Twin Peaks. A név, melynek hallatán sokakat elfog a nosztalgia érzése. A ’90-es években adásba került sorozat David Lynch és Mark Frost alkotása, ami egy fiatal lány, Laura Palmer holttestének megtalálásával kezdődik. Az ügyben Dale Cooper folytat nyomozást, aki előtt lassan világossá válik, hogy nemcsak egy tragédia van a háttérben, az egész város titkokat rejt. Az epizódokat áthatotta egyfajta lappangó feszültség, amit a képi és a zenei világ még inkább megerősített. Ez pedig nézők ezreit ültette a képernyő elé, a sorozatnak nagy sikere volt. Twin Peaks története azonban két évad után véget ért. Szerencsére nem véglegesen, hiszen előreláthatóan 2017. május 21-én jön a harmadik évad. Ennek előkészítésére, Mark Frost 2016-ban kiadta Twin Peaks titkos története című könyvét, ami egy önmagában is tökéletesen érthető, sodró erejű alkotás.
A könyv amellett, hogy betekintést nyújt a sorozat történéseibe, az első fehérbőrű telepesek megérkezésétől kezdve a város múltját is az olvasó elé tárja. A Twin Peaks titkos története egyedi felépítésű, több idősíkot és narrátori pozíciót fűz össze. A kerettörténet szerint – ami 2016-ban játszódik –, az FBI emberei egy bűnügyi helyszínen felfedeznek egy páncéldobozt. Miután sikerül felnyitniuk, egy egyedi készítésű dossziét találnak benne, melynek fedőlapján különleges ábrák vannak. A dossziét Tamara Preston különleges ügynök kapja meg, akinek végig kell olvasnia a különböző évekből származó iratokat. Az olvasó Preston ügynökkel majdnem egy időben halad végig a különböző szövegeken, amelyeknek anyagát egy ismeretlen kilétű, önmagát Archivistának nevező személy gyűjtötte össze és rendezte el. Preston különleges ügynök elsődleges célja, hogy rájöjjön, ki is az Archivista, ám ahogy egyre nagyobb betekintést nyer a nem hétköznapi történetekbe, Twin Peaks városa is mindinkább megragadja a figyelmét.
A dosszié több szakaszból áll, a benne lévő különböző cikkek és titkos iratok kronológiai sorrendben következnek egymás után, 1805-től 1991-ig. Ezeket látja el jegyzetekkel az Archivista, akinek hangneme az esetek többségében tárgyilagos, érezhetően többlettudással rendelkezik. Ugyanakkor hozzáférése van több titkos irathoz is, amelyeket szintén elhelyez a dossziéban. Preston tehát régi leveleket, újságokat, titkos aktákat, valamint az Archivista jegyzeteit olvassa 2016-ban. A lapokon fennmaradó helyeken ő is kommentárokat hagy, sokszor ellenőrzi az Archivista állításait. Ezzel pedig egy igazán érdekes narrátori szinteződés jön létre: Preston mintegy legitimáló funkciót tölt be, hiszen ellenőrzi az Archivista állításainak igazságtartalmát. Igaz, a megmagyarázhatatlan eseményeket az ügynök inkább realistán szemléli, míg a dosszié összeállítója a kevésbé hétköznapi értelmezéseket fogadja el. Így végső soron, az olvasó feladata eldönteni, hogy kinek ad igazat, bár a szöveg inkább az Archivista állításait erősíti. Ő az, aki jobban belelát az eseményekbe, míg Preston egy kívülálló, aki először szintén olvasóként kerül bele a történetbe, majd a lapszéli jegyzeteivel maga is íróvá, a dosszié részévé válik.
A dosszié rendkívüli eseteket tár fel, az indiánoknál észlelt első megmagyarázhatatlan jelenségtől kezdve, egészen Cooper ügynök távozásáig. Ezek közül több Twin Peaksben, vagy a város mellett található erdőben játszódik: eltűnések, természetfeletti jelenségek, döbbenetes katasztrófák árnyékolják be a hely múltját. Ugyanakkor Amerika más területeiről is szerepel néhány dokumentum, amelyek leginkább UFO észlelésekkel kapcsolatosak. Az Archivista a földön kívüli lények létezését próbálja bizonyítani, akinek ebben – a történet előrehaladtával kiderül – volt egy elődje. Annak ellenére, hogy sok nyitott kérdés marad a könyv végén – bár kétséget kizáróan ez volt Mark Frost célja –, izgalmas, olykor hátborzongató történetek találhatóak benne. Különböző emberi sorsokat ismer meg az olvasó, emellett az UFO-rejtélyekbe is mindinkább nagyobb betekintést nyer. A lezáratlanság nem zavaró, inkább fokozza az olvasói élményt, a könyv szinte kiköveteli, hogy várjuk a sorozat új évadát.
Bevallom, a Twin Peaks titkos történetét úgy vettem a kezembe, hogy akkor még a sorozatból egyetlen epizódot sem láttam, mindössze csak hallottam róla. Ennek ellenére az események nem voltak zavarosak, még a Palmer ügyet is sikerült érthetően bemutatnia úgy, hogy ne váljon terjengőssé. A dossziéban ez csak egy eset volt a sok közül, az Archivista nem szentelt egy egész kötetet neki. Mark Frost tehát a helyén kezelt minden fontos információt, amikor megírta a könyvét. Igaz, néhol elveszhet az olvasó a nevek tengerében, ám Preston ügynök a kommentárjaival sokszor orvosolja ezt a problémát. Mintegy mankóként szolgál azoknak, akik az egyes részek között nagyobb szünetet tartanak, vagy esetleg elsiklottak egy-egy információ felett. Néhol úgy éreztem, hogy Mark Frost tudta: annál a pontnál el fogok veszni, így a segítségemre küldte Preston ügynököt. Az egyetlen zavaró tényező az volt, amikor a jelzett helyhez képest csak oldalakkal később találtam rá az ügynök jegyzeteire, de szerencsére a legtöbb esetben ott volt a kijelölt rész mellett.
A könyv tökéletes olvasmány azoknak, akiket érdekelnek a rejtélyek, valamint a földönkívüli lényekről szóló történetek. Az sem hátrány, ha valaki szeret kicsit megborzongani olvasás közben. A Twin Peaks rajongóinak kifejezetten ajánlott, hiszen Mark Frost írása remek előfutára a harmadik évadnak, miközben az első kettőt is zseniálisan megidézi. A könyvben szereplő dokumentumok és fényképek meglehetősen autentikus hatást keltenek, egyúttal ötletes megoldás is. Az olvasó úgy érezheti magát, mint akinek egy szigorúan titkos akta akadt a kezébe, amit a kormány igyekezett gondosan elrejteni előle. Pedig, ahogy az egyik szereplő is kimondja: az igazság látható, a kérdés inkább az, hogy az ember mit hajlandó belőle elfogadni. Ezért kell belenézni a sötétbe.
