Imrével készített interjú második része. Az első rész ide kattintva olvasható.

Próza Nostra: A regényed főszereplője három sorozatgyilkos, akik egyben három jelentős gondolkodó alakját, személyiségét viselik. Ha jól tudom kezdetben a Gondolkodók is lehetséges címalternatíva volt. Hogyan jött az ötlet, hogy sorozatgyilkos filozófusokról írj és miért pont Heidegger, Marx és Wittgenstein lettek a szereplők?

Bartók Imre: Az első pillanattól kezdve ez a három figura lebegett előttem, egyrészt, mert kiemelten fontosak, másrészt, mert nagyon élesen eltérnek egymástól. Ha azt keressük, hogy ki az a három szerző, akik biztosan utálnák egymást, akkor ez egy kézenfekvő felállás. Heideggert és Wittgensteint a század két legfontosabb gondolkodójának szokás tekinteni, Marx jelentősége pedig abban áll, hogy általa közvetlenül is megjelenik a filozófiának mint gyakorlatnak, mint világprogramnak a gondolata – erre a regény a Feuerbach-tézissel maga is utal. Valójában mindhármukra jellemző – persze nagyon eltérő formában – a filozófia „végének” vagy „meghaladásának” gondolata.

Bartók Imre második regénye, A patkány éve, a Könyvhét idején jelent meg a Libri Kiadó gondozásában és azóta is hangosak tőle mind az online, mind az offline irodalmi terek. A rendkívül gazdag szöveggel kapcsolatban számos kérdés merült fel, melyeket a szerzőnek is szegeztünk, így született meg ez az interjú, melyet hossza miatt két részletben közlünk. Bartók Imrével Szabó István Zoltán (Steve) beszélgetett.

Próza Nostra: Az első megjelent szépirodalmi szöveged a Fém című regény volt, ami 2011-ben jelent meg. Ez előtt is próbálkoztál már szépírással vagy ez volt az első írásod? Kritikus is vagy, két monográfiád jelent meg, szakszövegeket fordítasz, aktív szakmai életet élsz. Mi indított arra, hogy mindezek mellett szépprózát írj?

Bartók Imre: Más utat jártam be, mint azok a velem egyidős barátaim, akik pl. a legendás sárvári írótáborban kezdték meg irodalmi szocializációjukat. Kis túlzással azt mondhatom, eszembe sem jutott, hogy prózát írjak, aztán mégis úgy alakult, hogy volt egy időszak, amely során megírtam a Fémet. Három hónapig tartó, alkotáslélektani szempontból delíriumban töltött idő volt, hiszen csak a munka befejeztével döbbentem rá, hogy írtam egy regényt. Ezt követően tudatosabbá váltam, és jobban megterveztem a dolgokat.

01. Isaac Marion regénye voltaképp a Rómeó és Júlia feldolgozása egy zombitörténet keretei között, röviden: egy mash-up irodalmi merénylet.

02. A regény borítóján Stephenie Meyer ajánlása olvasható és ez mindent el is mond a könyvről.

03. Bár a zombi Rómeót R-nek hívják, Júliát pedig Julie-nak és van erkély jelenet is, ez a szöveg regény formában íródott és a Shakespeare darabbal ellentétben egy orbitális happy enddel végződik, amiből talán ki is derült, hogy nem ez a Rómeó és Júlia legízlésesebb feldolgozása.

04. Habár zombiregényként szokás meghatározni, szó sincsen arról, hogy az Eleven Testek horror szöveg lenne, a zombiapokalipszis csupán egzotikus díszletként szolgál a mindenki által ismert szerelmi történet újramondásához.

A Roham Bár váratlan bezárása miatt elmaradt irodalmi estet május 31-én pótoljuk, 19 órától a Hy5-ban.

1. Végy egy klasszikus irodalmi szöveget.

2. Adj hozzá zombikat, vámpírt, robotot, meg ami tetszik.

3.Rázd össze!

4. Siker.

Lincoln a vámpírok ellen, Rómeó, az élőhalott, Kerouac és Cthulhu, Android Karenina – a kortárs amerikai szórakoztató irodalom egyik legburjánzóbb trendje a mash-upnak nevezett irányzat. A Büszkeség és balítélet meg a zombik 2009-es sikere után több tucat szerző kezdett irodalmi remixeket gyártani, melyek közül számos (Abraham Lincoln, a vámpírvadász, Eleven testek, Beastly) magyar nyelven is megjelent. Ezen trend esztétikájáról, létrejöttének és sikerének okairól beszélgetünk 2013. május 31-én, este 19:00-kor Budapesten, a Hy5-ban.

1. Végy egy klasszikus irodalmi szöveget.

2. Adj hozzá zombikat, vámpírt, robotot, meg ami tetszik.

3.Rázd össze!

4. Siker.

Lincoln a vámpírok ellen, Rómeó, az élőhalott, Kerouac és Cthulhu, Android Karenina – a kortárs amerikai szórakoztató irodalom egyik legburjánzóbb trendje a mash-upnak nevezett irányzat. A Büszkeség és balítélet meg a zombik 2009-es sikere után több tucat szerző kezdett irodalmi remixeket gyártani, melyek közül számos (Abraham Lincoln, a vámpírvadász, Eleven testek, Beastly) magyar nyelven is megjelent. Ezen trend esztétikájáról, létrejöttének és sikerének okairól beszélgetünk 2013. május 8-án este 19:00-kor Budapesten, a Roham bárban.

01. A regény narrációja – a klasszikus cyberpunk szövegekkel ellentétben – egyes szám első személyben íródik.

02. Négy szereplő szemszögéből ismerhetjük meg az eseményeket, mindegyik fejezetben más-más karakteréből.

03. Dramatis Personae: Kendra, lemorzsolódott bölcsészhallgató, fotóművész; Lerato egy multicég programozója, él-hal a felfordulásért; Tendeka lázadó aktivista, raszta „szabadságharcos”; Toby léhűtő blogger, bérjátékból tartja fenn magát.

04. A fejezetek nyelvi megformálása mindig aszerint változik, éppen kinek a szemszögéből látjuk az eseményeket.

„Az agy az az izom, ami a világot mozgatja.”

(324. o.)

01. Igazi, régi vágású Stephen King regény 1980-ból, sci-fi elemekkel, összeesküvés elméletekkel; mégis végig hihető és persze ijesztő marad.

02. Ám egyáltalán nem szakszerű: egy jelenet olyan naiv, a szöveg mögött húzódó elképzrelésekre világít rá a számítógépes információkereséssel és –feldolgozással kapcsolatban, hogy az minden informatikával foglalkozó számára nosztalgikus csemege.

A karácsony előtti adventi időszakban buzdítanak minket a leghangosabban vásárlásra a reklámok. Ironikus, hogy akkor a legnagyobb a zaj, amikor ideje lenne a csendnek. Mindenesetre a könyv kiváló karácsonyi ajándék, ráadásul az ünnepek közeledtével a kiadók a legkülönbözőbb akciókat vezetik be. Összegyűjtöttünk néhány ajánlatot, a kedvenceink közül, hogy ne kelljen sokáig keresgélni őket és több időt tölthessetek csendben.

2012. október 11-én 20 órai kezdettel slam poetry est veszi kezdetét a Grand Caféban. Az ingyenes est szervezője Boldog Zoltán, az estet az Irodalmi Jelen, a József Attila Kör és az SZTE Kulturális Irodája támogatja. A rendezvény a 17. Őszi Kulturális Fesztivál programja.

01. Boldog-boldogtalan krimit akar írni Északon, meglovagolva a skandináv krimi népszerűségét, ám ez nem használ sokat a zsánernak.

02. Agnete Friis és Lene Kaaberbøl dán írónők: egyikük fantasy-, másikuk gyerekkönyv-szerzőként vált ismertté; együtt pedig a Nina Borg-sorozat által vonultak be az irodalmi sikerszerzők közé.

03. A sorozat főszereplője Nina Borg, a Vöröskereszt ápolónője, aki életét a gyengék és elesettek megsegítésére tette fel, saját családja viszont annyira érdekli mint Ted Bundyt az emberi jogok.

04. A sorozat első regénye (Gyerek a bőröndben) egy emberrablás történetét mutatja be több szálon: az emberrablók, a megrendelő, az elrabolt gyermek anyja és a megmentésen igyekvő Nina szemszögéből.