Sci-fi

Jelenlegi hely

A sci-fi kategóriája.

Az ember két lábon járó káosz (Patrick Ness - Chaos Walking trilógia)

Szerző pilleremi On the

Patrick Ness: Kés a zajbanPatrick Ness nem is olyan régen a Chaos Walking trilógiával robbant be a köztudatba, és sok kritika szerint ez a három könyv igen magas minőséget képvisel a YA piacon. Hogy pontosan mitől emelkedik ki a kínálatból, azt nehéz lenne egy okra visszavezetni, hiszen a történet meglepően sok, komoly kérdéssel foglalkozik, így nem egyetlen, átfogó tematika mozgatja, hanem sok kisebb. A kevesebb nem mindig több, jó, ha egy történet bonyolult rendszert tár elénk, ám ennek is megvan a veszélye. A Chaos Walking bizonyos kérdéseket roppant hatásosan és intelligensen tálal, valóban túlszárnyalva a könyvesboltok polcain, hasonló kategóriába sorolt könyveket, de bizony akad olyan terület is, ahol hiányérzetet hagy maga után.

Kezdjük rögtön azzal, amire a trilógia címe utal. „Kontroll nélkül pedig az ember csak káosz. Hömpölygő káosz.” Mondja Todd Hewitt, arra utalva, milyen amikor mindenféle szűrő nélkül halljuk azt, ami a másik ember fejében van. Ez a Zaj, ami a történet egyik legérdekesebb alapötlete. Nem puszta telepátiáról van szó, hiszen olyankor értelmes gondolatokat hallhatunk. A Zaj ezzel szemben befogadhatatlan mennyiségű információ, túláradó, kezelhetetlen, csapongó, igazi káosz – vagyis az emberi elme maga. Mert képzeljük csak el, mi lenne, ha mindent kimondanánk, amire gondolunk. Sőt, azt is, ami csak tudat alatt fut át az agyunkon. Patrick Ness kényelmetlen igazságra összpontosítja a figyelmet: a magát racionális lénynek tartó ember valójában csak szűrők kifinomult rendszerének köszönheti, hogy nem látszik, mennyi minden fér el a csupán csak a felszínen rendezett belső világában. Ráadásképpen Ness mindezt azzal súlyosbítja, hogy a nők hallják a Zajt, de az ő elméjük néma a többiek számára. Ez alapján úgy tűnhet, hogy Patrick Ness gender kérdéseket is felvet, de történetben „csak” a helyzet kirekesztő mivolta jelenik meg. Egy dolog, ha az ember rá van kényszerítve arra, hogy a gondolatait a legvégsőkig feltárja a világ előtt, de a többiek viszonozzák ezt a kiszolgáltatottságot, és megint más, ha vannak kitüntetett személyek, akiknek megadatik, hogy csak befogadók legyenek. A Chaos Walking részletekbe menően kifejti, hányan hányféleképpen reagálhatnak egy ilyen sarkított helyzetre, nem kímélve az olvasót az emberi kegyetlenség végleteitől sem.

Programajánló (Könyvfesztivál 2015 - Beszélgetés a kortárs science fiction és fantasy irodalomról)

Szerző Próza Nostra On the

Beszélgetés a kortárs SF és F irodalomról (kép forrása: Facebook event)2015. április 26-án, vasárnap, 13 órakor kezdődik a Millenáris Parkban (Budapest, Kis Rókus urca 16-20; Szabó Magda terem) a XXII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál fantasztikus irodalommal foglalkozó programja. A beszélgetésben részt vesz a magyar fantasztikus irodalommal foglalkozó kiadók közül háromnak a képviselője, akik megosztják gondolataikat arról, hogy hol tart ma a világ spekulatív irodalma, miként tesz fel érvényes kérdéseket korunkra vonatkozóan és mindehhez képest hogyan lehet elhelyezni a magyar trendeket.

Résztvevők:

Kleinheincz Csilla (GABO)

Németh Vladimir (Fumax)

Velkei Zoltán (Agave)

Moderátor:

Szabó István Zoltán (stv - Próza Nostra)

Facebook event

A halhatatlanság nem elég (Dmitry Glukhovsky - Futu.re)

Szerző acélpatkány On the

Dmitry Glukhovsky: Futu.reNincs még egy ennyire átpolitizált irodalmi közeg, mint a kortárs orosz irodalom. A szemünk láttára igyekszik Oroszország megmutatni a világnak, hogy igenis a Szovjetunió bukása után húsz évvel még mindig erős világhatalom, és hogy az ország vezetői – éljünk ezzel az eufemizmussal – érdekesen értelmezik a demokrácia fogalmát és eszközrendszerét. Amióta a Kremlből „kisöpörték” az egypártrendszert azóta az orosz irodalom világhírűvé vált művei nem nélkülözik az állásfoglalást hazájuk állapotáról, legyen az a vadkapitalizmus, a média erős cenzúrája vagy valamilyen sajátosan oroszos jelleg. Emellett az orosz irodalom másik nagy jellemzője – ami mindig is jelen volt benne – a fantasztikum használata. Megemlíthetjük Pelevint, mint a legismertebb példát, aki írt már vámpírokról (Empire V) és virtuális valóságról is (A rettenet sisakja), de idecitálhatjuk Szorokint, akinek beteg elméjéből a legfélelmetesebb orosz jövővíziók kúsznak elő (vegyük kézbe Az opricsnyik egy napját), de bedobhatjuk Tatyjana Tolsztaját is (Kssz!).

A Futu.re elolvasása után az embernek az lehet az érzése, hogy annak szerzője, a Metro-regényekkel világhírre szert tevő Dmitry Glukhovsky ebbe a díszes társaságba szeretne belépni, hiszen könyve egy vérbeli disztópia, ami ugyan Európában játszódik, de olyan elemeket is használ, amelyek hazájára (is) ráhúzhatóak. De mégsem mondhatjuk azt, hogy sikerrel ugorja meg a nagyok szintjét, sajnos még a közelükbe sem ér, sőt, a Futu.re önmagában nem több egy gyenge tucatdisztópiánál.

Az emberség túlélése (Kemese Fanni köteteiről)

Szerző Kanizsai Ági On the

Kemese Fanni: A napszemű Pippa KennA napszemű Pippa Kenn és A viharszívű Mya Mavis a Könymolyképző Kiadó gondozásában jelentek meg 2012-ben és 2014-ben. A szegedi kiadó évek óta hozzájárul a hazai ifjúsági kiadások lendületéhez, és csábítja olvasásra a fiatalabb generációt különböző tematikus és korosztály szerint rendeződő köteteivel. Kemese Fanni regényei a Vörös pöttyös-sorozatot erősítik, ennek megfelelően olvasmányos ifjúsági regényeket várhatunk. A borítókon a címszereplők képe dominál, egy-egy meghatározó tulajdonságukkal az előtérben, mellettük szimbolikus értékű ábrák is helyet kapnak. A kötetek tapintása, borítójuk színvilága egyaránt kellemes, formájukban kézbeillők – már e vonások az összhatása is vonzó lehet az olvasók számára, de a borítószöveg ígérete is felkelti a figyelmet. A Pippa Kenn-trilógia egy posztapokaliptikus világban játszódik, ahol a fiatal hősnő és társai a túlélésért folytatott küzdelem mellett a bizalom, az emberség, a felelősség és az elmúlás kérdéseivel szembesülnek. Mind olyan témák, amelyek vonzzák a fiatal olvasók figyelmét, a történet pedig több olyan szituációt tár eléjük, melyekre maguk is kereshetik a válaszokat. Kemese Fanni kötetei nem csak megtartják a borítószöveg ígéretét, de jóval többet is adnak ennél.

Egyem (Finy Petra – Kettő)

Szerző Fekete I. Alfonz On the

Finy Petra - KettőSokan ismerhetik azt a trükkös kiszámolót, amikor a kérdező a másik felé tartja a kezét és elkezd számolni tízig, majd az ujjaival mutatja a kimondott számot, így jut el a számok kimondásában kilencig, mikoris elfogytak az ujjai. Elsőre fel sem tűnik a turpisság, azonban alaposabb odafigyelés után észrevehető, hogy rá lett szedve a megfigyelő. A “hetem-hétem” játék megvezetéséhez hasonlóan működik a Kettő fondorlata is. Az olvasó halad a regényben és úgy tűnik kilencnél jár már az olvasásban, holott a kötetnek vége – Finy Petra Kettő című disztópikus ifjúsági regényében, ami a 2014-es Ünnepi Könyvhétre jelent meg a Tilos az Á gondozásában.

A Másvilág trilógia első része, a Kettő térben és időben távol játszódik a jelenkortól; egy posztapokaliptikus jövőben jön létre a regény által felvázolt társadalmi berendezkedés. A főszereplő a Tisztavárosban élő, tizenöt éves Nikk, aki az első fejezettől kezdődően menekülni kényszerül üldözői elől. Ezek kiléte a narratíva előrehaladtával változik, azonban a menekülés és menedék utáni vágy állandó tartozéka a regénynek. Az írónő a fiktív világon belül valódivá teszi a vágyott kamaszkori elszökést otthonról és Nikk azon érzését, hogy a világ az ellenségévé vált. A történet két, egymástól teljesen különböző életvitelt mutat be. A rendre és fegyelemre épülő utópiát Tisztaváros képviseli a maga puritan módján, míg a vadságot, a természetességet Természetváros I., majd annak pusztulása után Természetváros II. jeleníti meg. Az ellentétek hangsúlyozására a két városon kívül az írónő meglehetősen sok megfeleltetést használ és sok külső tényezőt hív segítségül: a civilizáció és a természet, a természet és az ember, az ember által érzékelt valóság és a platóni ideák világa. A könyv fortélya abban nyilvánul meg, hogy kiváló elképzelésen alapuló fiktív világot mutat be, azonban ebből mindössze egy kivonat érhető el az olvasó számára. Ember összeházasítása mindenféle élővel és élettelennel hatalmas ziccer, viszont a regényvilág, amelyben az olvasó el tudna veszni a hetem-hétem megoldásra épül. Mutat is meg nem is, magyaráz is meg nem is. Felmerülhet a kérdés, hogy mennyire szükséges egy ifjúsági kötet esetében az, hogy az író kellő alapossággal kibontsa a hátteret, a fiktív életteret, az abban irányító szabályokat, illetőleg magát a fő problémát, hogy hogyan is jutott az emberiség a kötet jelenéig.

Az élet értelme az, hogy mindig megy tovább (Patrick Ness - Soha nincs vége)

Szerző pilleremi On the

Patrick Ness: Soha nincs végePatrick Ness young adult íróként lett híres, bár a mai napig nem tisztázott, pontosan mit jelent ez. A röviden YA-nak nevezett kategória nem műfaj, hiszen az ide sorolandó könyvek minden szempontból elképesztően sokfélék. A „fiatal felnőtt” nyilván olvasói korcsoport meghatározás akar lenni, ám az ilyen típusú besorolás az irodalomban nem csupán félrevezető, de káros is a kategóriában szereplő művek megítélése szempontjából (ahogy az a gyermekirodalom példáján is látszik). Szóval YA, de milyen YA? Ha elfogadjuk, hogy a kategórián belül is megvan az irodalomban jelen levő minőségi diverzitás, akkor Patrick Ness a YA mesterei közé tartozik. A nagysikerű és ezzel együtt zseniális Chaos Walking trilógia után újabb regénnyel bizonyította kiválóságát  – a Soha nincs vége egy kötetben tartalmaz mindent, amiért a korábbi trilógiát szeretni lehetett, talán még többet is.

Ha a valódi műfaji besorolást nézzük, a Soha nincs vége a legtöbb helyen disztópiaként szerepel, de már most le kell szögezni, hogy nem a szó Éhezők viadala-i értelmében, vagyis a például Suzanne Collinsnál megjelenő szerkezethez képest mást fogunk látni. A manapság népszerű disztopikus regényeknek már saját hagyományaik és sablonjaik vannak, és a legtöbb esetben, ha roppant ügyesen ábrázolva is, de ugyanazokat a mintákat látjuk ismétlődni. A Soha nincs vége, bár szintén sötét jövőképet mutat be, kamaszkorú főszereplővel, történetével mégis kilóg a műfaj népszerű regényeinek sorából.

8 villámajánló

Szerző Próza Nostra On the

Nemes András: Entropláza

Tavaly decemberben más második alkalommal kértünk meg írókat, költőket, szerkesztőket, kritikusokat arra, hogy néhány mondatban írjanak egy-egy fontos olvasmányélményükről az elmúlt évből. 2014-ben nyolc irodalommal foglalkozó ismert személyt kértünk fel arra, hogy írjon nekünk ajánlót, amit aztán mi közzéteszünk Facebook-oldalunkon. Az első alkalomtól eltérően már fényképet is kértünk szerzőinktől, amin a bemutatott kötettel láthatóak. Most összegyűjtve itt az oldalon is elérhetővé tesszük az anyagot. A sorrend az eredeti megjelenés sorrendjét követi.

Sirokaï Mátyás - költő, zenész, A beat tanúja
Nemes András: Entropláza

Kezdjük azzal, ami ezzel a könyvvel kapcsolatban hamarosan remélhetőleg idejétmúlt közhely lesz: Nemes András Entroplázájáról hét év alatt legfeljebb hét kritika jelent meg, a könyvet olvasó beavatottak száma pedig valahol hetvenhét és százötvennégy fő között mozog. Pedig a kétezres évek egyik legdögösebb magyar debütkönyve jó okkal nyerte meg a Fiatal Írók Szövetsége kötetpályázatát próza kategóriában. Ezután viszont ahelyett, hogy kultkönyvvé vált volna, feledésbe merült, vagy legalábbis lappangásba kezdett. Megkockáztatom, 2007-ben mintha nagyobb lett volna a szakadék a két nagy mumus, a szépirodalom és a populáris irodalom között, az Entropláza pedig nem udvarias könyv, ami hagyná magát besorolni. 2014-ben viszont már mintha enyhülne a helyzet, ami talán így, utólag is segíteni fogja Nemes András könyvét, hogy a szélesebb közönséghez is eljusson. 

Hová tűnt a gőz? (Vivien Holloway – Mesterkulcs)

Szerző stv On the

Vivien Holloway: MesterkulcsA Főnix Könyvműhely új szereplője a magyar könyvpiacnak. Előre láthatóan a magyar szerzők fiatal felnőtteknek (young adult – YA) szóló zsánerregényeivel foglalkoznak majd, ahogyan ezt A. M. Aranth Cleadur – Dobszó a ködben című sorozatnyitó regényéből és Vivien Holloway Mesterkulcs című szintén sorozatnyitó írásából meg lehet ítélni (előbbiről Kanizsai Ági írt értő recenziót az oldalon).

A Winie Langton történetek nyitó darabjának kézbevétele meglepő élmény lehet, ha az olvasó előzőleg csak netes cikkekben és webshopokon keresztül találkozott vele. A kötet mindössze 77 oldal, ezért valójában inkább füzetnek nevezhető, mint könyvnek. A műfaji besorolás is bajos, hiszen nem tudni, hogyan viszonyulnak majd egymáshoz a megjelenő kötetek. Egyelőre talán nevezzük folytatásos regénynek és tekintsünk el – az egyébként egyáltalán nem mellékes – besorolási nehézségektől. Nézzük mit is kapunk ettől a kis füzettől!

2015 legjobban várt megjelenései

Szerző Próza Nostra On the

Books to readA tavalyi évet egy szerkesztőségi listával zártuk, amelyen 2014 általunk legjobbnak ítélt megjelenései szerepeltek. Az idei évet ennek megfelelően a szerkesztőségben legjobban várt 2015-ös megjelenésekkel kezdjük. Természetesen jónéhány megjelenést még nem is jelentettek be a kiadók, ezeket érthető okokból nem tettük fel a listára (ami egyébként sem készült a teljesség igényével), ám folyamatosan tájékoztatunk titeket ezekről, ahogyan eddig is tettük.

Az előző listán első helyre került Moskát Anita Bábel fiai című kötete, nem csoda, hogy nagy izgalommal várjuk a szerző következő, idén megjelenő könyvét, a Horgonyhely című regényt (Gabo Kiadó). Moskát Anita második könyve az előzőhöz hasonlóan fantasy, ám itt minden további hasonlóság véget is ér. A Horgonyhely világában az emberek valóban röghöz kötöttek, képtelenek messzire eltávolodni születési helyüktől. A világnak e szabálya alól egyedül a terhes nők jelentenek kivételt. A várhatóan gender problémákat is erősen feszegető regény a tervek szerint a júniusi Könyvhétre jelenik meg. További információkat a szerző blogján találhattok. A kötet a Próza Nostra több szerzőjének listájára is felkerült.

Az utolsó szál gyertya (P. D. James - Az ember gyermeke)

Szerző acélpatkány On the

Az ember gyermeke2006-ban mutatták be Alfonso Cuarón szuggesztív és elementáris erejű filmjét, Az ember gyermekét (Children of Men), ami a 94 éves korában nemrég elhunyt angol írónő, Phyllis Dorothy James regényéből készült. A kötet pár hete jelent meg magyarul a 21. Század Kiadó gondozásában.

Theodore Faron történész 2021. január elsején ünnepli ötvenedik születésnapját. Ugyanezen a napon hal meg a Föld legfiatalabb embere, pontosabban az a férfi, aki a hivatalos feljegyzések szerint utoljára született, huszonöt éve, két hónapja és tizenkét napja. Ugyanis ennyi ideje nem jött világra egy ember sem, és remény sincsen már arra, hogy valaha is fog. Az okokat senki sem tudja, csak annyit, hogy a kilencvenes évek közepén hirtelen a férfiak nemzőképtelenné váltak, és még a mesterséges megtermékenyítések is kudarcba fulladtak. Negyed évszázaddal később Nagy Britanniát Theo unokatestvére, Anglia Gondnoka irányítja, pontosabban igyekszik megóvni a szigetországot az anarchiától, amibe a világ jelentős része süllyedt. Anglia földje lassan elnéptelenedik, az emberek egy része beleőrült a gyermektelen világba és reménytelenségbe, mások apátiával válaszoltak, megint mások csendben elfogadták, hogy a természet úgy döntött, nincs már szükség az emberiségre, és igyekeznek nem gondolni arra, ami néhány évtized múlva az utolsóként megmaradt emberekre vár. Theo is ilyen, egészen addig, amíg egy Julian nevű nő közreműködésével bele nem keveredik egy kicsi, rendszerellenes csoport tevékenységébe, hamarosan pedig valami sokkal nagyobb, sorsfordító dolog részesévé válik, akár akarja, akár nem.

Oldalak