Novellák

Jelenlegi hely

Kisepikai szövegek.

Olvassuk a Zsiványokat 9. - Scott Lynch: Egy év és egy nap Teradániában

Szerző stv On the

Fordította: Kamper GergelyZsiványok

Scott Lynch Egy év és egy nap Teradániában című novellája nagy adag nosztalgiával közelít a hősi fantasy zsánere felé, noha nem hagyja változatlanul annak eszközrendszerét, hiszen nem kevés (önreflexív) humort is tartalmaz az írás a megszokott és jól ismert elemek mellett.

Teradánia magokrácia, vagyis egy varázshasználó elit uralkodik a városállam fölött. A nagyhatalmú mágusok a Viszály Parlamentjének nevezett intézményen keresztül igazgatják a várost, miközben a színfalak mögött egymás ellen áskálódnak, aminek bizonyos időközönként nyílt összecsapás az eredménye a mágiahasználók között. Valójában ezeknek a harcoknak is a város és lakosai látják a kárát, hiszen ilyenkor jelentős mértékű a járulékos veszteség - a megbolonduló időjárásról és a fokozott mágiahasználat hatására fellépő furcsa kísérőjelenségekről nem is beszélve.

Egy ilyen összecsapás után, jelentős mennyiségű alkohol elfogyasztásának következtében Amarelle, egy nőkből álló valaha volt tolvajcsapat vezetője, egy Ivovandas nevű varázsló szolgálatába kénytelen szegődni. Feladata: egy éven belül ellopni a teradániai Konjunktúra utcát. Ha sikerül neki a feladat, akkor Amarelle számára marad minden a régiben; ha nem sikerül, akkor világító szobor lesz belőle, ami - amellett, hogy irtózatos büntetési forma - a közvilágítást szolgálja a városban.

Olvassuk a Zsiványokat 8 - Carrie Vaughn: Azok a dübörgő húszas évek

Szerző Fekete I. Alfonz On the

Fordította: Bozai ÁgotaZsiványok

Közelebbről megnézve kivillan néhány agyar és karom, szárnyvég, hátrasimított hajból kikandikáló szarvhegy - testrészek, amikről csak találgatásokba bocsátkozhatnék, és nagy valószínűséggel tévednék is.” (218. o.)

Carrie Vaughn nem először ad novellát a szerkesztőpárosnak. Korábban szerepelt a Warriors, Songs of Love and Death és Dangerous Women című antológiákban egy-egy írással. Vaughn-t a paranormális, romantikus urban fantasy sorozata miatt lehet ismerni, amelyben egy Kitty Norville nevű vérfarkas lány kalandjait követheti nyomon az olvasó.

Az írónő történetében a szesztilalom idején látogatunk el az Egyesült Államokba, ahol két, kísérő nélküli fiatal hölgy sétál be egy zugkocsmába. Az erős női karakterek tettre készen állnak, ám nem találnak kihívóra, mert cselekvésre képtelen, teszetosza férfiak veszik őket körül. Vaughn szövegében mind a történelmi háttér, mind pedig az urban fantasy stílusjegyei mindössze szinesítő elemek, nem szerves részei az alapszituációnak. Emiatt számomra vérszegénnyé válik az Azok a dübörgő húszas évek.

Mert hiába az illegalitás túlhangsúlyozása, a jazz állandó brummogása a klubban, a női nem kompetens fellépése, maga az elmesélt történet sekélyes. Nem rossz határfeszegetés, mégis kevésnek érzem.

Őrült boszorkák vagyunk mind a ketten, és ki tudja, mi a célja az ilyeneknek, amikor intrikát szőnek, nem igaz?” (230. o.)

Olvassuk a Zsiványokat 7. - David W. Ball: Származástörténet

Szerző stv On the

Fordította: Holló-Vaskó PéterZsiványok

Nem csak az embereknek, de a tárgyaknak is van történetük.

David W. Ball Származástörténet című novellája egy festmény történetét, el- és feltűnésének körülményeit beszéli el. Természetesen egy értékes festmény esetében adja magát a dolog, hogy néhány zsivány is érintett legyen a festmény sorsának alakításában.

A Martin-előszó kapcsán már volt arról szó, hogy azért szeretjük a zsiványokat, mert a maguk dörzsölt módján elbűvölőek. Nos, egészen más a helyzet ebben a nagyszerű írásban. Nincs a történetben olyan szereplő, aki ne a törvényeket megkerülve igyekezne boldogulni, ezért aztán több, különböző “típusú” zsivánnyal is megismerkedünk a lapokon. Kivétel nélkül egyikük sem szimpatikus, sőt, kifejezetten taszító, nyerészkedő, csaló, gazemberek, mindenféle sárm és romanticizmus nélkül.

A történet a mi világunkban játszódik, a huszonegyedik században, azonban a festmény származástörténete jóval régebbre nyúlik vissza. A huszadik században és napjainkban játszódó események aljassága és gonoszsága sajnálatos módon túlontúl ismerős az olvasónak. Éppen ez az oka annak, hogy a történet zsiványai nem szerethető figurák: nagyon valóságosak. Bár a karakterek nem szerethetők, ez a valószerűség az írás nagy erénye. David W. Ball érzékletesen, hitelesen, ugyanakkor mindenféle didaktikusság nélkül mutatja meg, milyenek vagyunk. Komoly és szép novella, amelynek a végéről természetesen nem hiányozhat a fordulat.

A maga csendes, minden formagazdagságot nélkülöző módján, a Származástörténet az egyik legkiválóbb írás a gyűjteményben.

Olvassuk a Zsiványokat 6. - Michael Swanwick: Igyunk a nőkre!

Szerző Fekete I. Alfonz On the

Fordította: Holló-Vaskó PéterZsiványok

Ahol tengeri kígyók vontatnak el hajókat zombi munkások által megművelt földek mellett,” (153.o.)

Sokat gondolkodtam azon, hogyan kezdjem el a novella ismertetését, mígnem a Goodreads-en rábukkantam az író ars poétikájára: „az írás megfelelő egyensúly megtalálása a dinoszauruszok és a szodómia között”. Swanwick e szövege talán nem köt össze ránézésre ennyire egymástól távol eső dolgokat, sokkal inkább a fantasy, a science fiction, a weird fiction valamint a steampunk négyesét házasítja össze egy alternatív történelmi kor New Orleans-ával.

A morálisan is mocsárban dagonyázó város a(z) (adós)rabszolgaság intézményének segítségével virágzik. A vudunak mindennapi helye van a hétköznapi életben. Így, amint két simlis figura felbukkan és örökösnő után kajtat aligha számít kirívó esetnek. A világépítés ilyen részletessége felülírja a történet viszonylagos linearitását, így a rácsodálkozás a kibontakozó világra nagyobb, mint maguk a karakterek. A megkonstruált nyelv hívja igazán életre a korrupt tisztviselőket, a busás hasznot szimatoló kalózokat és a borbélyházat üzemeltető polgármester asszonyt.

Mindebben a fortyogó fiktív világban érezhető egy csipetnyi társadalomkritika is. Tehát ezeket figyelembe véve úgy gondolom, hogy az Igyunk a nőkre! közelebbi rokonságot mutat a kalandregénnyekkel, mert egyfelől a remek világ hatására szinte minden más szempont lényegtelenné válik, másfelől egy csavarosabb történet nagyobb élvezhetőséget biztosított volna.

Olvassuk a Zsiványokat 5. - Joe R. Lansdale: Meghajlott ág

Szerző stv On the

Fordította: Rusznyák CsabaZsiványok

Joe R. Lansdale többszörös Bram Stoker-díjas szerző, aki nem ezzel az írásával debütál a magyar közönség előtt. A legkülönbözőbb zsánerekben alkot a horrortól kezdve a westernen keresztül a sci-fi-ig, emellett pedig képzett harcművész. A Zsiványok antológiába beválogatott krimijének főszereplői Lansdale állandó szereplői: Happ és Leonard. Kettejük főszereplésével már több regényt és kisregényt is írt, én egyiket sem fogom elolvasni.

A Meghajlott ág egy dögunalmas novella. Nem csupán azért, mert kiszámítható, hanem azért is, mert ezek a karakterek semmilyen érzéseket nem ébresztenek fel az olvasóban. Hogy nyomozásuk, bukdácsolásuk végül sikerrel vagy kudarccal végződik egyetlen pillanatra sem érdekelt a történet olvasása során. A novella mindössze 32 oldal, de én kétszer ennyinek éreztem. Nem tudom, hogy a kötet melyik szerkesztőjének jó barátja Joe R. Lansdale, de valamelyikőjüknek biztosan, mert nem hiszem, hogy ezen kívül különösebb oka lehetett arra, hogy az írása megjelenjen ebben a gyűjteményben.

Meghajlott ág Happ barátnőjének a lányának a beceneve, akinek a történet elején nyoma vész, a két önjelölt magánnyomozó és kétes alak pedig megpróbálják kideríteni, hogy mi történhetett a hányattatott sorsú lánnyal. Amerikának abból a szeletéből kapunk egy darabot, amelyet soha nem szeretnénk látni. Ez rengeteget adhatott volna a történet hangulatához: kisvárosi bűntények, tehetetlen sheriffek, lecsúszott, rosszarcú figurák, ételpecsétes trikót viselő asszonyverők, pitiáner bűnözők. Ezek mindegyike megtalálható a Meghajlott ágban, mégis elmarad a tudatosan felépített nyomasztó hangulat, ami élvezhetővé tette volna az írást, így jobbára csupán kellékek maradnak egy olyan munkához, amit senki nem végzett el. Mintha a szerző feltételezte volna, hogy elég felmutatni ezeknek az alakoknak a létezését ahhoz, hogy az atmoszféra létrejöjjön, holott ez még nagyon kevés.

Olvassuk a Zsiványokat 4. - Matthew Hughes: A hét áldás fogadója

Szerző Fekete I. Alfonz On the

ZsiványokAz Olvassuk a Zsiványokat című cikksorozatunkban a Fumax Kiadó jóvoltából magyarul is olvasható Zsiványok (szerk.: George R. R. Martin & Gardner Dozois) című antológia írásait fogjuk bemutatni. Mivel a kiadvány a szó minden értelmében óriási, úgy gondoltuk, hogy minden benne lévő írást bemutatunk nektek egy-egy rövid kritikában, ahelyett, hogy egyetlen - óhatatlanul is felületes és leegyszerűsítő - recenziót közölnénk a kötetről. Az antológiáról ketten írunk és minden héten két írást mutatunk be nektek: az egyiket hétfőn (stv), a másikat szerdán (Fekete I. Alfonz).

A Hét Áldás Fogadója (Fordította: Galamb Zoltán)

Raffalon kivette a szobrot, hogy alaposabban megvizsgálhassa.(89. o.)

Amikor fogyasztói társadalmunk arra igyekszik felhívni figyelmünket, hogy keressük minduntalan a csavarokat és olvassuk el az apróbetűs részt is, ha pedig nem tesszük, akkor pórul járunk, úgy mindezek hiánya viszont csalódottságot eredményezhet. Ehhez az irodalom is hozzátartozik, vagyis megvannak az ilyen hajtásai, ahol keressük, várjuk, sőt elvárjuk a meglepetést. S ha az elmarad, akkor hajlamosak vagyunk az adott szöveget negatívan értékelni.

Úgy gondolom, Matthew Hughes A hét áldás fogadója című szövegének hasonló előítéletekkel kell megküzdenie az olvasás során, kiváltképpen, ha sorban halad az olvasó az antológiában. A történetben Raffalon, a tolvaj egy messziről szemlélt rajtaütés után, magához vesz egy szelencét, amiben egy istenség lakik. Ez az istenség arra kéri őt, szabadítsa ki a most foglyul ejtett szolgáját az emberevők hálójából. Raffalon némi tépelődés után engedelmeskedik. Továbbiakban a főhős találkozik egy lánnyal és egy férfival, akik ideig-óráig társául szegődnek.

Olvassuk a Zsiványokat 3. - Gillian Flynn: Mivel foglalkozol?

Szerző stv On the

ZsiványokAz Olvassuk a Zsiványokat című cikksorozatunkban a Fumax Kiadó jóvoltából magyarul is olvasható Zsiványok (szerk.: George R. R. Martin & Gardner Dozois) című antológia írásait fogjuk bemutatni. Mivel a kiadvány a szó minden értelmében óriási, úgy gondoltuk, hogy minden benne lévő írást bemutatunk nektek egy-egy rövid kritikában, ahelyett, hogy egyetlen - óhatatlanul is felületes és leegyszerűsítő - recenziót közölnénk a kötetről. Az antológiáról ketten írunk és minden héten két írást mutatunk be nektek: az egyiket hétfőn (stv), a másikat szerdán (Fekete I. Alfonz).

Mivel foglalkozol? (Fordította: Bozai Ágota)

"A három szomszédos államban három évig nem akadt nálam jobb kézimunkázó. A lényeg, hogy ne agyaljuk túl a dolgot." (53. o.)

Gillian Flynn Holtodiglan című regényéről már olvashattatok nálunk és megnézhettétek a belőle készült filmet is. A Zsiványok antológiában a Mi a foglalkozásod? című novelláját olvashatjuk, mely a kötetben a harmadik helyet foglalja el, ezzel igen magasra téve a lécet már rögtön a gyűjtemény elején.

Csavaros és pimasz novella ez. Több “zsivánnyal” is találkozunk benne, és egyáltalán nem biztos, hogy női narrátorunk a legfondorlatosabb közöttük, holott kezdetben minden jel erre mutat. Hogy mi a főhősünk foglalkozása? Saját szavaival élve: kézimunkázik. Vagy legalábbis kézimunkázott, amíg a kéztőalagút szindróma lehetetlenné nem tette, hogy elégedett mosolyt varázsoljon kuncsaftjai arcára. Ezért kénytelen volt más profilt választani magának a szolgáltató iparban, így lett tenyérjós. Elég könnyen olvas az emberekben, főleg azokban az elkeseredett típusokban, akik házassági problémáikkal fordulnak hozzá. Megnyugtatja őket. Perspektívát kínál nekik. Azt mondja, amit hallani akarnak. És persze jókora összeget számláz ki.

Olvassuk a Zsiványokat 2. - Joe Abercrombie: Nehéz idők

Szerző Fekete I. Alfonz On the

Zsiványok

Most induló cikksorozatunkban a Fumax Kiadó jóvoltából magyarul is olvasható Zsiványok (szerk.: George R. R. Martin & Gardner Dozois) című antológia írásait fogjuk bemutatni. Mivel a kiadvány a szó minden értelmében óriási, úgy gondoltuk, hogy minden benne lévő írást bemutatunk nektek egy-egy rövid kritikában, ahelyett, hogy egyetlen - óhatatlanul is felületes és leegyszerűsítő - recenziót közölnénk a kötetről. Az antológiáról ketten írunk és minden héten két írást mutatunk be nektek: az egyiket hétfőn (stv), a másikat szerdán (Fekete I. Alfonz).

Nehéz idők (fordította: Kamper Gergely)

egy sötét alak közéjük ugrott, és egy pillanattal később azon kapta magát, hogy üres a keze.(31. o.)

Kétes egzisztenciák olyan helyen érzik csak otthon magukat, ahol már csavarni lehet az adott városból a mocskot és a bűnt, mint vizet a vizes ruhából. Joe Abercrombie immár Locus-díjas kisregénye Sipani városában játszódik. A helyszín az Első Törvény-sorozat a magyarul még meg nem jelent Red Country című kötetében bukkan fel. A történet elején Carcolffal, a futárral találkozik az olvasó, aki egy csomagot kell, hogy eljuttasson ismeretlen megrendelőjéhez. A mindenféle gyülevész népségnek fedelet biztosító városban azonban egy kabát belső zsebében elrejtett doboznak könnyen lába kél.

Az olvasó végigutazhatja a város sikátorait, hátsókertjeit és gyéren megvilágított utcáit, ahol a bizonytalan eredetű áruk gazdát cserélnek. Az ideiglenes tulajdonosok kezei közül pedig újra meg újra kicsúszik céljuk, ezért a nézőpont gyakran változik. Dacára a temérdek eltérő foglalkozásnak, mindenkinek a csomag a legfontosabb.

Éppen a gyors szempontváltások miatt volt az az érzésem, mintha egy börleszk fogócska leírását olvasnám. A zsiványok se nem fekete, se nem fehér világát Abercrombie egy olyan keretbe zárja, ami után mindenki azt kívánja, bárcsak tovább utazhatna Carcolffal.

Hát végül is a te csomagod. (50. o.)

10 mondat a Felkavaró tartalomról (Neil Gaiman - Trigger Warning)

Szerző Fekete I. Alfonz On the

Neil Gaiman: Felkavaró tartalom01. Neil Gaiman új, kis terjedelmű munkáit tartalmazó kötete, február harmadikán látott napvilágot angolul, magyar fordítása az idei Könyvhétre jelenik meg az Agave Kiadó gondozásában Felkavaró tartalom címmel.

02. Elöljáróban talán annyit, hogy bár az író figyelmeztetett az esetleges megrázkódtatásokra olvasás során, azonban a várt élmény egy kicsit alulmaradt a várakozásaimmal szemben.

03. Most is lenyűgözően sok ember(i)séget, legyen az jó vagy rossz, fog közre az első és hátsó borító, a szerző hozzáadott néhány szörnyet, majd az egész meghintette egy csipetnyi csodával és balszerencsével.

04. A gyűjtemény ezúttal is bevezetővel kezdődik, ezt követi huszonnégy írás, amelyek közül 2004-es a legkorábbi és 2015-ös a legkésőbbi, amely az Amerikai istenek univerzumában játszódik a főszereplője Árnyék.

05. Ahogyan az előzőekben, itt is műfaji kavalkáddal van dolga az olvasónak: akadnak tündérmesék, szerelmes levelek, látomás versek (aisling) illetve rá jellemzően horror, sci-fi és dark fantasy keverékéből összeálló írások.

06. Többek között William Wordsworth, Lewis Carroll, John Keats hagyták irodalmi nyomukat ilyen-olyan módon az írásokon, illetőleg Sherlock Holmes és Doctor Who közvetve és közvetlenül fel is bukkan két novellában.

Lovecraft 1. - A különös, ködös elbeszélés a magasban (H. Ph. Lovecraft The Strange High House in the Mist című elbeszéléséről)

Szerző Próza Nostra On the

Howard Phillips Lovecraft

Howard Philips Lovecraft: The Dreams in the Witch House and other Weird Stories. Edited with an Introduction and Notes by S. T. Joshi Penguin Books 2005 London 146-154.

„And thy sea-marge, sterile and rocky hard,

Where thou thyself dost air—the Queen o' the Sky”[1]

 

1926. november 9-én született H. Ph. Lovecraft The Strange High House in the Mist című elbeszélése azok közé a művei közé tartozik, melyekkel kapcsolatban lord Dunsany hatását szokták említeni, ezúttal az 1922-ben írt Chronicles of Rodriguez címűt.[2] A képzeletbeli, sőt S. T. Joshi jegyzetei szerint „mitikus” város, Kingsport, mely a cselekmény helyszínéül szolgál azonban már 1920-ban „felépül” Lovecraft elméjében. Január 28-ról keltezhető The Terrible Old Man című novellája, melyben valószínűleg először szerepel ez a település.[3] Joshi kutatásai szerint a massachusettsi Marblehead ihlette Kingsportot, ugyanakkor arról is megemlékezik, hogy a kikötővárost csak The Terrible Old Man megírása után két évvel, 1922 decemberében látogatta meg először. Maga a különös magas ház a szirten összetettebb módon alakult ki, különböző hatások eredményeként. Egy Gloucester közeli falucska, Magnolia „titáni szirtjei”, valamint a Gloucester melletti Mother Ann hegyfok szolgáltak előképül, Joshi azonban megjegyzi, hogy a hegyfokon nincs emberi építmény, s feltételezi, hogy az ötlet Lord Dunsany említett művéből származik, ahol a varázsló háza áll a hegyfokon.

Oldalak