Regény

Jelenlegi hely

Oszama a Fellegvárban (Lavie Tidhar: Oszama)

Szerző stv On the

Oszama

„A tények fontosak. Elválasztják a fikciót és a valóságot,

Mike Longshott cifra világát Joe világának konkrét tereitől.”

 

Mindenekelőtt érdemes lehet az ukrónia fogalmát tisztáznunk. A kifejezést az „utópia” mintájára alkotta meg Charles Renouvier. Míg az utópia alapvetően egy (nem létező) helyre reflektál, addig az ukrónia egy idővel, korral, korszakkal teszi ugyanezt. Az ukrónia alapvető kérdése a „Mi lett volna, ha…?”. Azok az ukróniák, melyek irodalmi formában, irodalmi igénnyel kerülnek kifejtésre, általában az alternatív történelmi regény kissé nehézkes elnevezésű műfajába tartoznak. Az egyik legismertebb példa erre Philip K. Dick Az ember a fellegvárban című regénye, mely több alkalommal is vonatkoztatási pontja lesz jelen írásnak.

Egy Uniós regény (Lene Kaaberbøl & Agnete Friis: Cigányátok)

Szerző stv On the

Cigányátok

„Lujza felemelkedett az ülésen és szúrós tekintettel nézegette a sofőrt.

Egy ötvennyolc kilós feldühödött humanista

egy százhúsz kilós, túlsúlyos, de izmos nacionalistával szemben.”

(37. o.)

 

A Nina Borg-sorozat második kötete messze kifinomultabb, értőbben megkomponált szöveg, mint az első kötet volt. Ezt már itt az elején érdemes leszögezni. Mintha a szerzőpáros a második kötetre találta volna meg a megfelelő munkamódszert és hangot: a Gyerek a bőröndben szinte minden gyermekbetegségétől mentes a sorozat második tagja, a Cigányátok.

Stockholmi sorozatgyilkos a századelőn (Kerstin Ekman: Egy gyilkos praxisa)

Szerző stv On the

 

Egy gyilkos praxisaA skandináv krimi ma már külön alzsáner a krimi irodalmon belül. Leggyakrabban Stieg Larsson svéd, és Jo Nesbø norvég szerzők nevét szokás kiemelni az egyre nagyobbra duzzadó szerzői körből. A skandináv krimi lassan népszerűbb, mint a skandináv keresztrejtvény. Ehhez igazodva itthon is egyre több kiadó jelentet meg efféle könyveket, így mind gyakrabban találkozhatunk olyan gyenge szövegekkel, melyek rendre felbukkannak a „mozgalmakká” terebélyesedő népszerű zsánerek történetében. Ez olyan törvényszerűség, minthogy a magányos alakot a sivatagban előbb-utóbb környékezni kezdik a keselyűk. A végén persze a sok keselyűtől már nem látni az alakot.

Kerstin Ekman nem efféle keselyű-szerző. Az írónő, aki egyébként a Svéd Akadémia tagja, a svéd krimi elismert alakja. Az Egy gyilkos praxisa című (napló)regénye pedig, bár az említett alzsáner remekének tekintik, nem illeszkedik tisztán a krimi műfajába, noha izgalmas olvasmány.

Egy kis Thaiföld ínyenceknek (Paolo Bacigalupi: A felhúzhatós lány)

Szerző stv On the

 

A felhúzhatós lány

„Ostobaság azt hinni, hogy minden örökké tart. Talán a buddhizmus is átmeneti.”

(266. o.)

 

Ez a regény annyira sűrű, hogy a rengeteg érintett témájával sokkal inkább tanulmányt, vagy tanulmányokat érdemelne, mint egyszerű kritikákat, melyek képtelenek bemutatni A felhúzhatós lány gazdagságát. Jelen írás nem is vállalkozik többre néhány irodalmi, esztétikai tulajdonság felvillantásánál.

A regény – melyet biopunkként szokás meghatározni – a nem túl távoli jövő világát teszi meg helyszínéül. Ez a Föld még annyira sem vidám hely, mint amilyennek mi ismerjük napjainkban. Néhány példa:

London - Párizs - Budapest (Benedek Szabolcs: A Vérgróf I. kötet)

Szerző stv On the

A Vérgróf

„Ez a város csupa vidékiből áll, akik felvetődtek ide a világot megváltani.”

(335. o.)

Köldöktől garatig felvágott kéjnők macskaköveken. Óhatatlanul is Hasfelmetsző Jack alakja és története juthat erről az eszünkbe – és mostantól Benedek Szabolcs A Vérgróf című regénye is.

A hazai könyvkiadásban rég nem előzte meg akkora reklámhadjárat és felhajtás – divatos marketing-kifejezéssel élve: hype – magyar szerző kötetének megjelenését, mint amelynek a József Attila-díjjal kitüntetett Benedek Szabolcs regényével kapcsolatban tanúi lehettünk. A fő kérdés már a beharangozók idején is az volt: a fiatal kiadó által generált csinnadratta nagysága arányban áll-e a regény értékeivel?

December Afrikában (Lauren Beukes: Zoo City)

Szerző stv On the

 

Zoo City„Salaksárga reggeli fény szivárog fel Johannesburg egére,

átégeti az ablakom. A saját kis denevér-hívójelem.”

(7. o.)

 

Az ifjú Ad Astra Kiadó négy kötettel jelentkezett az idei Könyvfesztiválon, ezek közül az egyik a jelen recenzió témája. Ám mielőtt nekihasalnánk a könyvnek, közelítsünk rá egy kicsit a kiadóra. Az elmúlt időszakban ugyanis több új, fontosnak tűnő kiadó is megalakult, ezek egyike az Ad Astra.

Oldalak