Sci-fi

Jelenlegi hely

A sci-fi kategóriája.

Tövisek után (Mark Lawrence - Bolondok hercege)

Szerző stv On the

Mark Lawrence: Bolondok hercegeAmikor 2011-ben útjára indult A széthullott birodalom-trilógia a Tövisek hercege című kötettel, hamar kiderült, hogy Mark Lawrence könyve a kortárs fantasynek egy olyan ágába tartozik, mely a hagyományos megoldásoktól eltérő utakat követ. Az atmoszféra sötét, a karakterek aprólékosan kidolgozottak, olyannyira, hogy ez időnként a cselekmény háttérbeszorulását eredményezi, az események – csak látszólag paradox módon – realisztikusak, fontos része a szövegeknek az erőszak, és ami talán a legfontosabb, kimunkált prózanyelv jellemző ezekre az írásokra. Az egyre inkább megerősödő, önálló sodorrá váló gritty fantasy zsánerébe tehát többek között Joe Abercrombie mellé végül Mark Lawrence neve is bekerült. A nyitókötet lehengerlő, de több szempontból még egyenetlen volt, ám ez az ingadozó színvonal a második és harmadik kötetre egyenletesen magasra állt be.

A trilógia zárókötetének megjelenése után nem sokkal jött a hír, hogy Lawrence párhuzamos trilógiát tervez, mely az általa megalkotott világon játszódik, ám eltérő karakterekkel egy egészen más történetet mesél majd el. Érthető, logikus és persze ökonomikus döntés (főleg financiális szempontból), hiszen a regényvilág már készen áll, így az írónak szükségtelen egy újabb hátteret kitalálnia és felvázolnia a készülő új kötetekhez. Ugyanakkor veszélyes is, mivel feltehetőleg kénytelen megismételni a sikert, s meg kell felelnie a felállított követelményeknek. Ez távolról sem tűnik győztes szituációnak.

A magyar sci-fi atyja - Kuczka Péter megemlékezés

Szerző acélpatkány On the

Kuczka Péter15 éve hunyt el Kuczka Péter. Akkor 12 éves voltam.

Ismertem a nevét, persze, rengeteg könyvben láttam. Összeállította: Kuczka Péter. Szerkesztette és az utószót írta: Kuczka Péter. Sorozatszerkesztő: Kuczka Péter. De vidéki gyerekként, aki leginkább antikváriumokból jutott hozzá a könyveihez, internet nélkül honnan is tudhattam volna, él-e vagy sem? Egy 12 éves nem sokat törődik még az ilyesmivel. Ezek az alakok, írók, szerkesztők, fordítók, mind messzi férfiak és nők. Hiszen akkor számomra még Budapest is csak egy név volt a térképen. Soha nem találkoztam Kuczkával, évekkel később tudtam meg egyáltalán azt, mikor hunyt el.

„Ha előbukkanna a Dunából vagy a Gellért-hegy mögül egy óriásszörny” – interjú Lakatos Istvánnal

Szerző acélpatkány On the

Lakatos IstvánLakatos István Óraverzum - Tisztítótűz című regénye ebben a hónapban jelent meg a Magvető kiadónál. Kritikánkat itt találjátok a regényről, itt pedig bele is olvashattok a könyvbe. Az alábbiakban pedig Takács Gábor (acélpatkány) interjúját olvashatjátok a regény szerzőjével, a Tisztítótűzről és folytatásairól, a magyar képregény helyzetéről és a képregény helyzetéről Magyarországon.

Takács Gábor: A Dobozváros 2011-es megjelenése óra 3 év telt el. Mikor kezdett el foglalkoztatni az Óraverzum ötlete? Ezen az irodalmi projekten dolgoztál a két szöveg között eltelt időben vagy más egyében is?

Lakatos István: Óraverzum - Tisztítótűz (szövegrészlet)

Szerző Próza Nostra On the

ÓraverzumLakatos István Óraverzum - Tisztítótűz című regényének kritikája után most részletet is olvashattok a Magvető már megjelent kiadványából.

Tartalom:

Óraverzum. Ősi, gigászi gépezet, fogaskerekek hajtotta, mechanikus naprendszer.
Mirkó, Seon királyának fia többnyire magányosan múlatja idejét a Fellegvár titkos folyosóin csatangolva. Egyetlen barátja a szórakozott, ám talpraesett nagynénje, Szaffi, aki szabadidejében hihetetlen masinákat bütykölget. A hétköznapok azonban izgalmasabbá válnak, amikor gőzhajók jelennek meg Seon egén. Szerte az Óraverzumból sereglenek a bolygóra, hogy megtekintsék az évszázad látványosságát, a légfelléreknek nevezett óriási lények vonulását. A betegeskedő Mirkót a felfordulás elől nagynénje egy szedett-vedett komédiás társulat rozzant hajóján a Holdra küldi, a nagyapjához - csakhogy a bolygót mozgató szerkezettel valami nincs rendjén, így könnyen lehet, hogy ami izgalmas kalandnak indult, lidércnyomássá változhat.

Ketyeg az óra (Lakatos István: Óraverzum - Tisztítótűz)

Szerző acélpatkány On the

Lakatos István: Óraverzum

Lakatos Istvánt talán nem kell sokaknak bemutatni. Neki köszönhetjük a többek kedvencévé váló szomorú szemű Lencsilányt, vagy a Dobozváros történetét, amely elnyerte az Év Gyermekkönyve díjat 2012-ben. Második regénye, az Óraverzum – Tisztítótűz szintén ifjúsági könyv, mégis már első látásra megsejthetjük, hogy itt bizony olyasmivel van dolgunk, ami a felnőtteknek is érdekes lehet.

A regény világa a hatalmas Világgép (egy hatalmas óramű) és annak hat bolygója, melyek a szerkezet karjain foglalnak helyet. A különféle bolygók óraműveknek köszönhetik mozgásukat, a légben hatalmas repülő hajók tartják fenn a kapcsolatot a hat világ között, amelyeket a legfurább lények és emberek népesítenek be. Korábban volt egy hetedik bolygó is, az Arbor, de azt a Világgép urai letaszították a mélybe, mikor az arboriak ellenük fordultak. Seon valaha jobb napokat is látott planéta, itt él a nyolc éves Mirkó, Pongrác király egyedüli gyermeke apja maroknyi alattvalójával és nagynénjével, Szaffival, aki bohókás feltalálóként a kisfiú legjobb barátja. A csendes hétköznapokba változásokat hoz, amikor a hatalmas és félelmetes lények, a légfellérek, vonulásuk során elhaladnak Seon mellett, ezzel látogatók ezreit vonzzák ide az Óraverzum minden tájáról. Azonban nem csak a sok látogató bolygatja fel Seon nyugalmát, a bolygó óraművével problémák adódnak, és valami mozgolódni kezd a Fellegvár ősi alagútjaiban is.

Gyors, mint a gondolat (Valerio Evangelisti - Indulj, Inkvizítor!)

Szerző stv On the

Valerio Evangelisti: Indulj, Inkvizítor!Valerio Evangelisti menő szerző, és nem csak a dögös neve miatt.

Az író neve nem feltétlenül cseng ismerősen a magyar olvasóközönségnek, hiszen eddig összesen két regénye jelent meg idehaza. A Nicholas Eymerich-ciklus első kötetét, az Indulj, Inkvizítor! című regényt, tavaly jelentette meg a Metropolis Media (ez a kötet jelen írás tárgya), melyet idén a második rész (Örökké élj, Inkvizítor!) követett. Az olasz származású szerző nem mindig sci-fi írással kereste a kenyerét, államtudományból doktorált és az olasz pénzügyminisztériumban dolgozott. 1993-ban jelentette meg első írását, mely Nicholas Eymerich – valós történelmi személy – alakja köré épült, ahogyan a tíz kötetesre bővült sorozat további részei is. Történelmi érdeklődésű szerzőről van tehát szó, aki egyedi módon ötvözi regénysorozatában a historikus tényeket és a fantasztikus elképzeléseket (Evangelistiről bővebben is olvashattok a Galaktika cikkében). Regényeit olaszról számos nyelvre lefordították, többek között németre, spanyolra, franciára, portugálra és magyarra, azonban az angol nyelvű fordítás – mely a könyvpiac óriási területét nyitná meg – még várat magára.

Az egyszemélyes hadsereg (Ann Leckie - Mellékes igazság)

Szerző acélpatkány On the

Ann Leckie: Mellékes igazságNem könnyű egy olyan könyvnek, ami úgy érkezik a magyar olvasókhoz, mint a „tavalyi év legzajosabb sikere”. Márpedig Ann Leckie első kötete, a Mellékes igazság (Ancillary Justice) ilyen, hiszen szinte az összes rangos SF díjat elnyerte, hatalmas kritikai- és közönségsiker követte, és sokan a gender kérdés új és egyedi megjelenítőjét látták benne. A nők (szereplők és írók) és a gender kérdése nem csak a hazai közéletben, de a kortárs SF-ben is pezsgő téma. Hogy mégis, milyen könyv a Mellékes igazság? Egy nagyon jó regény, amiben nem feltétlenül azon van a hangsúly, amit leghangosabban emlegetnek, és ha nem is érdemelt meg ennyi díjat, de mindenképpen rászolgált jó párra azok közül, amit elnyert (különösen az elmúlt évek SF díjazottjait tekintetbe véve).

Egy jelentéktelen, fagyos bolygón egy magányos idegen keres valakit. Breq a kívülállók számára csak egy radchai, a hatalmas, félig lenézett, félig rettegett csillagbirodalom polgára, akit mindenki igyekszik átverni, hisz még a bőre alatt is pénz van. A valóság azonban egészen más: Breq nem hogy nem radchai, de nem is ember. Ő egy mellékes, Toren Igazsága, egy hatalmas mesterséges intelligenciával rendelkező csatahajó függeléke, egy „hullakatona”. Az ilyen mellékeseket hadifoglyokból hozzák létre, kitörölve a személyiségüket, és a különféle implantok segítségével a hajó személyiségének részévé teszik az adott testet, ami összeköttetésben áll a hajóval, gyakorlatilag annak egy kiterjesztésévé válik. Két évtizeddel ezelőtt azonban történt valami, és Toren Igazságából csupán egyetlen mellékes maradt, minden emléke és a személyisége egy hús-vér testbe záródott, a túlélő pedig bosszút esküdött. Azonban a bosszút végrehajtani nem egyszerű, már csak azért sem, mert a célpont a Radch Birodalom uralkodója, Anaander Mianaai, aki maga is megosztotta tudatát több ezer klónja között, így gyakorlatilag lehetetlen elpusztítani.

Tigris a csillagok között (Alfred Bester - Tigris! Tigris!)

Szerző The Imp On the

Alfred Bester: Tigris! Tigris!Alfred Bester, regényekben nem túlságosan bővelkedő életművének második, talán legismertebb és legelfogadottabb műve a Tigris, tigris, vagy másik címén Célom a csillagok. Az hogy melyik cím találóbb a szövegre nézve, több évtizedes vita tárgya a sci-fi területén mozgó kritikusok és műfajkedvelők körében. Ez egyrészt azért sem meglepő, mert a két cím adott esetben a szöveg két különböző értelmezését adhatja, másrészt azért sem mert a regény 1956-ban született, tehát bőven volt idő vitázni a kérdésről. A másik érdekessége a szövegnek, hogy gyakran hivatkoznak rá, mint minden idők legjobb sci-fi regénye és az ezzel foglalkozó internetes toplisták élmezőnyében is gyakran találkozunk vele, míg a hasonló témában született, szerzőket felsorakoztató listákból rendre kimarad Alfred Bester.

Az asztronauta magányossága (Andy Weir - A marsi)

Szerző stv On the

A marsi

Mark Watney űrhajós egy szerencsétlen baleset következtében a Marson ragad, miközben társai hazafelé döngetnek a Földre.

Mark lehet az első ember, aki meghal a Marson. Érthetően nem túl boldog a gondolattól.

A Fumax Kiadónak köszönhetően még megjelenés előtt olvashattuk Andy Weir regényét, melyről stv írt kritikát.

Andy Weir A marsi című regénye körül akkora a felhajtás, hogy semmi jót nem vártam tőle. Mindent adottnak tűnt ahhoz, hogy egy jócskán túlértékelt írásról legyen szó. Egy dolog viszont látatlanban is mellette szólt: nem egy sorozat első kötete, hanem önálló regény. Ez már önmagában is örömteli tény a fantasztikus irodalom ma már csak szinte kizárólag sorozatokban gondolkodó zsánerében.

Andy Weir amerikai szerző, akinek A marsi (The Martian) az első regénye, mely magánkiadásban jelent meg 2012-ben. Bár ismerünk ellenpéldát, általában nem a magánkiadások lesznek a nagy sikerek. Ez óriási siker lett, úgyhogy a Crown meg is vette a kiadás jogait és idén újra megjelentette. Most pedig már magyar nyelven is hozzáférhető a regény a Fumax Kiadó jóvoltából, Rusznyák Csaba fordításában.

Andy Weir: A marsi (Könyvmegjelenés)

Szerző Próza Nostra On the

Andy Weir: A marsiSzeptemberben jelenik meg a Fumax Kiadó újdonsága, Andy Weir A marsi című regénye. Ez a Fumax kiadó eddig legkiemelkedőbb nemzetközi sikert elért kiadványa: Ridley Scott következő filmjét ebből a regényből forgatja, melynek főszereplője Mat Damon lesz. A páratlan diadalmenetű könyv szeptember közepén jelenik meg magyarul. Természetesen a Próza Nostra is közöl majd róla kritikát. Alább a könyv ismertetője olvasható, néhány nap múlva pedig részletet is közlünk a könyvből.

Hat nappal ezelőtt Mark Watney az elsők között érkezett a Marsra. Most úgy fest, hogy ő lesz az első ember, aki ott is hal meg.

Miután csaknem végez vele egy porvihar, ami evakuációra kényszeríti az őt halottnak gondoló társait, Mark a Marson ragad. Még arra is képtelen, hogy üzenetet küldjön a Földre, és tudassa a világgal, hogy életben van – de még ha üzenhetne is, a készletei elfogynának, mielőtt egy mentőakció a segítségére siethetne.

Oldalak