Krimi

Jelenlegi hely

A krimi kategória.

Olvassuk a Zsiványokat 1. - George R. R. Martin: Mindenki szereti a zsiványokat (Előszó)

Szerző stv On the

Zsiványok

Most induló cikksorozatunkban a Fumax Kiadó jóvoltából magyarul is olvasható, Locus-díjas Zsiványok (szerk.: George R. R. Martin & Gardner Dozois) című antológia írásait fogjuk bemutatni. Mivel a kiadvány a szó minden értelmében óriási, úgy gondoltuk, hogy minden benne lévő írást bemutatunk nektek egy-egy rövid kritikában, ahelyett, hogy egyetlen - óhatatlanul is felületes és leegyszerűsítő - recenziót közölnénk a kötetről. Az antológiáról ketten írunk és minden héten két írást mutatunk be nektek: az egyiket hétfőn (stv), a másikat szerdán (Fekete I. Alfonz).

A cikksorozat első része George R. R. Martin szerkesztői előszavával foglalkozik.

Előszó: Mindenki szereti a zsiványokat (fordította: Holló-Vaskó Péter)

“Néha ők a hősök, néha ők a gonoszok. De leggyakrabban a kettő közt állnak, szürke lények… nekem pedig a szürke régtől fogva a kedvenc színem. Sokkal érdekesebb a feketénél és a fehérnél.” (9. o.)

Meglepő, de az öt oldalas szöveg egyetlen lakomaleírást sem tartalmaz.

Martin mesélői kedve azonban egy előszót olvasva is nyilvánvalóvá válik. A kötetben összegyűjtött szövegeket csupán az köti össze, hogy zsiványok a szereplőik. Milyen alakok azonban ők és miért vonzódnak hozzájuk az olvasók? Martin ezekre a kérdésekre keresi a választ ebben az írásban, miközben példákon keresztül igyekszik bizonyítani, hogy nem csupán a filmekben és a könyvekben, de a mitológiában és a történelemben is találkozhatunk kedvelhető zsiványokkal. Számtalan különböző zsivány létezik, közös tulajdonságuk, hogy a maguk dörzsölt módján elbűvölőek.

Schopenhauer, Thoreau és a macskák (Akif Pirinçci - Francis)

Szerző makitra On the

Akif Pirincci: FrancisVegyünk egy macskát, aki okosabb az embereknél… Nem, nem, ez így kevés, hisz mindannyian tudjuk, hogy a kis szőrös négylábú háziállataink bizony intelligensebbek legtöbbünknél. Vegyünk egy macskát, aki bűntényeket nyomoz ki és okosabb az embereknél… Nem, még mindig nem elég. Főhősünk bizony egy olyan macska, aki nem csak, hogy briliáns nyomozó és okosabb a konzervnyitogatóknál, de Schopenhauert idéz pár oldalanként. Így már körülbelül képet alkothatunk arról, milyen állat is Francis, a főhősünk.

Eme négylábúról azt kell tudni, hogy a magyar keresztségben eredetileg Félixnek hívták és még a megboldogult ’90-es években jelent meg első kalandja az azóta szintén felszívódott Magyar Könyvklubnál. Ez volt a Bársonytalpon oson a halál, amit egy fekete macska szemével és a macskakrimi felirattal próbáltak meg eladni, de valószínűleg annyira nem sikerült, hiszen ennek a németeknél hat részt is megélt sorozatnak további kötetei nem jelentek meg, ellenben vidéki művelődési házak aulájában tartott könyvvásárokon könnyen hozzá lehetett jutni egy-egy példányhoz.

Pedig jóval több volt ez a regény, mint egy egyszerű detektívtörténet, mert a nyomozás álcája alatt főhősünk folyamatosan elmélkedett az életről és annak értelméről, a fájdalomról, szenvedésről és néha az örömről is. Félix felfedezte az embert az állatban és megmutatta, hogy az emberi ártatlanság elvesztésének hatására hogyan veszítették el a természet egyéb gyermekei is ártatlanságukat. Az antropomorfizált élőlények képében megjelenik a gonoszság, a tervezett gyilkosság, amikor már nem pusztán az életben maradásért ölsz – és ez a találkozás maradandó nyomot hagyott főhősünk lelkében és az olvasóban egyaránt.

 

10 mondat a Wayward Pines-ról

Szerző Fekete I. Alfonz On the

Blake Crouch: Wayward Pines01. A Wayward Pines trilógia első kötete napjainkban, az Amerikai Egyesült Államokban, az Idaho állambeli Wayward Pinesban kezdődik, főszereplője pedig Ethan Burke, különleges ügynök.

02. Crouch hívószónak tette meg a Twin Peaks-et, kilencvenes évek televíziós sorozatainak nagyágyúját, míg Mark Frost és David Lynch nagyszerűen keltették életre ezt a közeget, addig Crouch esetében az lehet az olvasó benyomása, mint a kezdő szerepjátékosnak a kezdő kalandmester első kalandjánál: elvan, de visszanézve nem akarná még egyszer lejátszani.

03. Burke eleinte emlékeit vesztve kóborol, majd ezek visszatérte után, menekül, harcol és újrakezd, vagyis miközben intuíciója és kényszerképzetei óvatosságra intik, honvágya és indivídumként való önállóságra törekvése meggondolatlanná, a túlélésre játszó ösztönlénnyé teszik.

04. Wayward Pines városka helyszíne, atmoszférája, Édenbe illő nyugalma és rendezettsége az, ami a könyv igazi erejét adja: Crouch saját elképzeléseivel toldja meg azt a hitet, ami Amerikát az új Édennel azonosítja.

05. Az Új Világba vetett hit felülírja a civilizációról alkotott olvasói koncepciót, így előfordulhat, hogy a kisvárosi horrorisztikus, rituális gyilkosságok problémamentesen simulhatnak bele az új világ íratlan törvényeibe.

Túlélni a női börtön unalmát (Piper Kerman - Orange is the new black: Túlélni a női börtönt)

Szerző The Imp On the

Piper Kerman: Túlélni a női börtöntAzok, akik rajonganak a kortárs amerikai sorozatokért, már régóta tudják, hogy a Netflix az egyik legjobb tengerentúli tartalomszolgáltató, ezért aztán nagy reményekkel vettem kezembe az egyik zászlóshajónak számító Orange is the new black könyvváltozatát. Bár a Piper Kerman által jegyzett könyv televízióra adaptált verzióját csak májusban mutatják be a hazai szolgáltatók, a Twister Media részben talán az eredeti hanghoz ragaszkodó sorozatfüggők jelentős táborára számítva, már fél évvel korábban kiadta. Bár a sorozat és a könyv között az alapsztorit leszámítva nincs túl sok átfedés, a kiadó a sorozat eredeti plakátját használta fel borítókép gyanánt, ezzel is meglovagolva a sorozat sikerét. A döntés eredményre számomra kifejezetten kellemes eredményt hozott. Egyrészt a Netflix plakátjai messze felülmúlják az iparág többi szereplőjének próbálkozásait, másrészt egy papírkötéses könyvből nagyjából ennyit lehet kihozni az esztétikum és a figyelemfelkeltés harmóniájának jegyében. Ehhez képest meglehetősen nagy csalódás volt számomra, hogy amint kinyitottam a könyvet, életem egyik legkiábrándítóbb kulturális élménye vette kezdetét.

Az Orange is the new black egy önéletrajzi regény, főhőse a könyvet később megíró Piper Kerman. Jómódú amerikai család sarjaként, az egyetemet követően nem találja a helyét, és a felelősség elől menekülő, átlagos fiatalok élvhajhász életét választva, szép lassan rátér a börtönhöz vezető legbiztosabb útra. Megismerkedik a nála idősebb és szintén leszbikus Nora Jansennel, aki drogfutárként kisebb vagyont keres minden egyes utazása során. Nora kezdetben szeretőként tartja maga mellett, később azonban elkezdi kisebb-nagyobb szívességekre kérni. Főhősünk élvezi az ingyenes utazásokat, az egzotikus helyszíneket, idővel azonban szép lassan rájön, hogy a drogmaffia részévé vált és San Fransiscóba menekül, ahol összeismerkedik későbbi férjével Larryvel. Bármennyire próbálja maga mögött hagyni korábbi életét, a droghálózat összeomlik és öt nyugodt év után, drognyomozók kopogtatnak az ajtaján. Hosszadalmas bírósági huzavona után végül 15 hónapot kap állami fegyintézetben (ezek általában a legkeményebb börtönök az USA-ban).

Anna Komnéné mai utódja, Julia Kristeva (Julia Kristeva - Gyilkosság Bizáncban)

Szerző Makai Péter Kristóf On the

Julia Kristeva: Gyilkosság BizáncbanA központozás bizánci találmány. Arisztophanész Büzantiosz nevéhez fűződik, aki az időszámításunk előtti második-harmadik század fordulója környékén a hangos olvasón kívánt segíteni azzal, hogy a szövegben különféle magasságokban pontokat helyezett el, ezzel jelölve, hogy mekkora levegőt kell venni a következő tagmondat előtt. Julia Kristeva Gyilkosság Bizáncban című műve mindenképpen kiérdemelné a sorban legmagasabbra helyezett pontot, olyan nagy lélegzetvételű. Célja nem kisebb, mint hogy párhuzamot vonjon az időszámításunk szerinti második és harmadik évezred kezdetének politikai vonulatai között, az első keresztes háborúk és Bizánc helyzetét összevetve a mai kor „keresztes háborúival”, a közel-keleti háborúkkal és a terrorizmus térnyerésével, mindezt a kor neves bizánci történetírója, Anna Komnéné szemüvegén keresztül.

Ebben segíti őt hű szereplője, Stéphanie Delacoeur, az Événement de Paris tudósítója, a Kristeva-regények állandó tartozéka, akit kiállhatatlan főszerkesztője kiküld a kelet-európai Santa Barbarába, hogy egy titokzatos, vallási fanatikusokból álló szekta, az Új Pantheon gyilkosságai után nyomozzon. Ebben szövetségese a híres kanadai irodalomkritikus, Frye keresztnevét kölcsönvevő Northrop Rilsky felügyelő, aki amolyan Watsonként folyamatosan faggatja az oknyomozó újságírót, mikor Stéphanie valamilyen új információra bukkan. A nyomok, ha nem is a Krisztus előtti időkbe, de a keresztes hadjáratok korába vezetnek, ez volt ugyanis a neves bizantológusnak, Sebastian Chrest-Jonesnak a szakterülete, aki belehabarodott a múltba. Mint valami kortárs Don Quixote, egyre inkább belehelyezkedett egykori őse, Ebrard de Pagan szerepébe, aki Anna Komnéné kortársa és egyben nagy szerelme volt. Ez persze nem menti meg attól, hogy ő maga is meggyilkoljon egy ázsiai diákot, a szeretőjét, Fa Changot, vele pedig a Santa Barbara-i gyilkos végezzen. A történet természetesen ennél jóval bonyolultabb, ennek kibogozása vár Stéphanie-ra, és vele együtt az olvasóra.

2015 legjobban várt megjelenései

Szerző Próza Nostra On the

Books to readA tavalyi évet egy szerkesztőségi listával zártuk, amelyen 2014 általunk legjobbnak ítélt megjelenései szerepeltek. Az idei évet ennek megfelelően a szerkesztőségben legjobban várt 2015-ös megjelenésekkel kezdjük. Természetesen jónéhány megjelenést még nem is jelentettek be a kiadók, ezeket érthető okokból nem tettük fel a listára (ami egyébként sem készült a teljesség igényével), ám folyamatosan tájékoztatunk titeket ezekről, ahogyan eddig is tettük.

Az előző listán első helyre került Moskát Anita Bábel fiai című kötete, nem csoda, hogy nagy izgalommal várjuk a szerző következő, idén megjelenő könyvét, a Horgonyhely című regényt (Gabo Kiadó). Moskát Anita második könyve az előzőhöz hasonlóan fantasy, ám itt minden további hasonlóság véget is ér. A Horgonyhely világában az emberek valóban röghöz kötöttek, képtelenek messzire eltávolodni születési helyüktől. A világnak e szabálya alól egyedül a terhes nők jelentenek kivételt. A várhatóan gender problémákat is erősen feszegető regény a tervek szerint a júniusi Könyvhétre jelenik meg. További információkat a szerző blogján találhattok. A kötet a Próza Nostra több szerzőjének listájára is felkerült.

Dosek Rita - Tarjányi Péter: Forradalmár (szövegrészlet)

Szerző Próza Nostra On the

Dosek Rita - Tarjányi Péter: ForradalmárDosek Rita és Tarjányi Péter könyvében a XX. század egyik legsúlyosabb következményekkel járó kémjátszmájáról rántja le a leplet. A Forradalmár című regényből közlünk a mai napon részletet.

Megváltoztathatja egy eltévedt postai levél az egész világ sorsát? 

Mennyire védtelen a nemzet, ha csak egyetlen polgára is elárulja? 

Hogyan formálta át két magyar a történelem menetét?

Tartalom:

Gróf Eszterházy Richárd, az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legagyafúrtabb kémje különösen fontos megbízást kap: ki kell derítenie milyen hadititkokat adott el a birodalom legveszedelmesebb ellenségének a császári és királyi hírszerzés vezetője. A bűnügy felderítésébe Ritter István, budapesti detektívet is bevonják, akire egyedi nyomozási módszerei miatt figyelt fel a császári titkosszolgálat. 

A különös páros újabb és újabb nyomokat követve megpróbálja megakadályozni a világtörténelem egyik legtragikusabb eseményét. Eközben észre sem veszik, hogy olyan folyamatokat indítanak el, amelyek teljesen megváltoztatják Európa életét…

Keménykötésű (Stephen King - Mr. Mercedes)

Szerző darko On the

Stephen King: Mr. MercedesEgy elképzelt flashback-poénjairól ismert amerikai rajzfilmsorozatban egyszer úgy jelenítették meg Stephen Kinget, mint akinek már nincsenek új ötletei: szemben ült a kiadójával és rövid gondolkozás után, gyorsan körültekintve kézbe fogta az asztali kislámpát és ad hoc vázolta fel következő könyvét, melynek középpontjában – egy félelmetes lámpaszörny állna! Hogy Amerika még így is büszke a horror királyra az jelezte, hogy a kiadó csak annyit kérdezett, fáradtan, „mikorra lesz kész a mű, Stephen?”

King legújabban magyarra fordított könyve, a Mr. Mercedes olyan, mint a mesebeli lány: hoz is, meg nem is. A kiadó újsütetű hagyományt követett, amikor kemény kötésben dobta piacra a szokásosan a ponyvába (értsd: puhakötésbe) száműzött Kinget, de ezzel az olvasást is irányítja: a kemény kötéssel komolyságot sugall – mintha eleddig nem arról szóltak volna a viták King kapcsán az irodalmi tudorok között, hogy ugyan magas vagy populáris irodalom-e, amit csinál? Erre itt egy keménykötéséhez képest súlytalan szöveg. Így nem lehet kánont csinálni…

A napos oldal sötétebbik fele (Nic Pizzolatto - Galveston)

Szerző The Imp On the

Nic Pizzolatto: GalvestonNic Pizzolatto első regénye a Galveston, ami 2010-ben jelent meg, közvetlenül azelőtt, hogy a szerző elhatározta volna, hogy Kaliforniában folytatja életét forgatókönyvíróként. A True Detective sikerét figyelembe véve, könnyen elképzelhető, hogy a tucatnyinál alig több novellát jegyző szerző tollából jó ideig nem születik semmi, irodalmi formátumban legalábbis. A Galveston éppen ezért már önmagában is rendkívül érdekes szöveg, hiszen könnyen elképzelhető, hogy a karrierváltást követően a saját hangjára és közönségére rátaláló szerző egyetlen könyvével lehet dolgunk. A magyar megjelenés sajátossága pedig, hogy elkerülhetetlenül a True Detective felől próbálja feldolgozni az olvasó, amire a kiadó szándékosan rá is erősít. Pedig azon túl, hogy felfedezhetők hasonlóságok a szöveg és az HBO sorozat között (ami a nyilvánvaló átfedéseket leszámítva, legfőképp a szerzői attitűd erős jelenlétének köszönhető) a Galveston egy teljesen különálló világ és történet.

Erik Axl Sund: Bomlás (szövegrészlet)

Szerző Próza Nostra On the

Erik Axl Sund: BomlásEric Axl Sund a skandináv krimi legújabb felfedezettje. Vannak akik a szerzőt egyenesen Stieg Larsson trónfosztójaként, a díjnyertes Victoria Bergman-trilógát pedig az új Millenium-trilógiaként emlegetik, bár alighanem elég nagy már itt is a tülekedés.

Az Erik Axl Sund valójában írói álnév, ami mögött Jerker Eriksson és Håkan Axlander Sundquist svéd írópáros áll. Az alkotók sötét hangulatú, nem egyszer igen érzékeny tabukat feszegető regényei már több országban sikert arattak, a gyermekkori traumáival küzdő Victoria Bergmant középpontba állító trilógiáért 2012-ben különdíjat kaptak a Svéd Krimiírók Akadémiájától.

A franchise státuszának folyamatos bővülését jól mutatja nemcsak a film- és a tévéipar, sőt, Hollywood meghódítása, hanem az egyre komolyabb és költségesebb könyvmarketing is, elég csak megnézni a könyvhöz  készült könyvtrailert.

A  Libri Kiadó jóvoltából  a trilógia első két kötete idén magyarul is megjelent Bomlás és Éhség címmel. A sorozatot most az első kötetből származó részlettel ajánljuk olvasóinknak.

Oldalak