Horror

Howard Phillips Lovecraft, a New England-i úriember és mizantróp tudta, hogyan ragadja meg az olvasó figyelmét, remek kezdőmondatokat írt. A Lovecraft művészetére koncentráló sorozat bevezető részében ezek közül mutatom be az általam legjobbnak ítélt ötöt. Mondjuk úgy: ráhangolódásként.

5. Mnar földjén van egy nagy, csöndes tó, melyet nem táplál semmilyen folyó, és ő sem táplál folyókat. – A végzet, amely elérte Sarnathot (1919)

Amennyire esetlenek a párbeszédek, annyira hangulatosak, takarékosak és különlegesek a leírások a Lovecraft-szövegekben. Régmúlt és álomszerűség érzése keveredik ebben a kezdőmondatban, hiszen a „Mnar földje” idegennek, távolinak, víziószerűnek hat. A csöndes tó képe a nyugalom, míg a tény, hogy nincsenek folyói, a magány érzését idézi fel. Minden fölösleges szótól mentes, prózaversbe illő mondat.

Tavaly decemberben a Facebook oldalunkon több mint két héten keresztül minden nap kitettünk egy rövid könyvajánlót íróktól, költőktől, kritikusoktól, irodalommal foglalkozó személyektől. Mindegyikük egy-egy fontos 2013-as olvasmányélményéről írt. Úgy tűnik, hogy tetszett az olvasóknak - Nektek - a megmozdulás, ezért a jövőben is készülünk hasonlóval. Annak érdekében, hogy könnyen visszakereshetőek legyenek ezek a villámajánlók, egybegyűjtve itt is közzétesszük őket. A sorrend a Facebook-on való közzététel sorrendjét követi.

Az Egyesült Államokban jövő kedden (2013. szeptember 24.) megjelenő új Stephen King regény a Doctor Sleep címet viseli és a már klasszikusnak számító A ragyogás folytatása lesz. Ez a regény volt King igazi áttörése és azóta is az egyik legtöbbet olvasott könyv, ami a neve alatt megjelent. Két filmfeldolgozás is készült belőle, az elsőt Stanley Kubrick rendezte (az eredménnyel King elégedetlen volt, mivel nem tartotta eléggé szöveghűnek). Kubrick filmje előtt azért is fejet kell hajtsunk, mert a hihetetlenül idegesítő gyerekszínésszel és női főszereplővel elérte, hogy a néző inkább a magából kivetkőzött alkoholista íróval szimpatizáljon, akit Jack Nicholson alakított és aki a film nagyobb részében egy baltát szorongatott a kezében.

„Háború van (…) és ilyenkor könnyebben testet öltenek a félelmeink.”

(157. o)

Benedek Szabolcs vámpír trilógiájának középső darabjában, ahogyan az már csak lenni szokott, ismét hullani kezdenek a kéjnők, a sorozatgyilkosok és a vámpírok első számú áldozatai. A különbség gyakorlatilag annyi, hogy ha thrillert vagy krimit olvasunk, akkor a tettes sorozatgyilkos, ha természetfölötti horrort, akkor vámpírral van dolgunk.

A CBS egyelőre tizenhárom részt rendelt be Stephen King egyedi atmoszférájú regényének sorozat adaptációjából, A Búra alattból (a fordítás használja ezt a rendhagyó helyesírást). Az Under the Dome egy kisváros történetét beszéli el, mely köré egy különös bura ereszkedik és elzárja a városkát a világ többi részétől.

„Az agy az az izom, ami a világot mozgatja.”

(324. o.)

01. Igazi, régi vágású Stephen King regény 1980-ból, sci-fi elemekkel, összeesküvés elméletekkel; mégis végig hihető és persze ijesztő marad.

02. Ám egyáltalán nem szakszerű: egy jelenet olyan naiv, a szöveg mögött húzódó elképzrelésekre világít rá a számítógépes információkereséssel és –feldolgozással kapcsolatban, hogy az minden informatikával foglalkozó számára nosztalgikus csemege.

Magyar nyelven idén karácsonyra fog megjelenni Stephen King legújabb - World Fantasy díjra jelölt - regénye, a 11/22/63, az Európa Könyvkiadó gondozásában. A címben szereplő dátum John Fitzgerald Kennedy dallasi meggyilkolásának dátuma. A hivatalosan Lee Harvey Oswald által elkövetett merénylet új irányba terelte az Egyesült Államok történetét (és ha elfogadjuk a Pillangó-effektust, akkor az egész világ történelmét is).

King új regénye azzal a gondolattal játszik el, hogy mi történne akkor, ha napjainkban valaki lehetőséget kapna arra, hogy megakadályozza a merényletet. A könyv egyszerre sci-fi és alternatív történelmi regény, jóllehet a történések technikai/tudományos feltételeivel nem vet számot, bár egy időutazással kapcsolatos szöveg esetében ez talán megbocsátható.

„Ez a város csupa vidékiből áll, akik felvetődtek ide a világot megváltani.”

(335. o.)

Köldöktől garatig felvágott kéjnők macskaköveken. Óhatatlanul is Hasfelmetsző Jack alakja és története juthat erről az eszünkbe – és mostantól Benedek Szabolcs A Vérgróf című regénye is.

A hazai könyvkiadásban rég nem előzte meg akkora reklámhadjárat és felhajtás – divatos marketing-kifejezéssel élve: hype – magyar szerző kötetének megjelenését, mint amelynek a József Attila-díjjal kitüntetett Benedek Szabolcs regényével kapcsolatban tanúi lehettünk. A fő kérdés már a beharangozók idején is az volt: a fiatal kiadó által generált csinnadratta nagysága arányban áll-e a regény értékeivel?

„- Mit csinál nagypapa?(…)

- Szerintem (…) úgy tesz, mintha élne.”

(74. o.)

John Ajvide Lindqvist minden bizonnyal eldöntötte, hogy a horror zsáner összes népszerű szörnyeteges alkategóriájában alkot valami maradandót. Közben persze olyannyira átírja a megszokott kliséket és kereteket, hogy többé nem igazán van értelme olyan módon írni a zsánerben, mint azelőtt. Jó példa erre a Hívj be! címet viselő, azóta kultikussá vált vámpírregény, amely annyira messze van az átlagos vámpír sztoriktól, mint Goethe a lakodalmas rocktól.

A Twilight című regény az egyik legnépszerűbb könyv jelenleg a piacon, de ezzel nem mondok újat. 2005-ös megjelenésekor azonnal az eladási listák élére ugrott, majd a kilencvenes éveket idéző újabb vámpír-hullámot indított el. Sorra követték a vérivókat szerepeltető rosszabbnál-rosszabb ponyvák, sorozatok, a téma különféle feldolgozásai a ruházattól a flash-játékokig.

         Kritikám ezt az írást veszi górcső alá, bár be kell vallanom, enyhén elárulva érzem magam.  Korábban írtam a filmekről egy velőtrázó kritikát, ennek köszönhetően pedig kedves barátom megkért, olvassam már el az első kötetet és írjak neki a Próza Nostrára. Azt elfelejtette közölni, hogy az Alkonyat című vámpír-tini-románc valójában egy ötszáz oldalas blokktégla, de ettől függetlenül sikerült átrágnom a regényt épen és egészségesen.