Érdekesség

Stephen King szeptember 10-én vehette át Barack Obamától a National Medal of Arts díjat Washington DC-ben. Ez a díj az Egyesült Államok legmagasabb művészeti kitüntetése, amit 1984 óta adnak át. Olyan személyek vagy csoportok kapják meg, akik sokat tettek a művészetek magas színvonaláért, fejlődéséért, támogatásáért és az átlagemberek számára elérhetővé tételéért.Híres átvevői között van többe k között Ella Fitzgerald, Arthur Miller, Gregory Peck, Ray Bradbury, Johnny Cash, Stan Lee, Clint Eastwood és George Lucas.

A díj honlapja szerint Stephen King írói tevékenységéért vette át a díjat. Korunk egyik legnépszerűbb és legtermékenyebb írójaként összekapcsolja csodálatos történetmesélését az emberi természetről való éles meglátásaival. Művei évtizedek óta váltanak ki félelmet és örömöt olvasóiból, legyen az horror, science fiction vagy fantasy.

Az író meglepettségének adott hangot amikor kiderült, hogy ő a 2014-es év egyik díjazottja.“Úgy tűnik, megnyerem a National  Medal of Arts-ot", írta ki Twitterre, örömét és csodálozását kifejezve. Valamint gratulált a többi kitüntetettnek, akik között az Oscar-díjas Sally Field is szerepelt.

1. Utaztat. Márai óta tudjuk, hogy a szegény kevés szórakozásai közé tartozik az ilyen vándorút. A nyárutón majd beszámolhatunk sivatagi élményeinkről kollégáinknak...

2. Magával ragad. A nyár az érzés intenzitásának hava, mindenki ezt hajtja, de az őszi kétségbeesésből ítélve kevés sikerrel. King monumentális regényfolyama finoman adagolja az élvezetet, nem kell magunkat nem kímélve utánajárni.

3. Nem vidám. Alighanem sokan tapasztaltuk már a nyári eltöltekezést. Ilyenkor mindenki mosolyog, mintha kevés lenne a gondja. Nos, Roland vitéznek van éppen elég. Mondhatni, formában tart.

4. Nagyon hosszú. A 2012-ben kijött "négy és feledik" résszel együtt nyolc kötetes! Mikor máskor lenne rá időd?

5. Idegborzoló. Ezúttal nem csak a leírások hosszúsága, mint Kingnél általában, hanem a kis részletek beilleszthetetlensége is a józanság térképére - mint Kingnél általában. Nem pillanthatsz föl, mert a strandon hirtelen föltűnnek a lassú mutánsok, akiket eddig kitartóan nyaralóknak láttál...

2015. február 16. és 22. között a Próza Nostra szeresztősége írja a netnaplót a Literára. Nagyon megtisztelő, hogy a lap felkért minket a naplóírásra, ezúton is köszönjük szépen nekik a lehetőséget.

Természetesen izgatottan készülődünk a feladatra és tartogatunk meglepetést is, hiszen az egyik naplóírónk nem a lap közvetlen munkatársa, hanem egy olyan, a hazai fantasy irodalomban egyre ismertebbé váló személy, aki amellett, hogy író, más munkája révén (is) jó kapcsolatot ápol az oldallal, velünk.

A bejegyzéseineket egy nap csúszással fogjátok olvasni a Literán, aki figyeli az oldalt, annak ez bizonyára nem ismeretlen dolog, tehát a hétfői napról írt naplójegyzetünk kedden kerül ki az oldalra, így az utolsó - vasárnapról szóló írás - 23-án, hétfőn lesz olvasható.

A tavalyi évet egy szerkesztőségi listával zártuk, amelyen 2014 általunk legjobbnak ítélt megjelenései szerepeltek. Az idei évet ennek megfelelően a szerkesztőségben legjobban várt 2015-ös megjelenésekkel kezdjük. Természetesen jónéhány megjelenést még nem is jelentettek be a kiadók, ezeket érthető okokból nem tettük fel a listára (ami egyébként sem készült a teljesség igényével), ám folyamatosan tájékoztatunk titeket ezekről, ahogyan eddig is tettük.

Az előző listán első helyre került Moskát Anita Bábel fiai című kötete, nem csoda, hogy nagy izgalommal várjuk a szerző következő, idén megjelenő könyvét, a Horgonyhely című regényt (Gabo Kiadó). Moskát Anita második könyve az előzőhöz hasonlóan fantasy, ám itt minden további hasonlóság véget is ér. A Horgonyhely világában az emberek valóban röghöz kötöttek, képtelenek messzire eltávolodni születési helyüktől. A világnak e szabálya alól egyedül a terhes nők jelentenek kivételt. A várhatóan gender problémákat is erősen feszegető regény a tervek szerint a júniusi Könyvhétre jelenik meg. További információkat a szerző blogján találhattok. A kötet a Próza Nostra több szerzőjének listájára is felkerült.

Az év végére való tekintettel idén arra kértük szerkesztőinket és állandó szerzőinket, hogy kíséreljék meg a lehetetlent, s mondják meg, mely öt könyv volt a számukra legmeghatározóbb ebben az évben. Kollégáink hosszas tépelődés és önmarcangolás után meghozták nehéz döntéseiket, hogy aztán ezekből egy szerkesztőségi toplistát is megpróbáljunk összeállítani. Majd látni fogjátok, természetesen ez sem egyszerű feladat, a dobogóra többen fértek fel végül, mint az előzetes koncepció alapján számítani lehetett.

Mint minden lista, az itt olvashatóak is szubjektívek, korántsem teljesek, lehet vitatkozni, sőt mi annak örülünk, ha bombázni kezdtek levelekkel, kommentekkel és értékes hozzászólásokkal.

Lássuk tehát az összesítéseket.

Próza Nostra TOP*

Gibson fanok figyelem!

2014. október 28-án jelenik meg William Gibson új regénye, a The Peripheral.

Gibson legutóbbi regénye a 2010-ben megjelent trilógia záró Zero History volt, mely itthon Nyomtalanul címmel jelent meg. Mi is írtunk róla kritikát, ami itt olvasható. A Blue Ant trilógia befejezése után úgy tűnik, Gibson ismét új utakat keres. Szűk két hónap múlva kiderül, hogy milyet talált.

A The Peripheral harminc évvel a szerző első regénye, a kultikus Neurománc után jelenik meg.

Idén 10 éves a PécsiBölcsész egyetemi lap, ebből az alkalomból rendezett konferenciát a hallgatói újságírásról (és ami azon túl van) a PTE Bölcsészettudományi Kar, a Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszéken, március 31-én és április 1-én.

A konferencia két napja alatt a résztvevők visszatekintenek az újság elmúlt tíz évére, melyben a lap jelenlegi és egykori főszerkesztői kerekasztal beszélgetés formájában is részt vesznek.

Április 1-én pedig az online felületek és a hallgatói újságírást követő lépések kérdései is szóba kerülnek. A 15 órakor kezdődő kerekasztal beszélgetés pedig a Próza Nostrát is érinti, hiszen Szirmai Gergely (Hollywood News Agency), Kovács Zoltán (Unicum, Szoba Sessions) és Doboviczki Attila (PTE-BTK) mellett Szabó István Zoltán (Próza Nostra - stv) is a kerekasztal beszélgetés résztvevői között van, hiszen a Próza Nostra voltaképpen egy egyetemi műhelymunka eredményeként kezdte meg működését 2010-ben.

Facebook event és program

Lovecraft életét olyan dátumok keretezik, melyek nekünk magyaroknak történelmi szempontból fontosak. Érdekességképp: HPL 1880. augusztus 20-án született és 1937. március 15-én halt meg.

A mizantróp, visszahúzódó Lovecraft leginkább felkavaró rémtörténetei és az általa alkotott - majd a követői által tovább gazdagított - Cthulhu-mítosz révén vált ismertté. Legnagyobb irodalmi példaképének Poe-t tekintette. Bár a XX. századi rémtörténetírásra óriási hatással voltak novellái és kisregényei - többek között Stephen King művészetére is nagy hatást gyakoroltak - a Természetfeletti rettenet az irodalomban című esszéje által irodalomelméleti szempontból sem elhanyagolható alkotó.

Irodalmi blogként, mi Lovecraftra, mint művészre és alkotásaira is emlékezünk, ezért a holnapi napon Kelemen Zoltán (SZTE, Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék, tanszékvezető helyettes egyetemi adjunktus) A különös, magas ház a ködben című novelláról írt értelmezésével tisztelgünk a modern horror atyja előtt.

A mai napra két Stephen Kinggel kapcsolatos rövidhírrel készültünk.

1. A szerző a balra látható csatolt képet osztotta meg Valentin nap alkalmából hivatalos facebook oldalán.

2. King weboldalán bejelentették, hogy előre láthatóan 2014. november 11-én jelenik majd meg Revival című regénye, melynek - sok eddigi írásához hasonlóan - szintén fontos eleme lesz a függőség témája (további információk elérhetők a honlapon). Így aztán idén is két kötet jelenik meg tőle, ahogyan az tavaly is történt. A Mr. Mercedes június 3-tól lesz kapható.

(Forrás: KönyvesBlog; StephenKing.com)

A (POP)JAK-os srácok ismét valami dögössel álltak elő. Úgy gondolták Valentin Nap előtt, február 13-án, 19 órától épp megfelelő lesz a sorozatgyilkosokra koncentráló beszélgetés a RoHAM Bárban. Milyen igazuk van!

Sorozatgyilkosok a valóságban, a tévésorozatokban és a könyvek lapjain. Reményeink szerint arra is választ kaphat az érdeklődő, hogy miért lett olyan fontos fogalom a (poszt)modern kultúrában a szerialitás.

Tehát február 13-án Andrej Csikatilo és Ted Bundy, február 14-én meg bonbon és összebújás.

Beszélgetnek: Bartók Imre és Turi Márton
Moderál: Sepsi László

Facebook event