A József Attila Kör és a BME Szociológia és Kommunikáció Tanszéke a popkultúrára koncentráló konferenciát szervez jövő tavasszal. Íme a kiírás.
Zsáner, pop, kultúra
Konferenciafelhívás
2015. április 17–18.
Az elmúlt néhány évben a popkulturális műfajok utat találtak a kortárs magyar irodalomhoz. Egyre-másra jelennek meg korábban ismeretlen zsánerekhez (urban fantasy, vámpírregény, cyberpunk, biopunk, steampunk, szingliregény stb.) tartozó művek, virágzásnak indulnak ismerős, de az irodalmi közvéleményformálók körében korábban elhanyagolt műfajok (detektívregény, hard-boiled krimi, chic-lit, erotikus regény). Mindemellett a könyvesboltok polcai roskadoznak a young adult fiction legkülönbözőbb műfajú köteteitől.*
Vajon valódi kulturális fordulatnak vagyunk szemtanúi, vagy legfeljebb múló divatjelenségről, az irodalom nevű kulturális iparág belső önmozgásáról beszélhetünk? Mi az esztétikai/poétikai/gazdasági/szociológiai/stb. funkciója és hatása a popkulturális műfajok „felemelkedésének”? Milyen értelmezői hozzáállást kívánnak tőlünk ezek a szövegek? Milyen szerepe van a zsánerirodalom sikerében a különböző médiumoknak, illetve az újmédia megjelenésének?
Általában véve: milyen művészetfilozófiai előfeltevések mentén lehet különbséget tenni populáris kultúra és magaskultúra között? Ezek a kifejezések milyen történeti folyamatok hatására nyerték el a ma ismerős jelentésüket, és megállják-e még mindig a helyüket? Ha a megkülönböztetés nem helyes, mert nem jól írja le a kulturális jelenségek világát, milyen fogalmi eszközökkel válthatnánk fel e kifejezések használatát a kulturális diskurzusok napi gyakorlatában? Ha a megkülönböztetés intézményes terminusokban írandó le, hogyan konstruálódik meg az egyes kulturális termékek jelentése a magaskultúra, és hogyan a popkultúra intézményrendszerén (vagy intézményrendszerein) belül?
Konkrétabban: van-e bármi közös a fentebb emlegetett művekben? Ha igen, megfigyelhetők-e párhuzamos tendenciák más nyelvű irodalmakban? Beszélhetünk-e a népszerű külföldi szerzők (például John le Carré, China Miéville, Neil Gaiman, Lawrence Block, Philip K. Dick, Stephen King, J. R. R. Tolkien, G. R. R. Martin stb.) magyar befogadás-, illetve hatástörténetéről?
A konferencián meghívott előadóként részt vesz: Havasréti József, Margócsy István, Sz. Molnár Szilvia, Wessely Anna.
Várjuk kultúrakutatók, történészek, szociológusok, filozófusok, irodalomtörténészek, kritikusok jelentkezését a konferenciára. Egyaránt örömmel fogadunk egyes művek értelmezésére koncentráló, továbbá általánosabb művészetfilozófiai, kultúraelméleti és irodalomtörténeti kérdésekre választ kínáló előadásokat is.
A tervezett harminc perces előadások rövid, ANONIMIZÁLT összefoglalóit (terjedelem: maximum 1500 leütés) 2015. január 11-ig várjuk a jakpopkonf@gmail.com címen.
A jelentkezés elfogadásáról legkésőbb 2015. február 15-ig értesítjük a jelentkezőket.
Helyszín: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Szociológia és Kommunikáció Tanszék (Budapest, Egry József u. 1., E épület, 7. emelet)
A konferencia szervezői: József Attila Kör, BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék
Bárány Tibor (BME, JAK), Gaborják Ádám (JAK), Nádor Zsófia (JAK)
*A teljesség igénye nélkül: Szécsi Noémi: Nyughatatlanok, Gondolatolvasó; Kondor Vilmos regénysorozatai; Baráth Katalin regénysorozata; Kolozsi László: Ki köpött a krémesbe?, Mi van a reverenda alatt?, A farkas gyomrában; Babiczky Tibor: Magas tenger; Cserna-Szabó András: Szíved helyén épül már a Halálcsillag; Totth Benedek: Holtverseny; Csurgó Csaba: Kukoricza; Nagy Gergely: Angst; Bartók Imre: A patkány éve-trilógia; Brandon Hackett regényei; László Zoltán: Egyszervolt; Kleinheincz Csilla könyvei; Havasréti József: Űrérzékeny lelkek; Szabó Tibor Benjámin: 47 – Démonok ideje, EPIC; Lakatos István: Dobozváros, Óraverzum; Dobai Bálint: Titántorkú Sámson – a metálmítosz; Vida Gergely: Horror klasszikusok; Bódis Kriszta: Carlo Párizsban; Tallér Edina: Most akkor járunk?; Dávid Ádám: Millennium Expressz; Csepella Olivér: Nyugat+Zombik
