Regény

Jelenlegi hely

Tíz mondat A patkány évéről

Szerző stv On the

A patkány éve01. A patkány éve nagyjából annyira sokkoló, mint amikor egy kézigránátot dobnak az ember ölébe.

02. A történet főhőse három filozófus-sorozatgyilkos: Karl, Ludwig és Martin, de kameóznak benne még más sztár bölcsész arcok is.

03. A szöveg elolvasása alaposan vallatóra fogja az olvasó testről alkotott fogalmait, kikényszerítve, hogy kockára tegye eddig kialakult elképzeléseit.

04. A cyberpunk, a biopunk és a krimi zsánerek elemei keverednek a regényben, ahogyan a trash filmek hangulatvilága is hozzátartozik a teremtett atmoszférához, mégsem marad a szöveg egyik zsáner része sem – megőrzi egyedi gondolatiságát és ezt nem veti alá semmiféle zsánerképző kényszernek.

Instant bölcsességek (David Mitchell - Felhőatlasz)

Szerző stv On the

David Mitchell: FelhőatlaszDavid Mitchell Felhőatlasz című regénye hamar bestsellerré vált a megjelenést követően. A Mátrix trilógiát jegyző Wachowski testvérek százmillió dolláros költségvetésű filmet rendeztek belőle, amely óriási bukás lett. A filmverzió legfőbb problémája a szerkesztés módja volt, minden másért az alapanyagot okolhatjuk.

Mitchell minden szabályát ismeri az intellektuális bestseller-írásnak és kiválóan alkalmazza is őket. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy az alkotott regény maradandónak is bizonyul. Bár a Felhőatlasz vitathatatlanul érdekes elképzelés, valószínűtlen, hogy egy évtized múlva is olvasni fogjuk. A következőkben a sikerkönyv írásának képzeletbeli szabályain végiglépegetve tekintjük át Mitchell művét.

 

Írj egy rendhagyó szerkezetű regényt!

Hat történetet követhetünk végig, mindegyik különböző korszakokban játszódik. Az 1800-as évek közepétől egészen a poszt-apokaliptikus távoli jövő korszakáig festik meg a világunkat az egyes fejezetek. Az első öt történet mindegyike egy-egy kulcsjelenetnél szakad félbe. A hatodik történet csaknem két fejezet hosszúságú – ez a regény mértani közepén helyezkedik el – majd fordított kronológiai sorrendben ismét az első öt szál egy-egy fejezete következik. A poszt-apokaliptikus világban játszódó hatodik történet tehát két tükrösen szimmetrikus részre osztja a regényt.

Míg a halál el nem választ (Gillian Flynn - Holtodiglan)

Szerző The Imp On the

HoltodiglanAz Amerikában rendkívül sikeres írónő első magyar nyelven megjelent regénye, a Holtodiglan, az egyik legjobban várt könyv volt 2013 tavaszán, a krimi és a thriller kedvelői számára. Flynn mindkét műfajban kipróbálta magát és csak az eredeti nyelvű szöveget olvasók tudhatták (vagy helyesebben vélhették tudni), hogy a Holtodiglan pontosan melyikbe tartozik. Hogy az olvasók a nagyobb csalódásokat elkerüljék szeretném leszögezni, hogy nem egy határozott műfajú szöveggel van dolgunk. A műfaji keveredés alaptermészete a regénynek. A fent említett műfajokon kívül a szöveg bővelkedik a dráma a feketehumor és a romkom elemeiben is, ami összességében egy egész szép kompozícióvá emeli a regényt. A sokszor összeférceltnek tetsző történet ráadásul sorra rácáfol a műfaji elemekből levont következtetésekre, ami meglehetősen ügyes húzás, mégis megvan az a hátulütője, hogy nehezen emészthetővé teszi az amúgy populárisnak szánt szöveget. Ha mégis meg kellene határozni a szöveg műfaját, a bűnügyi krimit jelölném meg, még akkor is, ha épp a bűnügy az ami végig meghatározhatatlan és folyamatosan változó, mert azért thrillernek meglehetősen soványka volna, a drámai oldal pedig nem kap kellő hangsúlyt, egészen a lezárásig.

Bár a hazai közönség még nem olvashatta sem a 2007-ben megjelent Sharp objects-et, sem az azt követő misztikus regényt, a Dark places-t, Stephen King ajnározó szavai és a tengeren túli kritika pozitív fogadtatása miatt érthető volt a hazai közönség magas fokú érdeklődése. Én is nagy reményekkel vártam az amúgy indokolatlanul hosszú regényt, bízva, hogy valami nagyon eredeti módon amerikait kapok tőle. Leküzdöttem viszolygásomat a borzalmas címfordítás és a borítókép iránt és nekikezdtem a nagyjából három részre tagolódó regénynek. Gyorsan közbevetném, hogy aki nem szeretné az első percben lelőni a szöveg összes csattanóját, az még véletlenül se lapozza fel a lapszéleken jól kivehető fejezetcímeket, mert többé kevésbé mindent elárulnak (ezúton gratulálok a kiadónak és Sartre-nak amiért Az undor narrációs technikájának szelleme még mindig kísért).

A koronaékszer (Mark Lawrence - Tövisek királya)

Szerző stv On the

Tövisek királyaMark Lawrence Széthullott Birodalom trilógiájának második kötete ritka jelenség a kortárs fantasy irodalomban, ugyanis nemcsak, hogy hozza az első regény színvonalát, hanem annak minden gyengeségét kijavítva túl is szárnyalja azt. A Tövisek hercegemelyről itt írtunk – ígéretes kezdet volt ugyan, de a könyv végére érve maradhattak kétségek az olvasóban azzal kapcsolatban, hogy minőségileg milyen irányba fog mozdulni a második kötet. Jorg kitűnően felépített, érdekes karakter, de vajon képes-e Mark Lawrence újra elkápráztatni vele az olvasókat, vagy kifog rajta a teremtménye? Hát nem fogott ki.

A történet jelen ideje négy évvel az első regény befejezése után játszódik, Jorg király menyegzőjének napján. A boldog ünnepet csupán az árnyékolja be, hogy a tizennyolc esztendős Jorg várát – az Odút – egy több ezer katonából álló, jókora túlerőben lévő sereg veszi körül. Nincs más választása, meg kell harcolnia ezt a csatát is.

A révész városa (Lőrinczy Judit - Ingókövek)

Szerző stv On the

Ingókövek - Sztálingrád másik csatája

Az Ad Astra kiadó most első alkalommal adott ki regényt magyar szerzőtől, a sort Lőrinczy Judit Ingókövek című városi fantasy/háborús regénye nyitotta, melynek története Sztálingrád ostroma idején játszódik. Elöljáróban csupán annyit, hogy kiváló döntés volt ezzel a szöveggel kezdeni.

Bevallom, mikor először olvastam a könyv koncepciójáról, szkeptikus voltam. Hogyan működhet jól egy regény, melynek a huszadik század legelkeseredettebb és legfontosabb csatája adja a témáját és a helyszínét, ugyanakkor a fantasztikum is erősen jelen van a szövegben? Nem mintha idegen lenne az irodalomtól az effajta megközelítés, ám mégis lehet abban némi rizikó, hogy egy viszonylag közeli, hatalmas és félelmetes ideológiákat szembeállító történelmi eseményt a városi fantasy zsánerével oltsunk be. Elvégre fennáll a veszélye, hogy felborul az a kényes egyensúly, melyet egy effajta vállalkozásnak kényszerűen fenn kell tartania: legyen eléggé hű a történelmi eseményekhez és simuljon belé a fantasztikum. Ha ez nem teljesül, akkor a történelmi háttérkörnyezet csupán öncélú díszletté válik.

Tíz mondat az Eleven Testekről

Szerző stv On the

Eleven Testek01. Isaac Marion regénye voltaképp a Rómeó és Júlia feldolgozása egy zombitörténet keretei között, röviden: egy mash-up irodalmi merénylet.

02. A regény borítóján Stephenie Meyer ajánlása olvasható és ez mindent el is mond a könyvről.

03. Bár a zombi Rómeót R-nek hívják, Júliát pedig Julie-nak és van erkély jelenet is, ez a szöveg regény formában íródott és a Shakespeare darabbal ellentétben egy orbitális happy enddel végződik, amiből talán ki is derült, hogy nem ez a Rómeó és Júlia legízlésesebb feldolgozása.

04. Habár zombiregényként szokás meghatározni, szó sincsen arról, hogy az Eleven Testek horror szöveg lenne, a zombiapokalipszis csupán egzotikus díszletként szolgál a mindenki által ismert szerelmi történet újramondásához.

Új zászló bomlott ki (Mark Lawrence - Tövisek hercege)

Szerző stv On the

Tövisek hercege

A bosszú nem tartozik a fantasy legeredetibb témái közé. Márpedig a Tövisek hercege – a Széthullott Birodalom trilógia első kötete – a fülszöveg szerint a bosszúról szól. A történet főszereplője – Jorg herceg – gyerekkorában egy tövises bokor fogságából végignézi, ahogyan apja politikai ellenfele megbízásából katonák ölik meg anyját és öccsét. Ahelyett, hogy apja megtorolná ezt, anyagilag kifizetődő egyezséget köt Renar gróffal, a gyilkosságért felelős nemessel. A bosszútól fűtött Jorg ezért tíz évesen elszökik apja udvarából, és egy kegyetlen rablóbanda tagjává, majd az évek alatt vezérévé válik. Négy évvel később visszalovagol apja udvarába, hogy elvegye az örökségét. Nagyon vázlatosan ezt a történetet beszéli el a regény. Ám nem éri meg korán fanyalogni, ugyanis e könyv esetében is igaz a mondás, miszerint nem az a lényeg, hogy mit mesélünk el, hanem az, hogy hogyan.

Mark Lawrence-t az angol George R. R. Martinként szokták emlegetni. Minden jóérzésű embernek feláll a szőr a hátán az effajta összehasonlításoktól, de ez egyszer nézzük meg közelebbről ezt az állítást. Szóval Lawrence az angol George R. R. Martin, akit viszont az amerikai John Ronald Reuel Tolkienként szoktak emlegetni. Mindebből végső soron az következik, hogy az angol Mark Lawrence tulajdonképpen az angol J. R. R. Tolkien. Már csak az efféle képzavarok miatt sincs értelme az ilyen összehasonlításoknak.

Odaát (Neil Gaiman - Amerikai istenek)

Szerző The Imp On the

Amerikai Istenek (Agave)

 

„– Ezért van az, hogy Amerika pontos középpontja – vonta le a tanulságot Nancy úr, amikor behajtottak Mississippi állam Humansville városába (1804 lakos) – egy apró, elvadult park, egy üres templom, egy lepusztult motel.

– Sertéstelep – mondta Csernobog – Az előbb azt mondtad, hogy Amerika igazi középpontja egy sertéstelep.

– De nem erről van szó – felelte Nancy úr. – Hanem arról, mit gondolnak az emberek. Az egész csak kitaláció. Ezért fontos. Az emberek kizárólag a kitalált dolgokért harcolnak.”

 

Neil Gaiman tipikusan az a figura a kortárs populáris irodalomban, akinek a hatását nem lehet elégszer kiemelni, és akinek nem győzünk elégszer hálát adni az eddigi tevékenységéért, ugyanis nemcsak saját munkái felettébb népszerűek, de az általa ihletett filmek, sorozatok és képregények is őriznek valamit Gaiman zsenialitásából. Aki nem olvasott még semmit tőle az is könnyen találkozhatott valamelyik munkájával, vagy akárcsak annak hatásával. Erre tökéletes példa a Supernatural-t jegyző Eric Kripke azon kijelentése, miszerint Gaiman szövegei voltak a legnagyobb hatással a Winchester testvérek történetére.

A Próza Nostra olvasói számára leginkább a Sandman révén lehet ismerős a szerző, akinek a 2001-ben publikált Amerikai Istenek hozta meg az igazi világsikert, valamint a Hugo és Nebula díjat (több más díj között). A magyar fordítás viszonylag hamar megszületett, ezen bejegyzés aktualitását mégis az adja, hogy Agave 2012-ben jelentette meg a 10. évfordulós bővített kiadványt, amiben az eredeti szöveget egy írói előszó, valamint jó néhány plusz sor egészíti ki. Összességében elmondhatjuk, hogy aki eddig nem olvasta az jóval többet kap az első kiadásnál, aki pedig igazi rajongó annak kötelező kiegészíteni könyvespolcát a szülinapos kiadvánnyal, a regény pedig egyébként is hiánycikk volt már a hazai könyvpiacon.

Tíz mondat a Moxylandről

Szerző stv On the

Moxyland01. A regény narrációja – a klasszikus cyberpunk szövegekkel ellentétben – egyes szám első személyben íródik.

02. Négy szereplő szemszögéből ismerhetjük meg az eseményeket, mindegyik fejezetben más-más karakteréből.

03. Dramatis Personae: Kendra, lemorzsolódott bölcsészhallgató, fotóművész; Lerato egy multicég programozója, él-hal a felfordulásért; Tendeka lázadó aktivista, raszta „szabadságharcos”; Toby léhűtő blogger, bérjátékból tartja fenn magát.

04. A fejezetek nyelvi megformálása mindig aszerint változik, éppen kinek a szemszögéből látjuk az eseményeket.

Éber Álom (Jacek Dukaj - Zuzanna és a világmindenség)

Szerző szol On the

Zuzanna és a világmindenség

„Először az emlékezet vész el, a nem pusztuló maradványokat pedig, a szándékos anyagkonfigurációkat... vajon ki fejti meg? Régészeknek nevezik őket, pedig valójában a múlt építőmesterei, a titkok  művészei.”

 

A lengyel szerző, Jacek Dukaj rövid regénye először 2002-ben látta meg a napvilágot egy antológia részeként. Azóta több nyelvre, többek közt angolra is lefordították a nemzetközileg is egyre elismertebb író munkáját. A magyar kiadás a Typotex Kiadónak köszönhető, Science is fiction sorozatának darabjaként jelent meg 2012-ben.

A kortárs lengyel science-fiction kiemelkedő alakjának művei jellemzően két kérdéskör köré csoportosulnak. Az egyikben alternatív történelmet mesél el, a másikba futurológikus művek sorolhatók, melyben a Föld egy-egy lehetséges jövőképét kutatja, és festi meg. A Zuzanna és a világmindenség emez utóbbi kategóriába sorolható. Története csupán pár évtizeddel jár mai korunk előtt, viszont egy teljesen más, egy teljesen új valóságot tár elénk.

Oldalak