Érdekesség

Jelenlegi hely

Szokatlan, érdekes, nem mindennapi infók, könyvek.

Aki mert merni: Alíz kalandjai Médiaországban (Kérchy Anna – Alice in Transmedia Wonderland)

Szerző Makai Péter Kristóf On the

Kérchy Anna: Alice in Transmedia WonderlandNem is próbálok az objektivitás hideg tárgyilagosságának álcája mögé bújni. Ez a könyv személyesen érintett meg, ahogy kevés tudományos szöveg tud. Ennek egy része színtiszta nepotisztikus összeférhetetlenség: volt egyetemi tanárom és témavezetőm könyvéről írok. Másrészt viszont fiatalkorom, talán egész generációm meghatározó élménye volt Lewis Carroll alkotása, a viktoriánus kor legszebb, legzavarbaejtőbb meséje, az Alíz Csodaországban és az Alíz Tükörországban, illetve a Disney-féle, 1951-es rajzfilm-musical magyarországi bemutatója (ez 1992 karácsonyán történt). Igaz, én az Alízt végül nem “élő” adásban, hanem technikarajongó édesapám VHS-felvételein néztem rongyosra – aki aztán tényleg majd minden műsort archivált, így pl. a Gondos Bocsok Csodaországban c. klasszikust is –, de édesanyám megsárgult papírú, szép kiadású Alízának felolvasásával együtt hipnotikus hatása volt gyermekkori énemre a merész angol kislány szürreális utazása. Ezekhez az ösztönös élményekhez járultak még hozzá Raymond Smullyan logikafeladványai a Mi a címe ennek a könyvnek?-ből, amelyekben gyakorta bukkantak fel Alízék, az Oroszlán és az Egyszarvú, Subidú és Subidam meg a többiek, és kész is volt a mély érzelmeket kiváltó, gyermeki kíváncsiságot fenntartó emléklenyomat.

Túlzás lenne azt mondani, hogy az örök feledés homályából bukkantak fel Csodaország lényei, amikor végül 2007-2008 környékén a szemináriumon újra fejest ugrottunk a Nyuszi üregébe, de annyi szent, hogy közép- és nagykamaszkorom évei alatt Alíz nem volt menő. Nyilván azért is, mert lány volt, meg azért is, mert “tök irreleváns” volt, amikor a Mátrix egy sokkal menőbb, apdételtebb változatát kínálta a csodáknak, aztán meg 2001-től jöttek a Gyűrűk Ura-filmek, amik jóval “modernebbek” voltak, mint egy viktoriánus mese. Akármi legyen is a valódi oka, fura volt akkor újból megmerítkezni a minden józan logikát nélkülöző, tótágast álló világban, ahol semmi sem az, aminek látszik. Nyolc-kilenc évvel ezelőtt már lehetett érezni, ott a szemináriumi teremben, hogy ez a könyv el fog készülni, mert szerzője szuperlatívuszokban, egyik motívumról a másikra szálldosva beszélt “az” Alízról (tapintani lehetett a játékossággal vegyes áhítatát és a csillapíthatatlan kíváncsiságát). Csakhamar alsóévesként bonyolult, kis híján felfoghatatlan irodalom- és kultúraelméleti fejtegetések illusztrációjává vált a forrásszöveg és temérdek feldolgozása, amelyek egytől-egyig visszaköszönnek a könyv lapjain. Anna akkor elkalandozó, labirintusszerű gondolatfoszlányokban kóstolgatta a szöveget; semmilyen asszociáció nem volt túl elrugaszkodott ahhoz, hogy elméleti tőkét ne kovácsoljon belőle. Most viszont, hogy összeszedetten az olvasók elé tárta gondolatait, jóval könnyebben tudom követni a figyelmet próbára tevő szöveget, mert már kitaposott ösvényen járok, felidézve és rendszerbe szedve sok kaotikus emléket.

All Hallow's Read – Fekete I. Alfonz: A torzsatitán

Szerző Fekete I. Alfonz On the

All Hallow's ReadAz All Hallow's Read kezdeményezés lényege, hogy Mindenszentek előestéjén egy ijesztő történetet, könyvet adsz az ismerőseidnek. Idén első alkalommal mi is csatlakozunk ehhez a kezdeményezéshez. Fekete I. Alfonz hamarosan megjelenő kötetéből nyújt át az olvasóknak egy rémtörténetet ebből az alkalomból. Fogadjátok borzongással Alfonz történetét.

 

A torzsatitán

 

Az utcára néző szoba nyugati oldalában egy hatalmas állóóra tornyosul. Egyik, az ajtóból nem észrevehető deszkájába számolatlan korábbi generáció róhatta bele hegyes tárgyakkal suta, a nevelői szigor határozott fellépése miatt, soha be nem fejezett kézjegyét, így a további nyomok már csak a fiatal írnokok fejébe vésődhettek bele. Ajtajának üvegét nem régen cserélték, tökéletesen be lehet látni a szerkezet hasába, ahogy ez a fémszerű nyelőcső aláereszkedve hosszan lenyúlik és a perisztaltikának köszönhetően jobbra-balra mozog, halkan nekikoccan az üregessé száradt faszerkezetnek, majd mintegy hátat fordítva korábbi útvonalának, új lendületet vesz. Ez a lógó fémnyelv folyamatosan nyalja az óratok talapzatát, a lassan terjedő fehér folt szinte teljesen bekebelezi a vízszintes fadarabot. Belépés után válik szembetűnővé a figyelmes szemlélőnek az egész tárgy barnaságában a fenyegető ridegség és a haladás melletti tántoríthatatlan elköteleződés. Később látható csak az óra faszerkezetének másik oldala, amely fényesebb, pulzál, szinte gyűjti magába a fényt. Ez az aithéri csillogás a gyakran alvilági sötétségbe burkolózó közlekedő folyosó ajtó előtti szakaszát is derengésbe vonja.

Lapszemle és nosztalgia - Az Azilum és a Black Aether első számairól

Szerző stv On the

Azilum - lovecrafti magazin 2016/1.2016 különösen jó év a hazai Lovecraft rajongóknak, hiszen nem csupán egy, hanem mindjárt két fanzin indult el kis időkülönbséggel a témában. A Magyar Lovecraft Portál által kiadott Azilum és a The Black Aether (szintén) lovecrafti weboldal által kiadott Black Aether – A szokatlan és hátborzongató történetek magazinja.

Kis kitérővel kell, hogy kezdjem.

Nagyjából húsz évvel ezelőtt találkoztam először Lovecraft irodalmi munkásságával és azóta is rendszeresen vissza-visszatérek a szövegeihez. Amikor az Azilumot a kezembe vettem, valamifajta nosztalgikus izgalom kerített hatalmába. Húsz éve nagyon örültem minden apró hírnek, cikknek, megjelenésnek, ami Lovecraft szövegeihez kapcsolódott, hiszen nagyon máshogyan hatottak rám HPL szövegei, mint ahogyan azt más rémtörténetektől megszoktam. Jópár barátom hasonlóképp volt ezzel és sűrűn beszélgettünk a novellákról, amelyeket épp olvastunk. Sokat adtunk volna egy ilyen-olyan időközönként megjelenő fanzinért, nemhogy kettőért. Ma, amikor az online jelenlétünk annyira kiterjedt, hogy ha nem vagyunk felcsatlakozva 24 órában az jobbára tudatos döntés eredménye, nem pedig a technikai korlátoké, rengeteg tartalom érhető el Lovecrafttal kapcsolatban (is), ez a két megjelenés mégis képes volt izgatottá tenni. Húsz év telt el és közben a Lovecraft-életműhöz való viszonyom is megváltozott. Van pár nagy kedvencem az írásai között, mások újraolvasására pedig semmi szín alatt nem fecsérelném az időt. Látom a nehezen tagadható korlátait a prózájának, miközben csodálom azt a sajátos atmoszférát és gazdag mitológiát, amelyet teremtett. Röviden: nem vagyok fanatikus rajongó. Mégis nagyon megörültem a megjelenéseknek, olyannyira, hogy mindkét magazint azon melegében megvettem.

 

Stephen King és a National Medal of Arts díj

Szerző Stavri Zsófia Sotira On the

Stephen King és Barack ObamaStephen King szeptember 10-én vehette át Barack Obamától a National Medal of Arts díjat Washington DC-ben. Ez a díj az Egyesült Államok legmagasabb művészeti kitüntetése, amit 1984 óta adnak át. Olyan személyek vagy csoportok kapják meg, akik sokat tettek a művészetek magas színvonaláért, fejlődéséért, támogatásáért és az átlagemberek számára elérhetővé tételéért.Híres átvevői között van többe k között Ella Fitzgerald, Arthur Miller, Gregory Peck, Ray Bradbury, Johnny Cash, Stan Lee, Clint Eastwood és George Lucas.

A díj honlapja szerint Stephen King írói tevékenységéért vette át a díjat. Korunk egyik legnépszerűbb és legtermékenyebb írójaként összekapcsolja csodálatos történetmesélését az emberi természetről való éles meglátásaival. Művei évtizedek óta váltanak ki félelmet és örömöt olvasóiból, legyen az horror, science fiction vagy fantasy.

Az író meglepettségének adott hangot amikor kiderült, hogy ő a 2014-es év egyik díjazottja.“Úgy tűnik, megnyerem a National  Medal of Arts-ot", írta ki Twitterre, örömét és csodálozását kifejezve. Valamint gratulált a többi kitüntetettnek, akik között az Oscar-díjas Sally Field is szerepelt.

Ettől borzonghatsz a kánikulában: Stephen King - A setét torony sorozat

Szerző darko On the

A Setét Torony sorozat angol nyelvű kiadásai1. Utaztat. Márai óta tudjuk, hogy a szegény kevés szórakozásai közé tartozik az ilyen vándorút. A nyárutón majd beszámolhatunk sivatagi élményeinkről kollégáinknak...

2. Magával ragad. A nyár az érzés intenzitásának hava, mindenki ezt hajtja, de az őszi kétségbeesésből ítélve kevés sikerrel. King monumentális regényfolyama finoman adagolja az élvezetet, nem kell magunkat nem kímélve utánajárni.

3. Nem vidám. Alighanem sokan tapasztaltuk már a nyári eltöltekezést. Ilyenkor mindenki mosolyog, mintha kevés lenne a gondja. Nos, Roland vitéznek van éppen elég. Mondhatni, formában tart.

4. Nagyon hosszú. A 2012-ben kijött "négy és feledik" résszel együtt nyolc kötetes! Mikor máskor lenne rá időd?

5. Idegborzoló. Ezúttal nem csak a leírások hosszúsága, mint Kingnél általában, hanem a kis részletek beilleszthetetlensége is a józanság térképére - mint Kingnél általában. Nem pillanthatsz föl, mert a strandon hirtelen föltűnnek a lassú mutánsok, akiket eddig kitartóan nyaralóknak láttál...

A Próza Nostra netnaplója a Literán

Szerző Próza Nostra On the

Próza Nostra (a logó Gőz Zoltán munkája)2015. február 16. és 22. között a Próza Nostra szeresztősége írja a netnaplót a Literára. Nagyon megtisztelő, hogy a lap felkért minket a naplóírásra, ezúton is köszönjük szépen nekik a lehetőséget.

Természetesen izgatottan készülődünk a feladatra és tartogatunk meglepetést is, hiszen az egyik naplóírónk nem a lap közvetlen munkatársa, hanem egy olyan, a hazai fantasy irodalomban egyre ismertebbé váló személy, aki amellett, hogy író, más munkája révén (is) jó kapcsolatot ápol az oldallal, velünk.

A bejegyzéseineket egy nap csúszással fogjátok olvasni a Literán, aki figyeli az oldalt, annak ez bizonyára nem ismeretlen dolog, tehát a hétfői napról írt naplójegyzetünk kedden kerül ki az oldalra, így az utolsó - vasárnapról szóló írás - 23-án, hétfőn lesz olvasható.

2015 legjobban várt megjelenései

Szerző Próza Nostra On the

Books to readA tavalyi évet egy szerkesztőségi listával zártuk, amelyen 2014 általunk legjobbnak ítélt megjelenései szerepeltek. Az idei évet ennek megfelelően a szerkesztőségben legjobban várt 2015-ös megjelenésekkel kezdjük. Természetesen jónéhány megjelenést még nem is jelentettek be a kiadók, ezeket érthető okokból nem tettük fel a listára (ami egyébként sem készült a teljesség igényével), ám folyamatosan tájékoztatunk titeket ezekről, ahogyan eddig is tettük.

Az előző listán első helyre került Moskát Anita Bábel fiai című kötete, nem csoda, hogy nagy izgalommal várjuk a szerző következő, idén megjelenő könyvét, a Horgonyhely című regényt (Gabo Kiadó). Moskát Anita második könyve az előzőhöz hasonlóan fantasy, ám itt minden további hasonlóság véget is ér. A Horgonyhely világában az emberek valóban röghöz kötöttek, képtelenek messzire eltávolodni születési helyüktől. A világnak e szabálya alól egyedül a terhes nők jelentenek kivételt. A várhatóan gender problémákat is erősen feszegető regény a tervek szerint a júniusi Könyvhétre jelenik meg. További információkat a szerző blogján találhattok. A kötet a Próza Nostra több szerzőjének listájára is felkerült.

A lista mámora

Szerző AdamG On the

A ListaAz év végére való tekintettel idén arra kértük szerkesztőinket és állandó szerzőinket, hogy kíséreljék meg a lehetetlent, s mondják meg, mely öt könyv volt a számukra legmeghatározóbb ebben az évben. Kollégáink hosszas tépelődés és önmarcangolás után meghozták nehéz döntéseiket, hogy aztán ezekből egy szerkesztőségi toplistát is megpróbáljunk összeállítani. Majd látni fogjátok, természetesen ez sem egyszerű feladat, a dobogóra többen fértek fel végül, mint az előzetes koncepció alapján számítani lehetett.

Mint minden lista, az itt olvashatóak is szubjektívek, korántsem teljesek, lehet vitatkozni, sőt mi annak örülünk, ha bombázni kezdtek levelekkel, kommentekkel és értékes hozzászólásokkal.

Lássuk tehát az összesítéseket.

Próza Nostra TOP*

Hamarosan megjelenik William Gibson új regénye

Szerző Próza Nostra On the

William Gibson: The PeripheralGibson fanok figyelem!

2014. október 28-án jelenik meg William Gibson új regénye, a The Peripheral.

Gibson legutóbbi regénye a 2010-ben megjelent trilógia záró Zero History volt, mely itthon Nyomtalanul címmel jelent meg. Mi is írtunk róla kritikát, ami itt olvasható. A Blue Ant trilógia befejezése után úgy tűnik, Gibson ismét új utakat keres. Szűk két hónap múlva kiderül, hogy milyet talált.

A The Peripheral harminc évvel a szerző első regénye, a kultikus Neurománc után jelenik meg.

Pécsi konferencia

Szerző Próza Nostra On the

SzekcióbontásIdén 10 éves a PécsiBölcsész egyetemi lap, ebből az alkalomból rendezett konferenciát a hallgatói újságírásról (és ami azon túl van) a PTE Bölcsészettudományi Kar, a Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszéken, március 31-én és április 1-én.

A konferencia két napja alatt a résztvevők visszatekintenek az újság elmúlt tíz évére, melyben a lap jelenlegi és egykori főszerkesztői kerekasztal beszélgetés formájában is részt vesznek.

Április 1-én pedig az online felületek és a hallgatói újságírást követő lépések kérdései is szóba kerülnek. A 15 órakor kezdődő kerekasztal beszélgetés pedig a Próza Nostrát is érinti, hiszen Szirmai Gergely (Hollywood News Agency), Kovács Zoltán (Unicum, Szoba Sessions) és Doboviczki Attila (PTE-BTK) mellett Szabó István Zoltán (Próza Nostra - stv) is a kerekasztal beszélgetés résztvevői között van, hiszen a Próza Nostra voltaképpen egy egyetemi műhelymunka eredményeként kezdte meg működését 2010-ben.

Facebook event és program

Oldalak