Scott Lynch Egy év és egy nap Teradániában című novellája nagy adag nosztalgiával közelít a hősi fantasy zsánere felé, noha nem hagyja változatlanul annak eszközrendszerét, hiszen nem kevés (önreflexív) humort is tartalmaz az írás a megszokott és jól ismert elemek mellett.
Teradánia magokrácia, vagyis egy varázshasználó elit uralkodik a városállam fölött. A nagyhatalmú mágusok a Viszály Parlamentjének nevezett intézményen keresztül igazgatják a várost, miközben a színfalak mögött egymás ellen áskálódnak, aminek bizonyos időközönként nyílt összecsapás az eredménye a mágiahasználók között. Valójában ezeknek a harcoknak is a város és lakosai látják a kárát, hiszen ilyenkor jelentős mértékű a járulékos veszteség - a megbolonduló időjárásról és a fokozott mágiahasználat hatására fellépő furcsa kísérőjelenségekről nem is beszélve.
Egy ilyen összecsapás után, jelentős mennyiségű alkohol elfogyasztásának következtében Amarelle, egy nőkből álló valaha volt tolvajcsapat vezetője, egy Ivovandas nevű varázsló szolgálatába kénytelen szegődni. Feladata: egy éven belül ellopni a teradániai Konjunktúra utcát. Ha sikerül neki a feladat, akkor Amarelle számára marad minden a régiben; ha nem sikerül, akkor világító szobor lesz belőle, ami - amellett, hogy irtózatos büntetési forma - a közvilágítást szolgálja a városban.
Talán már ennyiből is leszűrhető, hogy milyen óriási mennyiségű jó ötletet, fordulatos szituációt és szerethető karaktereket sorakoztat fel Scott Lynch írása. Az Egy év és egy nap Teradániában különösen könnyed és szórakoztató írás, rengeteg jó párbeszéddel és elképesztően fantáziadús háttérvilággal. Ha csupán a tolvajcsapat kedvenc törzshelyének leírását kapnánk ettől a novellától a szárnyaló fantázia bizonyítására, már akkor elégedetten dőlhetne hátra mindenki, aki a fantasy nagy erényének tartja az egyedi ötleteket - ám ennél jóval többet nyer az olvasó. Nincsenek nagy morális kérdések (nem is állna jól ennek a történetnek), óriási ívű, mindenre hatással lévő cselekmény. Van viszont humor, emlékezetes karakterek és egy olyan biztos kézzel, könnyedén felvázolt háttérvilág, amiben szeretne az olvasó nem csupán egy novella, de akár egy regénysorozat erejéig is megmerítkezni. Bízunk benne, hogy hamarosan még többet olvashatunk Scott Lynchtől.