A világ egy lépésben (Próza Nostra szerkesztőségi lista 2015)

Jelenlegi hely

Szerző AdamG On the

Moskát Anita: HorgonyhelyNőknek alárendelt férfiak a fjordokon, trójai háború a Marson, tengermélyi horror a Mariana-árokban, virágba borult világvége Berlinben. Ez mind a Próza Nostra év végi toplistájának könyveiben. Idén is arra kértük a szerkesztőség tagjait, hogy minden nehézség ellenére próbálják meg áttekinteni és legalább egyszeri alkalommal rangsorolni kedvenceiket. Lentebb találhatjátok kollégáink szubjektív listáit, előtte azonban jöjjön egy kis analízis.

Örömmel konstatáltuk, hogy idén sokkal nagyobb a merítés, azaz egyetlen könyv sem lett egyeduralkodó, kevesebb az átfedés, jobban kijöttek az egyes preferenciák, így kissé nehezebb is volt összeállítani egy egységes képet. Mind műfajilag, mind szerzőket tekintve sokkal változatosabb a tavalyi listánkhoz képest. Ez persze annak is a jele, hogy szuper kollégákkal bővült a csapat (sokan ráadásul igazoltan távol maradtak), de felmerül azért a gyanú, általánosságban véve sem volt egy kiemelkedő könyvsiker ebben az évben, vagy inkább több nagyszerű olvasmányról kell-e beszélnünk?

Ugyanakkor akadnak duplázók is, s ezért már külön kijár a taps. Nem mehetünk el amellett a tény mellett, hogy Moskát Anita Horgonyhely c. idei  könyvével is igen magabiztosan szerepelt a Próza Nostra kritikusainál. A szerkesztőség le sem tagadhatná, hogy igen kedvére való a szerző, sokunkat megszólított, s éppen ezért ajánljuk most őt ismét a legelső helyen. Moskát Anita már most meghatározó alkotója a kortárs magyar irodalomnak, s reménykedésre ad okot, hogy ezúttal már a szépirodalommal foglalkozó Litera oldalán is bemutatkozhatott, amire tényleg ritkán adatik alkalom. A Horgonyhely fiktív, mágialapú világa önmagában is izgalmas, amelyben a nők uralkodnak, a férfiak pedig alárendeltek, a terhesség pedig az egyetlen üdvözítő út a szülőföld megtartó (és halálos) erejével, a röghöz kötöttséggel szemben. Ezzel a fojtogató alaphelyzettel küzdenek a történet szereplői, a hajós Vazil, aki mániákusan keresi a rejtély eredetét és az elszakadás lehetőségét, lánya, aki inkább apja börtönéből szökne már, s a földmágus Lars, aki pedig az uralkodó feleség hatalma elől menekülne. Moskát olyan bátran nyúl bele az anyaság és az eredet problematikájába, ahogy azt nagyon kevesen teszik mostanában. “Mágikus és realista, de a mágikus

realizmus engedékenysége nélkül.” - írja róla Sirokai Mátyás az említett bemutatkozóban. Remek érzékkel fordítja ki a jól ismert gendersztereotipiákat, s közben úgy fogalmaz meg kritikát, hogy nem lesz didaktikus, sőt inkább kérdez. “Nem csak azért, mert most a férfiakon jelenik meg a nők évezredes elnyomása a maga brutalitásában – hiszen a nőket ugyanúgy láncra verték, tárgyként kezelték, megcsonkították, másodrangú lényként kezelték (és sokszor kezelik még ma is), mint a regényben a férfiakat – hanem mert ebben a világban az egyenrangúság és a szeretet csak nyomokban fedezhető fel. [...] Érdekes kérdés lehet, hogy vajon az járul-e ehhez hozzá, hogy a terhesség, a szülés és az anyaság – a szeretet elsődleges forrása – teljesen másként jelenik meg a regény világában? A terhesség eszköz, a gyerek melléktermék, az anyaság nem szívesen vállalt nyűg.” – ahogy azt a Próza Nostra kritikájában is olvashatjuk. A Horgonyhely tehát jó példa arra, hogy egyes zsánerkönyek (pl. fantasy) mennyire mélyen és ötletesebben tudnak rákérdezni különböző kulturális-társadalmi ideológiákra.  A nagy irodalmak jellemzője, hogy a mindennapjainkat is meghatározó húsbavágó kérdésekkel is foglalkoznak. Ugyanakkor nehéz az év végén ezt a könyvet a sajnálatos, szervilis és együgyű aktuálpolitikai események nélkül kézbe venni, így akár egy egészen új értelmezési kontextusba is kerülhet. Kíváncsian várjuk a folytatást és reméljük, hogy a nemzetközi színtéren is felfigyelnek majd erre a különleges alkotóra. Addig is a szerző és a műfaj szerelmesei mellett a Kövér Ákosoknak is meleg szeretettel ajánljuk.Jacek Dukaj: Más dalok

A képzeletbeli második és harmadik helyre igazán különleges kötetek kerültek, s közös érdekességük, hogy erősen építenek az európai irodalom alappilléreinek számító latin/görög kultúrára. A hazájában igen népszerű lengyel Jacek Dukaj Más dalok c. könyve már a 3. a Typotex kiadónál, akik szép csendben és tudatosan egy igazi unikumnak számító nemzetközi portfóliót állítottak össze a crossover kiadványokból. A Más dalok egyszerre grandiózus alternatív történelmi regény és fantasy a római birodalom bukása utána 1200-as esztendőben játszódik a világ legfényesebb városában, Alexanriában. Itt él Hieronim Berbelek, egy kereskedőház társtulajdonosa, egykori hadvezér, aki sikeresen belekeveredik egy titokzatos cselszövésébe, amelynek szálai előbb Európába, majd Afrika szívébe vezetnek. Mindeközben a Holdon már virágzó kolónia épült, s a világot egyébként az arisztotelészi ontológia jellemzi: az életet a négy őselem és egy ötödik az égi szférában mozgatja, és mindenki rendelkezik Formával.  A szerző hatalmas tudásanyaggal alkotja meg regényét, melyben a nyelvnek és a filozófiának is nagy szerepe van. Dukaj úgy ír, mintha Gene Wolf/China Miéville koktélt keverne egy titkos hazai recepttel. Acélpatkány kollégánk szerint a “Más dalok maga a könyvvé lett zsenialitás, némelyik jelenete olyan erejű, hogy az ember nem tud szabadulni tőle, és végül bánja, hogy véget ér az utazása, még ha az egy több, mint 600 oldalas utazás is. “ És miért ne hinnénk neki? A szerzővel és a könyvvel tehát mindenképp érdemes megismerkedni.

“Haragot, istennő zengd Péleidész Akhileuszét, / vészest, mely sokezer kínt szerzett minden akhájnak” Emlékszik még ezekre a sorokra, kedves Olvasó? Ha igen, s kellemes emlékeket idéz, akkor bátran fogja kezébe listánk harmadik helyezettjét. Dan Simmons Ílion c. monumentális műve nem kisebbre vállalkozott, mint Homérosz klasszikusának újraírására, s ezzel szép sikereket is ért el az ezredforduló hajnalán. Az Ílionban azonban a trójai háború a Marson zajlik a továbbra is szemét, egyébként poszthumán istenek űrviszályának következtében, s ebben a kavalkádban kell Thomas Hockenberry irodalomprofesszornak helyt állnia, akit azért támaszt fel Zeusz, hogy a Trójai háborút összehasonlító elemzésben vesse össze Homérosz Íliászával, majd az esetleges eltérésekről referáljon a kirendelt Múzsának. Természetesen ez egy világirodalmi szigorlathoz is elegendő feladat lenne, nemhogy az univerzum megmentéséhez. De akinek ez még így is kevés, eláruljuk, hogy Homérosz mellett Shakespeare, Proust és Nabokov művei is kulcsfontosságú szerepet kapnak ebben a lebilincselő wagneri űroperában. És akkor még nem is beszéltünk az összes szálról. Az közismert, hogy Simmonsnak monomániája az európai kultúra feletti lamentálás, de mi tagadás, az Ílion maga a nagybetűs irodalom. Minden benne van, amiért szeretünk olvasni, s amitől igazán kortárs lehet egy irodalmi műalkotás. Javasoljuk, hogy azok is vegyék kézbe, akik a középsikolában egyébként kihordtak lábon egy agyvérzést Homérosz seregszemléinek olvasása közben.

Susanna Clarke: A hollókirályA hó és a hideg ugyan eddig elkerülte hazánkat, az idei év valahogy mégis a termetes könyvekről szólt, legalábbis a Próza Nostra háza táján. Susanna Clarke A Hollókirály c. regénye ugyanis a témája mellett már tekintélyes méreteivel – nem beszélve a több száz lábjegyzetről sem –, is a regényirodalom bölcsőjét, a 18–19. századi angol irodalmi hagyományt idézi meg, bár ennek befogadhatóságáról igencsak megoszlanak a vélemények. Az oldaon Fekete I. Alfonz vette kézbe az új kiadást, szerencsére kellő alázatossággal viselte a megpróbáltatásokat, s mindezek után elégedetten tette le a könyvet, ráadásul nem átallott igazi fantasy klasszikusnak nevezni. A napóleoni háborúk idején játszódó történetben az egyetlen angliai aktív varázslópáros, Gilbert Norell és Jonathan Strange kapcsolatát követi nyomon 1806 őszétől 1817 februárjáig, s mindeközben alámerülünk a 19. századi Nagy-Britannia szociológiai és kultúrtörténetébe, annak csodálatos és kevésbé varázslatos mélységeibe egyaránt. A két főszereplő kamaradrámáját azonban egy olyan nyelven és narratívába ágyazva olvashatjuk, amely az angol klasszikus prózairodalom szinte teljes hagyományát megidézi a gótikus regénytől kezdve az alternatív történelmi regényeken át, s éppúgy jellemzi a Jane Austen-i “történelem-kizárás”, mint az a “Charles Dickens-féle történelemszemlélet, ami szerves és a narratívát alakító tényezőként számol a világtörténelem eseményeivel.” S valahol itt dől el a könyv valódi tétje. A töménytelen mennyiségű információhalmaz közepette a varázslók történetén keresztül a kirekesztettekről, elnyomottakról olvashatunk. Ahogy azt kritikusunk írja: “a gótikus hagyomány azon sajátosságára reflektál Clarke, ami szerint a másik a saját része, nem egy külsőleg meghatározott fenyegetettség. A másikat a regényben egyértelműen a nem angol jelöli. Az írónő ezen hagyomány másik gondolatát, vagyis a veszély kívülről való érkezését és annak károsként való elkönyvelését ugyancsak megjeleníti Európa és Tündérföld kettősében.” A velünk élő másik, ez mostanában sokak számára ismerős lehet, nem de? A könyvből azóta sorozatot készített a BBC One, s az ezredfordulót alapvetően meghatározó Harry Potter–Gyűrűk ura–Trónok harca időszakában aligha lőhettek mellé a választással.Nick Cutter: Mélység

Összesített listánk végére több befutó is érkezett. Nagy örömünkre szolgál, hogy a kiadók (részben a nemzetközi trendek figyelembe vételével) végre újra felvállalják a horrorkötetek megjelenését, s teljes mellszélességgel beállnak az emberi elme sötét oldalának szüleményei mögé. A főszerkesztőnk listáján rögtön kettő is előkelő helyen landolt (Josh Malermannal készített interjúnkat lásd itt, a könyvről itt.). Nick Cutter a horror feltörekvő fenegyereke, akiről Clive Barker, Stephen King, Chuck Palahniuk és Bret Easton Ellis is elismeréssel nyilatkozott. Elég jó ajánlólevél, nem? A Mélység c. könyve pedig Steve szerint egyenesen az utóbbi évek legfontosabb kiadványa a témában. Egy igazi klausztorfób aquatic horror, amely a gore elemeket sem nélkülözi, így egyszerre tisztelgés is a műfaj olyan viuzális előképei előtt, mint A mélység titka vagy a A valami. A nem túl távoli jövőben az emberiséget szinte teljesen kipusztító Kórnak végre felfedezik az ellenszerét, az egyetlen aprócska gondot csak az jelenti, hogy ezért a Mariana-árok többezer méteres mélységébe kell leereszkedni, ahová valljuk be őszintén, kevesen vágyunk. A Grál-keresés azonban a legrosszabb rémálommá válik a főszereplő tudósok számára. A műfaj klasszikusaihoz hasonlóan Bartók Imre: A kecske évea legszörnyűbb dolgok nem kívül a világban, hanem az emberben keresendők.

Az emberiség szörnyű pusztulása Bartók Imre könyveiben is fontos hangulatfestő elem. A filozófikus posztapokaliptikus trilógia kétségtelenül a kortárs magyar irodalom egyik csúcsteljesítménye, s méltó ehhez a sorozat drámai zárlata, A kecske éve is (az előzményekről lásd írásainkat). A kicsiny filozófustrup – Óz kései lesszármazottai – ezúttal saját kultúrájuk bölcsöjébe, Berlinbe érkezik vissza, ahol minden emberi vége és a brutális mutánsholokauszt teljesedik be. Vagy mégsem? Akció helyett ismét az egzisztenciális problémák kerülnek előtérbe, s bár kétségtelenül nem hibátlan a sorozat, aligha kerülhetők meg az általa felvetett, kényelmetlen kérdések. Egy kevésbé kicsinyes és kirekesztő irodalmi közegben egy ilyen trilógia felkavarná az állóvizet, s hosszan vitatkoznának az erényeiről vagy éppenséggel hátrányairól. Már ha vesszük a fáradtságot. És miért ne tennénk?

Természetesen érdemes bátran szemezgetni az egyéni listáról, hiszen mindenki megtalálhatja a számára kedves Sümegi Attila: Vadhajtásműfaj képviselőjét. A sci-fi területén Hannu Rajaniemi trilógiájának záróakkordjáról (A kauzalitás angyala) semmiképp nem érdemes lemaradni. Az újrakiadás és a nagyszerű sorozat kapcsán Philip K. Dick mindig aktuális Ember a fellegvárban című kötetét feltétlenül ajánljuk. A G.R.R. Martin által szerkesztett Zsiványok monstre antológiát egyedülálló módon tételesen elemeztük, így nem meglepő a jelenléte. S hát egy Próza Nostra lista talán nem maradhat William Gibson nélkül, hiszen az életműben is fordulatot hozó Virtuálfény végre magyarul is méltó fordításban olvasható. A magyar fantasyben nem csak Moskát Anita lépett előre, hanem Sümegi Attila is, akinek Vadhajtás c. könyvét szintén recenzáltuk. Aki szórakoztató és/vagy gyerekirodalmat szeretne olvasni, annak bátran ajánljuk Lakatos István új sorozatát nyitó A majdnem halalálos halálsugár című könyvét, amely bátran és humorosan ötvözi a vizuális és nyelvi narrációt. Hamarosan jön a folytatás, még időben lehet csatlakozni. Ha már magyarok ilyen szép számmal vannak. Idén egyébként a kortárs magyar szépirodalom több fiatal alkotója is felbukkant a listákon. Papp-Zakor Ilka több díjat nyert groteszk fantasztikus történetei (Angyalvacsora) Sirokai Mátyás lírai űrutazásának folytatása (A káprázatbeliekhez) egyaránt ajánlható a zsánerirodalom szerelmeseinek.

Ezek voltak tehát idén a szerkesztőség kiemelkedő kedvencei gyors röntgen alatt. Lehet egyetérteni, vitatkozni, de mi még jobban örülünk, ha megírjátok a saját kedvenceiteket!

Az előrejelzések alapján 2016 hasonlóan gazdagnak mutatkozni. Mi itt leszünk. Olvasásban gazdag jövő évet kívánunk!

 

Próza Nostra TOP5

  1. Moskát Anita: Horgonyhely (Gabo) 12

  2. Jacek Dukaj: Más dalok (Typotex) 8

  3. Dan Simmons: Ílion (Agave) 7

  4. Sussanna Clarke: A Hollókirály (Agave) 6

  5. Bartók Imre: A kecske éve (Libri) 5; Nick Cutter: Mélység (Agave) 5

 

Szerkesztőségi TOP5

 

Acélpatkány

1. Jacek Dukaj: Más dalok

2. Hannu Rajaniemi: A kauzalitás angyala

3. Moskát Anita: Horgonyhely

4. Dan Simmons: Ílion

5. Peter F. Hamilton: Pandóra csillaga

(6. Jack Campbell: Rendíthetetlen)

 

AdamG

1. Bartók Imre: A kecske éve

2. Lakatos István: A majdnem halálos halálsugár

3. Sirokai Mátyás: A káprázatbeliekhez

4. Moskát Anita: Horgonyhely

5. Szűcs Gyula – Budai Dénes: Café Postnuclear

 

Benkő Marianna

1. Dan Simmons - Ílion

2. Philip K. Dick - Ember a fellegvárban

3. Moskát Anita - Horgonyhely

4. Sümegi Attila - Vadhajtás

5. Susanna Clarke - A Hollókirály

 

Fekete I. Alfonz

1. Susanna Clarke - A Hollókirály

2. Moskát Anita - Horgonyhely

3. Jacek Dukaj: Más dalok

4. Mark Lawrence: A Hazug kulcsa

5. Papp-Zakor Ilka: Angyalvacsora

 

Steve

1. Nick Cutter: Mélység

2. Josh Malerman: Madarak a dobozban

3. Valerio Evangelisti: Égj, inkvizítor!

4. William Gibson: Virtuálfény

5. George R. R. Martin (szerk.): Zsiványok