Vers

1. Acsai Roland Jin és Jang című verses fantasy regénye a maga nemében egyedülálló vállalkozás, forma és tartalom effajta találkozására idehaza még nem volt példa.

2. A szöveg először folytatásokban került fel a külön ebből a célból létrehozott Facebook oldalra, majd az Irodalmi Jelenre, most pedig a Főnix Könyvműhely jóvoltából fizikai kiadvány formájában is kézbe vehetjük.

3. A Jin és Jang 42 számozott és címmel ellátott versből áll, melyek mindegyike egy-egy epizóddal bővíti a két főszereplő, Lány és Fiú, történetét.

4. Noha a verses regény műfaja alapvetően nyugati forma, a tartalom számos helyen a keleti kultúrát, legfőképpen a japán hagyományokat követi, olyannyira, hogy a Hagakure – a szamurájok becsületkódexe – az egyik versfejezet címeként is megjelenik a szövegben.

5. A keleti filozófia és miszticizmus gazdagon átjárja a szöveget, ezzel valami nosztalgikus veszteségérzést csempészve az olvasmányélménybe, melyet mégis valahogyan áthat a csendes derű.

6. A történetet felépítő szabadversek erőteljes képisége a japán mangák és animék világát és technikáit idézik.

7. Ugyanez mondható el a történetet illusztráló Bocsi Eszter képeiről (10 rajzot tartalmaz a kötet), melyek szépen kidolgozottak és képesek megragadni a történet hangulatát.

8. A szárnyaló fantázia, az epizodikusság és a gyors váltások jellemzőek a Jin és Jangra, melyek mégis kiegyensúlyozott szerkezetet hoznak létre.

Sirokai Mátyás: A káprázatbeliekhez

III.4.

• Tovább A költészet napja 2015 tartalomra
• Hozzászólások

Acsai Roland költő, író, műfordítóval beszélgettünk fantasyről, animékről és a keleti szellemiségről, készülő fantasy verses regénye a Jin és Jang - a szív gravitációs mezeje kapcsán. A szerzőt Szabó István Zoltán (stv) kérdezgette.

stv: Mikor és hogyan kerültél kapcsolatba a fantasyvel és hogyan viszonyulsz a zsánerhez?

Acsai Roland: Költő, író és műfordító vagyok, tíz éve fordítok fantasyket, ifjúsági és „felnőtt” regényeket – elsősorban az általam nagyon kedvelt Könyvmolyképző Kiadónak. Tehát sok ezer fantasy-oldal jött már ki az ujjamból. Közülük több könyv kultikus lett. Például a Percy Jackson és az Olimposziak vagy a Vadonjáró tanítványa. Bejön a műfaj. Borítékolni lehetett, hogy előbb-utóbb valami hasonlóval rukkolok elő.

Nemes Z. Márióval harmadik verseskötetének (A hercegprímás elsírja magát) megjelenése kapcsán készítettünk interjút. Berlinről, "agrártrashről", pszeudo-népiességről és a kortárs líra hozzáférhetőségéről Szabó István Zoltán (stv) kérdezte a szerzőt.

stv: Jelenleg Berlinben élsz, ahol a napokban volt is egy felolvasóested. Hogyan sikerült az est?

Nemes Z. Márió: A berlini DAAD-ösztöndíjam lassan a végéhez a közeledik, de úgy érzem sikerült hasznosan eltölteni a rendelkezésre álló időt, aminek egyik  momentuma volt a Rummelsburg 2 – Die Dichter von Kollwitzplatz című költészeti fesztiválon való szereplésem is. A kultikus státuszt élvező Rumbalotte nevű irodalmi „kocsmában” megtartott felolvasáson Matthias Knieppel (aki Kalász Orsolyával együtt a verseim fordítója volt) közösen mutattuk be a szövegeket. Ezt követően június elején is szerepeltem a berlini Poesiefestival (www.poesifestival.org) egyik rendezvényén, illetve a fordítások  a Literaturwerkstatt közvetítésével felkerülnek majd a www.lyrikline.org -ra.

Szilveszter a Monarchiában

Elvittem magammal egy körúti zsúrba. A házigazda feje zsákszerű volt, de hallgattunk popzenét. Jó szaga volt a vendégeknek és kezet mostak, mielőtt köszöntek. Nem akartak hozzáérni, inkább a stroboszkópot nézték a szobában. A házigazda szerint ilyen a békebeli világítás. Nem mondtam ellent, nem volt jogom hozzá. Hajamat tapogattam, elégedetlenül az állaggal, bár egykedvűséget színleltem. Miért vagyok uniformisban, kérdezték a nők, így járhatunk csak társaságba, válaszoltam szerényen. Voltak ételek is, különböző alakúak és színesek. Ő kiment a mosdóba, elkezdte a falat fröcskölni, de túl hangosan ugatott, mire a házigazda felhangosította a zenét. Miután visszajött a fürdőből, mindenkinek megnyalogatta a lábát, aztán pukedlizett, mint egy jól nevelt úrilány. Már kezd hozzászokni az idegenekhez, de még szégyelli magát szoknyában. Ez itt a szeretet, mondtam, és az ablakhoz tipegtünk. (A vérbíró végleg elaludt, suttogták a többek, miközben kezet ráztak velem.) Amikor először megláttam, azonnal tudtam, hogy az enyém lesz, helyette nyögtem, mert nem tudott beszélni, pedig hetente nyírták az arcát. Aztán a bíró elaludt és a falut elsodorta a vér. A vendégek gyerekpezsgővel fröcskölték egymást, mert a béke eljött a falak közé. Ő tágra nyílt orrlyukkal szimatolt körbe, hogy ez most már az ő születésnapja? Bundáját tisztogattam, és közben visszaszámoltam. Ha elérkezik a nulladik óra, Haynau lánya újra világra jön.

Radnóti Miklós özvegye 102 évesen, 2014. február 15-én hajalban távozott el. Ő kezelte a költő hagyatékát, amiért A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével tüntették ki 2009-ben. A világirodalomból az orosz és a francia alkotók voltak számára a legkedvesebbek, eredeti nyelven forgatta őket. Naplója, melyben arról is beszámol, hogyan mentette meg férje verseit és levelezését, halála után hozzáférhetővé válik.

Nyugodjék békében.

(1912. szeptember 8., Budapest - 2014. február 15., Budapest)

Kihasználva az alkalmat, a Virágárusok napján közzéteszünk két verset, egészen pontosan wakát, a szerelem témájában.

Edgar Allan Poe legambíciózusabb lírai alkotását, A holló című versét, 1845. január 29-én közölte a New York Evening Mirror. Ez volt a vers első megjelenése nyomtatásban. A költemény születésének mikéntjéről, a versírás technikájáról A műalkotás filozófiája című esszéjében ad számot a szerző. Ennek az esszének a hatástörténete hasonlóan óriási, mint amilyen magáé A hollóé. A verset a kor számos fontos költője lefordította saját nyelvére.

Azt mondják, hogy időnként a holló szélsőségesen magas, akár 100 éves kort is megérhet, de úgy tűnik ez A holló ezt is bőven túlszárnyalta.

Mi Tóth Árpád fordításában közöljük.

Haiku verseket és haibunokat vár a Cédrus Művészeti Alapítvány a napokban kiírt pályázatára. "Darabszám" megkötés nincs, minden pályázó beleátása szerinti számú költeménnyel nevezhet. A verseknek tematikus alkotásoknak kell lenniük. A pályázatban meghatározot téma: víztükör.

1966-ban, miután megjelent Michel Foucault A szavak és a dolgok című - a nyugati gondolkodásban meghatározóvá váló – szövege, az összes francia bölcsész ezzel a kötettel járt randira, függetlenül attól, hogy olvasta-e vagy sem. Závada Péter első verseskötetével – kis túlzással – hasonló a helyzet, csak épp a középiskolás tinik körében. No, nem mintha csak számukra tartogathatna érdekességeket, maradandó versélményt az Ahol megszakad című kötet, ám letagadhatatlan, hogy a kortárs magyar irodalomban példa nélküli érdeklődés övezi a fiatalabb generáció részéről.

A kötet a Libri Kiadó gondozásában jelent meg a Nemzetközi Könyvfesztivál idején. Bemutatójára stílszerűen a Költészet Napján került sor, ahogyan a reklám-kisvideó is ezen a napon vált elérhetővé a neten. A 68 oldalas kiadvány hátlapján olvasható ajánlásokat Parti Nagy Lajos és Darvasi László írták. A ragasztott kötet fizikai részére nem lehet panasz, már kézbe venni is jó érzés. Ennyit a külcsínről.