2019. április 25. és 28. között rendezik meg a 26. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált a Millenárison. Idén is rengeteg izgalmas könyv jelenik meg, ezért összeszedtünk 13+1 könyvet, amiért mindenképpen érdemes kilátogatni a Millenárisra.
Moskát Anita: Irha és bőr (Gabo)
Alig két évtizede állatok milliói bábozódtak be világszerte, hogy aztán félig emberré alakulva bújjanak elő. Az emberiségnek hozzá kellett szoknia, hogy többé nem a Homo sapiens az egyetlen értelmes faj, és hogy a teremtés újabb hullámai megállíthatatlanok. A fajzatok élethez való joga azóta is heves viták tárgya, és amikor Magyarországon népszavazásra kerül a kérdés, hogy az itt élő, gettókba zárt és bérmunkásként dolgoztatott fajzatokat törvényileg embereknek tekintsék-e, a fal mindkét oldalán kiélesedik a helyzet.
August, a Nemzetközi Fajzatügyi Szervezet kampánymenedzsere minden eszközt megragad, hogy a közvéleményt a fajzatok oldalára állítsa, de hamarosan ő kerül kínos vizsgálódások kereszttüzébe. Pilar, a világtól elzártan, televízió előtt felnőtt borz minden állatnak segítene, ám barátait és feladatát is rosszul választja meg. Kirill, az őzfajzat blogger a fajzatok történeteit írja meg, hogy hangot adjon az elnyomottaknak, a gettó mélyén pedig mindent elsöprő sztorira bukkan.
Moskát Anita, a Horgonyhely szerzője harmadik regényében brutálisan eredeti és kíméletlen világot tár elénk, amelyben szervesen összeolvad az állat és az ember. Ez a történet garantáltan sokáig velünk marad: bekúszik a bőrünk – vagy irhánk – alá.
Moskát Anita április 27-én 12 órától dedikál a Könyvfesztiválon.
Margaret Atwood: MaddAddam (MaddAddam-trilógia 3., Jelenkor)
Fordító: Csonka Ágnes
Margaret Atwood nagyszabású disztópiája a MaddAddam-trilógia. A Guvat és Gazella, valamint Az Özönvíz éve javított kiadásban jelenik meg a Jelenkor Kiadó gondozásában, a befejező kötet, a MaddAddam pedig most először olvasható magyarul.
A MaddAdam-trilógia befejező kötetének főszereplői Az Özönvíz évében megismert Zeb és Toby, akik a többi túlélővel együtt új életet kezdenek az elpusztult civilizáció romjain. A Guvat és Gazella központi figurája, Hóember súlyos sérüléséből lábadozik, így Tobyra hárul a feladat, hogy átvegye a próféta szerepét a táborba érkező Guvatkák között, és megpróbálja megértetni velük, miért és hogyan pusztult el a világ. A tábor lakóinak mindennapjai folyamatos küzdelemben telnek: a börtönként szolgáló gladiátorarénából kiszabadult vérszomjas bűnözők mellett a hiperintelligens hibrid disznófaj, a gömböcök is támadásra készülnek ellenük; és mindeközben megpróbálnak a Kertészek vezetőjének, Ádám Egynek is a nyomára bukkanni.
John Scalzi: Pusztító tűz (Agave)
Fordító: Benkő Ferenc
A megsemmisülés szélén táncoló univerzumban játszódó eposzi űropera nem ért véget: a Pusztító tűz John Scalzi lebilincselő folytatása Az összeomló birodalomhoz.
Az emberiség csillagközi birodalmaként ismert Egyesülés az összeomlás küszöbén áll. Az Ár, a csillagközi utazást lehetővé tevő dimenziók közötti átjáró eltűnőfélben van, egész naprendszereket szakítva el egymástól. Az emberi civilizáció végveszélybe kerül, milliárdok élete forog kockán.
II. Grayland emperátor, az Egyesülés államfője az egyetlen, aki megoldást találhat a problémára és megmentheti az emberiséget. A helyzete azonban nem egyszerű. Rengetegen vannak ugyanis, akik szerint az Ár összeroskadása szóbeszéd csupán – vagy legalábbis lehetőség arra, hogy ők maguk hatalomra kerüljenek.
Miközben Grayland katasztrófára készül, addig a többiek polgárháborúra. Méghozzá olyanra, amelyet egyszerre vívnak majd a hatalom termeiben, a kereskedelem központjaiban, az áhítat oltárainál és a jéghideg világűrben. Az emperátor és a szövetségesei eszesek és találékonyak, de ugyanez igaz az ellenségeikre is.
John Scalzi közönségtalálkozó és dedikálás április 27-én 13:30-tól lesz a Könyvfesztiválon.
Ken Liu: Láthatatlan bolygók (Agave)
Kínai kortárs science fiction antológia
Ken Liu, A papírsereglet és más történetek című novelláskötet Hugo-, Nebula-, World Fantasy- és Locus-díjas írója ezúttal szerkesztőként tér vissza egy olyan antológiával, ami a kínai science fiction egyedi és különleges világát mutatja be. A Láthatatlan bolygókban hét szerző tizenhárom novellája található – köztük már a nemzetközi irodalmi vizeket meghódító, díjnyertes alkotások, valamint kevésbé ismert írások, melyek Liu személyes kedvencei –, és Cixin Liu kivételével kizárólag a feltörekvő nemzedék kap lehetőséget benne. Mindegyik történet Kína lehetséges jövőit mutatja be a sci-fi széles eszköztárával, legyen szó akár a társadalom feletti uralkodásról, világépítő patkányokról, vagy olyan robotokról, akik túlélték az építőiket.
A történetek mellett három komolyabb terjedelmű esszé is helyet kapott az antológiában: A lehetséges univerzumok legrosszabbika és a lehetséges földek legjobbikában Cixin Liu, A Háromtest-probléma Hugo-díjas szerzője a kínai sci-fi irodalom történelmét mutatja be, és reflektál arra, hogy milyen jelenleg az ország leghíresebb szerzőjének lenni a műfajban; Csen Csiu-fan A szétszakított nemzedék című írásában a fiatalabb generációk folytonos küzdelméről ír az ország radikálás átalakulásának következtében; Hszia Csia, a kínai sci-fiben végzett kutatásaiért az országban elsőként Ph.D.-vel kitüntetett szerző pedig arról értekezik tanulmányában, hogy Mitől lesz kínai a kínai science fiction?
S. A. Chakraborty: Bronzváros (Agave)
Fordító: Benkő Ferenc
Nahri sosem hitt a mágiában, de megvan a tehetsége hozzá: a 18. századi Kairó utcáin nem találni nála kiválóbb szélhámosnőt. Ám mindenkinél jobban tudja, hogy amivel a kenyerét keresi – tenyérjóslás, zár-szertartások, gyógyítás –, az egytől egyig szemfényvesztés, bűvészmutatvány, tanulható képesség. Eszköz arra a csodás célra, hogy kizsebelhesse az oszmán nemeseket.
De amikor Nahri véletlenül megidézi maga mellé Dárát, a hozzá hasonlóan dörzsölt és sötéten rejtélyes dzsinn harcost, akkor kénytelen elismerni, hogy a varázsvilág – melyről szentül hitte, hogy csupán a gyerekmesékben létezik – valódi. Mert Dára megoszt vele egy lélegzetelállító történetet: a tűz lényeitől hemzsegő forró, szélfútta sivatagon és a rejtélyes máridok nyughelyének otthont adó folyókon, az egykor szemkápráztató emberi világvárosok romjain és a hegyeken túl – ahol még az égben köröző ragadozó madarak sem azok, aminek látszanak – terül el Dévábád, a legendás bronzváros, melyhez Nahrit eltéphetetlen kötelék fűzi.
Dévábád bűbájokkal átitatott díszes bronzfalai és a hat dzsinntörzs kapui mögött régi ellentétek húzódnak. Amikor Nahri úgy dönt, hogy belép ebbe a világba, az érkezése egy évszázadok óta fortyogó háború kirobbanásával fenyeget. Nahri hamarosan kénytelen megtanulni, hogy az igazi hatalom kegyetlen és könyörtelen. Még a mágia sem védheti meg a nemesi intrikák veszélyes hálójától, és a legagyafúrtabb cselszövések is végzetes következményekkel járhatnak.
David Mitchell: Csontórák (Európa)
Fordító: Pék Zoltán
Miután csúnyán összeveszik az anyjával, a tizenöt éves Holly Sykes dacosan otthagyja az otthonát. Nem szökni akar, csupán bebizonyítani, hogy ő már nem gyerek, ám a távolléte alatt súlyos tragédia éri a családját, ami hatással lesz Holly egész életére, a szeretteire…
…és azokra, akiket még nem is ismer. Egy cambridge-i egyetemista, aki vagyonért semmitől nem riad vissza; egy nyughatatlan újságíró, aki a család és a haditudósítás között vacillál; egy megkeseredett író, aki egyre távolabb sodródik a sikertől - az ő életük prizmáján keresztül rajzolódik ki Holly sorsa. Ahogy telik az idő és elketyeg az élet, fény derül egy misztikus csoport létezésére, és egy egész élet látomásai és véletlenei értelmet nyernek egy szürreális, láthatatlan háborúban, amely a világunk peremén zajlik.
David Mitchell, a Felhőatlasz szerzője ismét egy korokon és kontinenseken átívelő, epikus történetet alkotott, amely egyszerre sorsregény, metafizikai thriller és meditáció halandóságról és túlélésről.
A Csontórákról írt kritikánkat itt olvashatjátok el.
Filippov Gábor-Nagy Ádám-Tóth
Csaba (szerk.): Párhuzamos univerzumok (Athenaeum)
Elpusztíthatja-e holnap egy aszteroida a Földet? Lehetünk-e fiatalabbak a saját gyermekünknél? Megjósolható-e a jövő a tudomány segítségével? Vannak-e jogaik a majmoknak? Hány neme lehet egy földönkívülinek? Hogyan építsünk életképes diktatúrát? Gazdasági hiba volt-e a Birodalom presztízsberuházása, a Halálcsillag megépítése? Cersei Lannister vagy Daenerys Targaryen kormányzott-e jobban? Na és mitől leszünk szerelmesek?
Három éve jelent meg A sci-fi politológiája című ismeretterjesztő könyv. A tanítva szórakoztató kötet jól ismert tudományos-fantasztikus filmek, sorozatok és regények segítségével világított meg mindenkit érdeklő és érintő társadalmi, politikai problémákat. A szintén társadalmi kérdéseket vizsgáló Fantasztikus világok, majd a pedagógiai szempontokat megjelenítő Nevelj Jedit! a szerzők, a vizsgált műfajok és a felhasznált tudományos eszközök körét is kinyitotta.
A Párhuzamos univerzumok tizenöt tanulmánya a Star Wars, a Star Trek, a Harry Potter-széria, a Deadpool, a Kapcsolat vagy a Trónok harca mellett számos további népszerű sci-fi, horror, fantasy és disztópia tudományos szempontú elemzésére vállalkozik. A műfaji sokféleség mellett a kötet fő újdonsága, hogy a társadalomtudományok mellett a természettudományok kiváló és elismert magyar képviselői is képviseltetik magukat benne. Az új kötetekben így nemcsak politológiai, pedagógiai, jogi, közgazdaságtani és viktimológiai, de pszichológiai, csillagászati, asztrofizikai vagy éppen geológiai szempontok is hangsúlyosan megjelennek.
A kötet szerzői: Bokor Nándor, Filippov Gábor, Flach Richárd, Gáspár Attila, Hraskó Gábor, Miyazaki Jun, Lápossy Attila, Nagy Ádám, Orosz László, Pirkhoffer Ervin, Pongrácz Máté, Radó Péter, Torbó Annamária, Tóth Csaba, Vancsó Éva, Vinkó József, Zsótér Indi Dániel.
Ahmed Szadavi: Frankenstein Bagdadban (Athenaeum)
Fordító: Gellért Marcell
Az amerikai megszállás idején, a háború alatt félig rommá lőtt Bagdad utcáin Hadi, a hullarabló ócskás összegyűjti a pokolgépek szétszaggatta emberek testrészeit, és összefércel belőlük egy ép holttestet. Saját bevallása szerint így próbálja rávenni a kormány illetékeseit, hogy a testrészeket is temetésre méltó földi maradványoknak tekintsék. Miután a holttest váratlanul eltűnik, rejtélyes gyilkosságsorozat veszi kezdetét. Az állítólagos szemtanúk egy rémalakban vélik felfedezni a tettest, akit - mint az ellene indított hajtóvadászat során kiderül - nem fog a golyó. Hadi kénytelen belátni, hogy egy valóságos szörnyet teremtett, aki frissen meggyilkolt emberek hulláiból teremti napról napra újra önmagát. A rém eleinte csak a bűnösökre vadászik, de egy idő után már mindenki célponttá válik, akit az útjába sodor a balsorsa.
Ahmed Szadavi iraki regényíró, költő, forgatókönyvíró és dokumentumfilm-rendező. 2010-ben a legjobb negyven év alatti arab író egyikeként beválasztották a Bejrút39 nevű elit társaságba. 2014-ben a Frankenstein Bagdadban című regényéért - az arab írók közül elsőként - elnyerte a rangos International Prize for Arabic Ficton-díjat. A regény 2017-ben a Le Grand Prix L'Imaginaire-díjat is elnyerte, 2018-ban pedig a Man Booker nemzetközi irodalmi díj-ra jelölték. Ahmed Szadavi Bagdadban él.
Sam J. Miller: Orkaváros (Gabo)
Fordító: Kemenes Iván
A klímaháborúk után egy úszó várost építenek az Északi-sarkkörön, geotermikus fűtéssel és fenntartható energiával: a hely valóságos építészi és társadalommérnöki csoda, egyúttal túlzsúfolt tér, ahol kíméletlen küzdelem folyik az életben maradásért. A város egy idő után a bűn és korrupció melegágya lesz, a vagyonosok és nincstelenek közötti szakadék egyre jobban mélyül, és egy „omlás” néven ismert járvány tizedeli a népességet.
Miután rejtélyes látogató érkezik a városba – egy nő, akinek a csónakját egy gyilkos bálna vontatja és egy jegesmedve kíséri –, gyorsan elterjed a híre. Az „orkabűvölő” néven emlegetett idegen szép lassan összehoz négy embert, hogy korábban nem látott ellenállást valósítson meg. Miközben ezek a peremre szorult alakok összeállnak, hogy megmentsék városukat a biztos pusztulástól, sokkoló igazságokat tudnak meg magukról.
Sam J. Miller izgalmas új hang a sci-fiben: a novelláival hamar befutott szerző Orkaváros című regénye nagyon aktuális történetet mesél egy hátborzongatóan ismerős közeljövőről, a szervezett bűnözésről, a klímaváltozás következményeiről és az összetartás erejéről.
Victor LaValle: Bölcsőrablók (Fumax)
Fordító: Acsai Roland
Hátborzongató hajsza egy asszony és egy megbocsáthatatlan bűn nyomában. A 2018-as World Fantasy-Díj, a Locus-díj, a Brit Fantasy-Díj a legjobb horror regényért, és még számosdíj nyertese!
Apollót, mióta gyermekkorában apja eltűnt, különös rémálmok kísértik. Felnőttként sikeres könyvkereskedővé vált, és saját családot alapított szerelmével. Boldogan élnének gyermekükkel, amikor felesége, Emma egyre furcsábban kezd viselkedni.
Kiszámíthatatlan és egyre kevésbé törődik az újszülöttel, a szülés utáni depresszió jeleit mutatja, ám hamarosan egyértelművé válik, hogy a baj ennél jóval komolyabb. Mielőtt Apollo segíthetne rajta, a nő iszonyatos, felfoghatatlan tettet követ el, majd köddé válik.
Apollót őrült és szürreális események sodorják magukkal az egyre ellenségesebb New Yorkban – amely többé nem az a város, amit eddig ismert. Már nincs más célja, mint hogy felesége nyomára bukkanjon, és valamiféle magyarázatot találjon a történtekre.
A Bölcsőrablók nagyívű, mellbevágó regény a kegyetlen szerelemről és az abban rejlő sötét titkokról, ahol LaValle mesterien vegyíti a modern történetmesélést az ősi mítoszok időtlen rettenetével.
Marjorie Liu–Sana Takeda: Monstress – Fenevad. Első kötet: Ébredés (Fumax)
Fordító: Kleinheincz Csilla
Farkasvérű Maikát szörnyetegnek csúfolják… és nem is állnak messze a valóságtól.
A világot felforgatta a szörnyű háború, amit az emberek gyűlölt ellenségeik, az arkánok ellen vívtak. Maika nem csak a fél karját, de szabadságát is elvesztette a harcokban, rabszolgaként adják el Zamora boszorkányainak, akik az arkánok véréből nyerik erejüket. Azt azonban még a nagyhatalmú mágusnők sem tudják, hogy a lány testében egy ősi, kozmikus erejű, éhező fenevad szunnyad, amely csak az alkalomra vár, hogy kitörhessen…
A Monstress – Fenevad az utóbbi évek egyik legnagyobb fantasy szenzációja, amely egyszerre lopta be magát a képregényolvasók és a fantasy-rajongók szívébe. Marjorie Liu és Sana Takeda sorozata hihetetlen díjesőt söpört be: többek között kétszeres British Fantasy-, ötszörös Eisner- háromszoros Hugo- és Harvey-díjjal jutalmazták, de a Washington Post mellett a Newsweek és az Entertainment Weekly is többször az év legjobb könyvének választotta.
„Marjorie Liu és Sana Takeda fogják a keleti és nyugati képregényhagyományokat és -stílusokat, és valami egyedit és lenyűgözőt alkotnak: egy csodálatos mesét varázslatról és félelemről, embertelenségről és kizsákmányolásról, hogy mit jelent embernek lenni és milyen szörnyeket cipelünk magunkban. Valamint a képregény-zsáner legremekebb macskái közül néhányat. Lenyűgöző élmény.” (Neil Gaiman)
Csóti Lili: Hetedvérig (Twister)
Rosenwyn Blair számára összejöttek a dolgok. Anyja szülővárosába költözik, melynek máskor viszálykodó lakossága egyvalamiben biztosan egyetért: őt kimondottan utálják.
Újonnan megismert családja egy rakás hátborzongató boszorkányból és őrült unokatestvérből áll, ami lehetne akár vicces is, de nem az.
Egyetlen barátja egy veszedelmes démon.
És ha mindez még nem lenne elég, egy gyilkossági ügybe keveredik, miközben természetfeletti ellenfelei üldözőbe veszik.
A tél beköszöntével pedig az elszigetelt településen összecsapnak az e világi és túlvilági erők.
A Hetedvérig sötét atmoszférájú, mégis remek humorú young adult fantasy, melynek misztikus krimielemei a legváratlanabb helyeken képesek meglepni olvasóit.
Csóti Lili könyvének bemutatója április 27-én 10:30 és 11:30 között lesz a Könyvfesztiválon.
Arturo Pérez-Reverte: Cádiz ostroma (Libri)
Fordító: Varju Kata
A körülzárt városban brutális gyilkos szedi áldozatait…
Spanyolország, 1811. A napóleoni háborúk során a franciák könnyűszerrel foglalták el Spanyolország nagy részét, de a tengerparti kikötőt, Cádizt már harmadik éve hiába ostromolják. Bár a blokád miatt számos korlátozást vezettek be, a városlakók élik az életüket: a tehetősek kereskednek, kávéházba járnak, a szegények nyomorognak, virágzik a csempészet. Olykor-olykor becsapódik egy-egy ágyúlövedék, de nem okoz komolyabb károkat. Egy francia tüzértiszt azonban megszállottan dolgozik azon, hogy növelje a lövedékek röppályáját…
Rogelio Tizón zsandárfelügyelő eközben hasonló elszántsággal vívja magánháborúját, mivel éppen ott, ahol a francia ágyúlövedékek becsapódtak, bestiálisan agyonvert fiatal nők holttestei kerülnek elő. Véletlen egybeesésről lenne szó? Ha törik, ha szakad, Tizón felügyelő végére jár az ügynek.
A Cádiz ostroma egyszerre történelmi kalandregény, izgalmas krimi és felejthetetlen szerelmi történet.
És ha igazi határsértő vagy és szeretsz kilépni a komfortzónádból, akkor álljon itt egy verseskötet is.
Kerber Balázs: Conquest (Jelenkor)
Kerber Balázs második kötetében a mitikus és a digitális kultúra robban egymásba. A versek a számítógépes stratégiai játékok motívumait használják fel, hogy a nyelv és a képernyő közös síkján megszülethessen egy virtuális világtörténelem. Ezért az új világért azonban meg kell harcolni! Turk kapitány rakétavetősei már készen állnak, hogy elhozzák a posztcyberpunk költészet győzelmét. Ha egy android éppen nem elektromos báránnyal álmodik, akkor ilyen verseket ír. (Nemes Z. Márió)
Ha érdekelnek részletesebben az idei és a jövőbeli megjelenések, akkor feltétlenül menj el április 28-án 12.30-tól a Beszélgetés a kortárs science fiction- és fantasy-irodalomról c. rendezvényre, amelyen Kleinheincz Csilla (GABO), Németh Vladimir (Fumax) és Velkei Zoltán (Agave Könyvek) mutatja be a kiadói újdonságokat és terveket.
