Interjú

Jelenlegi hely

"...aki csak egy ördögűzős filmet látott, van elképzelése róla, hogyan kell elbánni egy démonnal." - interjú Imre Viktória Annával

Szerző Kanizsai Ági On the

Imre Viktória AnnaImre Viktória Anna eddig két - a Kísértés Rt. és Az őrült hold alatt - fantasy, urban fantasy regény szerzője. Eddigi köteteiről, írásról, rajzolásról és az olvasói vélemények fontosságáról és további terveiről Kanizsai Ági beszélgetett vele.

Kanizsai Ági: Kérlek, mesélj arról a személyről, akitől a legtöbbet tanultál az írásról és a leginkább inspirált.

Imre Viktória Anna: Nehéz kérdés, mert az írás technikai fogásait többnyire olvasás közben, megfigyelés útján sajátítottam – és sajátítom – el, ezért mindenképpen több személyhez kötném a tanulási folyamatot: szerzőkhöz, akik az írásaik révén segítettek. Első alkalommal akkor kaptam jelentősebb mennyiségű tanácsot, amikor Antal József az Új Galaxisba beküldött novellámat, a „Pax aeternát” szerkesztette, és bőségesen ellátta megjegyzésekkel, amiket a mai napig észben tartok.

"Csak a tehetség számít" - Interjú Gy. Horváth Lászlóval

Szerző stv On the

Gy. Horváth LászlóMark Lawrence kivételes Széthullott Birodalom-trilógiájának záródarabja - a Tövisek császára - már magyar nyelven is a megjelenés küszöbén áll. Ebből az alkalomból a kötetek fordítójával, Gy. Horváth Lászlóval beszélgettünk a trilógia záródarabjáról, fantasyfilmekről és a különböző irodalmi regiszterek átjárhatóságáról.

Próza Nostra: Ön rengeteg fontos szöveget fordított már magyarra, a legkülönbözőbb műfajokból. A fantasyirodalom területéről az Ön nevéhez fűződik például A hobbit újrafordítása. Mielőtt Lawrence trilógiájáról beszélnénk, kíváncsi lennék, mi a véleménye a Tolkien-szöveg filmváltozatáról?

Gy. Horváth László: Nem néztem meg, egyelőre legalábbis. Lehet, hogy majd együtt a hármat. Az vette el a kedvemet (pedig nagy filmbolond vagyok), hogy ugyanannyi időt akarnak kitölteni vele, mint a hatalmas Gyűrűk Urával, ezt egyszerűen szemérmetlenségnek tartom, bármennyi vendégtartalom legyen is benne ráadásnak. Különben is, szerintem a Gyűrűk óta nehéz fantasyfilmet csinálni. A Trónok harca is (igaz, csak pár részt láttam belőle) leckefelmondás lett, bár ebben nyilván sokan nem értenek egyet velem.

Próza Nostra: Legutóbb Mark Lawrence nagy sikerű trilógiáját fordította magyarra. Mi az, amit különlegesnek tart Lawrence világában, szövegeiben más fantasykhez viszonyítva?

"...a világvége természetesen örökérvényű" - interjú Bartók Imrével II.

Szerző stv On the

Bartómk Imre (Szőcs Petra fotója)

 

A Bartók Imrével készített interjú második része. Az első rész ide kattintva olvasható.

Próza Nostra: A regényed főszereplője három sorozatgyilkos, akik egyben három jelentős gondolkodó alakját, személyiségét viselik. Ha jól tudom kezdetben a Gondolkodók is lehetséges címalternatíva volt. Hogyan jött az ötlet, hogy sorozatgyilkos filozófusokról írj és miért pont Heidegger, Marx és Wittgenstein lettek a szereplők?

Bartók Imre: Az első pillanattól kezdve ez a három figura lebegett előttem, egyrészt, mert kiemelten fontosak, másrészt, mert nagyon élesen eltérnek egymástól. Ha azt keressük, hogy ki az a három szerző, akik biztosan utálnák egymást, akkor ez egy kézenfekvő felállás. Heideggert és Wittgensteint a század két legfontosabb gondolkodójának szokás tekinteni, Marx jelentősége pedig abban áll, hogy általa közvetlenül is megjelenik a filozófiának mint gyakorlatnak, mint világprogramnak a gondolata – erre a regény a Feuerbach-tézissel maga is utal. Valójában mindhármukra jellemző – persze nagyon eltérő formában – a filozófia „végének” vagy „meghaladásának” gondolata.

"...eszembe sem jutott, hogy prózát írjak" - interjú Bartók Imrével I.

Szerző stv On the

Bartók Imre (Szőcs Petra fotója)

Bartók Imre második regénye, A patkány éve, a Könyvhét idején jelent meg a Libri Kiadó gondozásában és azóta is hangosak tőle mind az online, mind az offline irodalmi terek. A rendkívül gazdag szöveggel kapcsolatban számos kérdés merült fel, melyeket a szerzőnek is szegeztünk, így született meg ez az interjú, melyet hossza miatt két részletben közlünk. Bartók Imrével Szabó István Zoltán (Steve) beszélgetett.

Próza Nostra: Az első megjelent szépirodalmi szöveged a Fém című regény volt, ami 2011-ben jelent meg. Ez előtt is próbálkoztál már szépírással vagy ez volt az első írásod? Kritikus is vagy, két monográfiád jelent meg, szakszövegeket fordítasz, aktív szakmai életet élsz. Mi indított arra, hogy mindezek mellett szépprózát írj?

Bartók Imre: Más utat jártam be, mint azok a velem egyidős barátaim, akik pl. a legendás sárvári írótáborban kezdték meg irodalmi szocializációjukat. Kis túlzással azt mondhatom, eszembe sem jutott, hogy prózát írjak, aztán mégis úgy alakult, hogy volt egy időszak, amely során megírtam a Fémet. Három hónapig tartó, alkotáslélektani szempontból delíriumban töltött idő volt, hiszen csak a munka befejeztével döbbentem rá, hogy írtam egy regényt. Ezt követően tudatosabbá váltam, és jobban megterveztem a dolgokat.

„…megszállottjai lehetünk a saját mesénknek.” - interjú Busch Péterrel

Szerző stv On the

Busch Péter

 

A mai nap fontos a Próza Nostra történetében, hiszen első alkalommal közlünk interjút az oldalon, de várhatóan nem utoljára. Interjúalanyunk az elsőkötetes Busch Péter, a Megakrimi pályázat győztese. Boszorkánypöröly című regényéről itt írtunk. A szerzővel irodalmi játékosságról, a krimiírás nehézségeiről, a kötete visszhangjáról beszélgettünk. Fogadjátok jó szívvel. Az interjút stv készítette.

Oldalak