“It's written in the wind / It's everywhere I go”
Már csak pár napot kell aludni, és itt a Karácsony. Reméljük, mindenki felkészült már a Reszkessetek betörők- és az Igazából szerelem-maratonra, de addig is gondolunk az ajándékvadászokra. Itt, a Próza Nostránál is úgy gondoljuk, a tökéletes ajándék a könyv (meg a szeretet), így szétnéztünk a boltokban, hogy miket érdemes a fa alá tenni az elmúlt hónapok megjelenéseiből.
Naomi Novik: Ezüstfonás, ford. Heinisch Mónika (Gabo)
Fülszöveg:
Mirjem pénzkölcsönzők családjába született, de apja olyan nehézkesen szerzi vissza kölcsönadott pénzét, hogy az éhhalál szélére sodorja családját. Mirjem kénytelen kezébe venni a sorsukat. A megkeményedett szívű lány elindul begyűjteni a tartozásokat, és hamarosan elterjed a hír, hogy arannyá tudja változtatni az ezüstöt.
Amikor az erdőben meggondolatlanul henceg képességével, felkelti a fák között kísértő, zord, jégtestű lények, a sztarikok királyának figyelmét. A névtelen király lehetetlen feladatot tűz Mirjem elé, aki akaratlanul szövött cselszövésébe bevonja Vandát is, a parasztlányt, meg egy boldogtalan hercegnőt, akit a cár feleségének szánnak.
Csakhogy a cár, az ifjú Mirnácjusz sem az, akinek látszik. Gondosan őrzött titka az emberek és a sztarikok országát is fenyegeti. A rossz döntések között őrlődő Mirjem valószínűtlen szövetségeseivel indul felfedezőútjára, amely áldozatkészségét, erejét és szeretetre való képességét is próbára teszi.
A mítoszokból és tündérmesékből merítő Ezüstfonás varázslatos és sokrétegű története éppúgy elbűvöli majd olvasóit, mint Novik Rengeteg című, Nebula-, Locus- és Mythopoeic-díjas regénye tette.
Miért ajánljuk?
Ez az a könyv, ami a borítójával is elcsábít (ezúton is gratulálunk a tervezőnek). Már az előző, Rengeteg című regényét nagyon szerettük, így nyilván kíváncsiak vagyunk az Ezüstfonásra. Akinek elege van az angolszász mintára készült tucatfantasyk világából, annak mindenképpen érdemes belevágnia. Novikkal újra alámerülhetünk a(z észak-)kelet-európai, ezúttal litván mesék világába. Ez már önmagában is elég izgalmas.
Brandon Hackett: Isten gépei és más történetek a mesterséges intelligenciákról (Agave)
Fülszöveg:
10. évfordulós kiadás, a regény mellett egy esszé és négy novella is található a kötetben!
Brandon Hackett regényének hősei az emberi létezésen túlra is elmerészkednek, hogy választ találjanak a világukat övező rejtélyekre.
2028: az Ugrásnak nevezett kozmikus esemény során a Föld egy távoli vörös törpecsillag körüli pályára kerül. A bolygó egyik fele örök sötétségbe borul, a napos oldali országokat menekültek milliói árasztják el. Az emberiség a túlélésért küzd.
A pusztulásból azonban lassan új világ születik. Húsz évvel később Szófia, a genetikailag módosított budapesti lány és társai már a közelgő technológiai szingularitásra készülnek, amikor a fejlődés követhetetlenül felgyorsul, a mesterséges intelligenciák túlhaladják az emberi értelmet, és amikor az embert saját istenévé avathatja a tudása. Vagy el is pusztíthatja.
Eközben a világot titokzatos felfedezők figyelik, akik egykor maguk is emberek voltak. Arra keresik a választ, hogy miért történt meg az Ugrás. Szófia hamarosan a Föld jövőjéért folyó küzdelem középpontjában találja magát.
Az Isten gépei megjelenésének tizedik évfordulója alkalmából a regény jelentősen átdolgozott és felújított kiadását tartja a kezében az olvasó. A kötet ezen túl négy novellát is tartalmaz: találkozhatunk többek közt egy megszállott MI-teremtővel, egy írószoftverekkel versenyre kelő íróval, valamint a távoli jövő mesterséges isteneivel.
Miért ajánljuk?
Brandon Hackett az egyik legnépszerűbb sci-fi író itthon, akinek minden könyvét nagy figyelem kíséri. A regény a klasszikus teremtés-paradoxont dolgozza fel galaktikus méretekben. Aki olvasta a Xenót, annak külön élvezetes lesz összeolvasni, hiszen igen termékeny értelmezéseket indíthatnak el együtt. Aki meg ismeri a korábbi kiadást, annak a novellák miatt érdemes beszereznie (macskásoknak mindenképp).
Brian McClellan: A birodalom bűnei – A vér és lőpor istenei 1., ford. Rusznyák Csaba (Fumax)
Fülszöveg:
Új trilógia nyitánya a népszerű Lőpormágus-világban! Fatraszta nem túl nyugodt hely: bűnözők, szerencsevadászok, vakmerő telepesek és az ősidők relikviái után kutató mágusok végső állomása a vadon kapujában. Csak a kancellárasszony vasakarata és a titkos rendőrség acélos ökle tartja egyben az országot – egyelőre. Az elnyomott nép és a nagyhatalmú birodalmak szorítása egyre erősödik.
A fővárost, Szárazpartot fenyegető felkelés ellen ármánnyal és fegyverrel egyszerre lehet csak küzdeni. A feladat súlya három megbízott vállát nyomja: a simlis ügynök, Michel Bravis, egy jogtalanul elítélt, verhetetlen háborús veterán, Őrült Ben Styke és a lőpormágus zsoldostábornok Vlora Flint képezi az utolsó védvonalat a káosszal szemben. Amikor egy ásatás során ősi, felfoghatatlan hatalmú monolitra bukkannak, a szárazparti vezetésnek rá kell döbbennie, hogy a lázongás volt a legkisebb problémája…
Miért ajánljuk?
Szeretjük a lőporszagot, McClellan regényeiben pedig mindig van bőven. Az elmúlt években itthon is népszerű lett. Örömteli, hogy van olyan sorozat, amit nem akarnak a második könyvnél lelőni, hanem hagyják kifutni. Az új kötet nemcsak izgalmasan bővíti a korábbi univerzumot, hanem egy önmagában is élvezetes, ráadásul dramaturgiailag is remekül felépített történetet mond el. BM könyvei a flintlock fantasyt erősíti, ami itthon még kevésbé ismert, szóval ha valakinek esetleg Martin-túladagolása van, és szívesen megismerne más világokat is, akkor bátran vágjon bele. Egy trilógia nyitánya tökéletes lehet erre.
George R. R. Martin: Tűz és vér, ford. Stemler Miklós (Alexandra)
Fülszöveg:
Több évszázaddal a Trónok harca eseményei előtt a Targaryen-ház – a Valyria végzetét egyedül túlélő sárkányúr család – Sárkánykőt tette meg székhelyéül. A Tűz és vér a Vastrón megalkotójától, Hódító Aegontól veszi fel történetük fonalát, és a legendás trón megtartásáért küzdő Targaryenek nemzedékein át egészen a dinasztiát majdnem végleg széttépő polgárháborúig regéli el Westeros sorsfordító eseményeit.
Miért ajánljuk?
Finoman fogalmazunk, ha azt mondjuk, nem ez a legjobban várt Tűz és Jég Dala kötet, hiszen már hosszú évek óta várunk a The Winds of Winterre. Ugyanakkor szerintünk Martin a Kardok vihara óta nem írt ennyire jó szöveget. Így aztán nagyon is érdemes megvenni és elolvasni ezt a kissé mostoha fogadtatásra találó kötetet, mert a sorozat legjobb hagyományait követi, miközben számos helyen az eddig megszokottól eltérő írói technikákat használt a Mester. Gyönyörű kivitelezésű a kötet, Doug Wheatley több mint nyolcvan fekete-fehér belső illusztrációja pedig vizuálisan is felejthetetlenné teszi a könyvet, mely valóban kiváló karácsonyi ajándék lehet a rajongóknak. Itt a lehetőség, hogy elmerüljünk újra Westeros történelmében a könyv lapjain, áprilisban pedig érkezik a Game of Thrones befejező évada. Reménykedjünk, hogy azután már nem sokat kell várnunk a The Winds of Winterre sem.
Tom Sweterlitsch: Letűnt világok, ford. Farkas Veronika (Agave)
Fülszöveg:
Shannon Moss a Haditengerészeti Nyomozóiroda egyik titkos részlegének az ügynöke, aki már többször vett részt űrutazással vagy időutazással járó küldetéseken. A részleg létezéséről kevesen tudnak, alapvetően két funkciót lát el. A Mélyűr felfedezésével az expedíciók egyrészt az emberiség számára alkalmas bolygókat keresnek. A Mélyidőben történő ugrásokkal pedig lehetséges jövőkbe utaznak, hogy a jelenben megoldhatatlannak bizonyuló eseteket göngyölítsenek fel. Az ugrásokkal azonban vigyázni kell: korábbi expedíciók felfedeztek egy, az ismert világ végső pusztulásával járó eseményt, a Terminust, ami egyre több lehetséges jövőben fordul elő, és az időbeli bekövetkezése minden egyes ugrással közeledik a jelenhez.
Nyugat-Pennsylvania, 1997: Shannon Mosst gyilkossághoz riasztják. Egy SEAL-kommandós brutálisan végzett a családjával, ám tinédzser lánya nincs az áldozatok között, és eltűntnek nyilvánítják. A gyilkos a USS Libra nevű űrhajó legénységének tagja volt, ami azonban a korabeli jelentések szerint sosem tért vissza a Mélyidőbe tett ugrásából. Moss saját tapasztalatból tudja, hogy az időutazás komoly mentális traumát okozhat, és arra gyanakszik, hogy a SEAL-kommandós láthatott valamit a jövőben, ami kiváltotta a cselekedetét. Moss az eltűnt lány nyomába ered, és ugrást hajt végre a Mélyidőbe. Különböző lehetséges jövőkbe utazik, hátha talál valamit, ami segít megoldani a jelenbeli ügyet. Nyomozása során azonban olyan információ birtokába jut a Terminusszal kapcsolatban, ami az egész világ jövőjét megváltoztathatja.
Tom Sweterlitsch hajmeresztő elképzelésekkel játszadozik ebben a fordulatos és meghökkentő regényben, ráadásul minden ötletét olyan természetességgel tárja az olvasó elé, hogy egy pillanatra sem kételkedünk bennük. De a tudományos-fantasztikus alaphelyzet ellenére a Letűnt világok egy rendkívül emberi történet a felfoghatatlan megértéséről. Igazi mestermű, amely a popkultúra olyan remekeit idézi fel, mint a Twin Peaks, az Eredet és a True Detective – A törvény nevében.
Miért ajánljuk?
Akinek nem akad be a fülszöveg kulttriumvirátusa, az majd a műfajtól fog hátast dobni. Nyomozós thriller időutazással és világvégével, némi sci-fivel és amit csak el lehet képzelni. Elsőre zavarba jöhetünk ettől a bazári kínálattól, de a szerző zsenije is abban mutatkozik meg, hogy átlát a káoszon. Sweterlitsch egy igazán lendületes, izgalmas fantasztikus regényt írt tele fordulatokkal. Le a kalappal, hogy Atlaszként mindezt képes volt összefogni. A hazai kritika igencsak lelkendezve fogadta, nem érdemes lemaradni. Mi szóltunk.
Stephen King, Owen King: Csipkerózsikák, ford. Dranka Anita (Európa)
Fülszöveg:
Valamikor a jövőben (amely olyan valóságos, hogy akár napjainkra is felcserélhető lehetne) a nőket elalvás közben beburkolja egy ismeretlen fehérjéből képződő hártya, olyan, mint a selyemgubó. Ha a Csipkerózsikákként alvó nőket felébesztik, vagy bármi módon megsérül a gubójuk, akkor állatiasan vadak és erőszakosak lesznek. Alvás közben viszont egy másik, a miénknél jobb világba jutnak, ahol harmónia uralkodik, és szinte nincsenek konfliktusok.
Egy isten háta mögötti helyen, a nyugat-virginiai Dooling női börtönében azonban van egyvalaki, egy titokzatos idegen, bizonyos Eve Black, aki normális módon elalszik és felébred.... A magukra maradt, egyre inkább ősi ösztöneikre hallgató férfiak egymással vetélkedő frakciókra szakadnak: ki megölni, ki megmenteni akarja Eve-t.
Miért ajánljuk?
A horrorisztikus meseátiratokat eleve nagyon szeretjük, főleg, ha ötletesen nyúlnak hozzájuk, és különösen, ha egy ilyen King név alatt érkezik. Tökéletes átvezető a jövőre érkező önálló művek megjelenéséig, Owentől pedig még nem is olvastunk. A könyv mutatós külsővel bír, tökéletes ajándék. Ha így halad a családi vállalkozás, akkor a fanatikus gyűjtőknek külön könyvespolcot ajánlunk szigorúan samoa king színben.
Kleinheincz Csilla és Roboz Gábor (szerk.): Az év magyar science fiction és fantasynovellái 2018 (Gabo)
Fülszöveg:
Hazugságokból emelt város, halála után vezeklő festő, kifordított mesék, fonák Magyarországok, háborúzó mesterséges intelligenciák. Volt már jó pár hazai fantasztikus novellákat gyűjtő kötet, de ilyen még kevés: a Gabo SFF antológiájában a ma alkotó legfontosabb fantasztikus írók jelentős része képviselteti magát egy-egy novellával.
Köztük van Veres Attila, Brandon Hackett, Farkas Balázs, Dragomán György, László Zoltán, Gaura Ágnes, Moskát Anita, Takács Bogi, Sepsi László és Lőrinczy Judit, de helyet kapnak a pályázaton bejutó, (egyelőre) ismeretlenebb nevek is, mint Kiss Gabriella, aki szeptember elején a Fantasztikus Kéziratok Éjszakájának is első helyezettje lett.
Miért ajánljuk?
Érdekel, hogyan vadászhatunk csigákkal? Hogy mi az a Brúsz-prefektus? Hogy mi történt magyar hadsereg katonáival a finn Téli háborúban? Hogyan lehet hazugságból várat építeni? Ha igen, akkor ez a te könyved. Nehéz mit mondani annak, aki a fenti névsor olvasása után még nem kapta le a polcról. A kiadónál biztosra mentek, s a hazai fantasztikum krémjét állították falanxba, akik ezúttal is nagyon erős szövegeket szállítottak. A kevésbé ismerős szerzőket pedig azért érdemes olvasni, hogy amikor majd sikeres regénnyel jelentkeznek, elmondhassuk, mi már rég ismerjük őket. Az év egyik legerősebb antológiája.
És persze azt se feledjük, a novellák a legideálisabb olvasmányok a munkahelyi ingázásokhoz.
Matty Long: Szuper boldog varázserdő, ford. n. a. (Cerkabella)
Fülszöveg:
Matty Long világraszóló sorozatának első része végre magyarul!
Az új generáció Tesz-Vesz városa!
Azoknak, akik:
-szeretik a számítógépes játékokat,
-rajonganak a hősies küldetésekért,
-imádják a halálosan jó poénokat, a pillangókat, a szivárványos egyszarvúakat vagy a koboldokat.
Ezt a könyvet azok a gyerekek is szeretni fogják, akik csak számítógépes küldetésekben gondolkodnak!
Matty Long Szuper boldog varázserdő című szupervicces képeskönyve öt bátor kalandor legendás utazásáról szól: a Koboldtoronyhoz indulnak, hogy visszaszerezzék az Élet Misztikus Kristályait. Útjuk, többek között, jeges mezőkön és a Szuperpara Kísértetjárta Erdőn keresztül vezet. A Koboldtoronynál viszont valami egészen meglepő dolgot találnak...
A könyv alapvetően az epikus küldetéses játékok egyfajta szeretnivaló kifigurázása.
Kihagyhatatlan kaland A Gyűrűk Ura rajongóinak és számítógépőrülteknek!
Miért ajánljuk?
Mert gondolunk a fiatalabb olvasóinkra is. Igazából felnőtt fejjel olyan ez a könyv, mintha egy begombázott Tolkient olvasnánk, de imádjuk! A történet rendkívül szórakoztató, a konzoljátékokat idéző narrációt és a részletgazdag képeket pedig a felnőttek és a gyerekek is szeretni fogják. Valódi közös élmény lehet az olvasás. És ki tudna ellenállni egy táncoló, vattacukrot majszoló unikornisnak? Na, ugye.
Ursula K. Le Guin: A megtalált és az elveszett I–II., ford. Kleinheincz Csilla, Kövesdi Miklós, Küry Miklós, Miks-Rédai Viktória, Roboz Gábor (Gabo)
Fülszöveg:
Ursula K. Le Guin meghatározó alakja az amerikai irodalomnak. Képzeletét, párját ritkító stílusérzékét, emberi érzékenységét, határozottságát, humorát és keménységét arra használta, hogy teljesen új társadalmakat, emberi viszonyulásokat vizsgáljon meg, és ezeken keresztül kutassa az örök emberit – mindazt, amiért az emberekre föl lehet nézni és mindazt, amit egy felvilágosult társadalomnak el kell vetnie. Hitvallása volt, hogy hangot adjon az elnyomottaknak, a némáknak, az irodalom tükrén keresztül fényre hozza a legintimebb és legfájdalmasabb tapasztalásokat.
A Valós és valótlan című novellagyűjtemény után a nemrég elhunyt szerző hosszabb elbeszéléseiből és kisregényeiből válogat A megtalált és az elveszett két kötete.
Miért ajánljuk?
Idén hunyt el Ursula K. Le Guin, aki kétségtelenül a 20–21. század egyik legfontosabb és legnagyobb hatású fantasztikus írója volt. Erről a több mint félszáz könyve is tanúskodik. Miközben a sci-fi klasszikusai éppen reneszánszukat élik, Le Guin társadalomkritikus zsánerdarbjai fájóan aktuálisak ma is. A kiadó nagyon fontos munkát végez el az életműkiadással, így reméljük, hogy a jövőben újabb darabjait teszik elérhetővé a magyar olvasók számára.
Christelle Dabos: Rejtélyes eltűnések a Holdvilágban – A tükörjáró 2., ford. Molnár Zsófia (Kolibri)
Fülszöveg:
2017 egyik legnagyobb ifjúsági könyvsikere, A tél jegyesei végre folytatódik! A Tükörjáró-sorozat második részében a Sark kegyetlen világába száműzött Ophélie hirtelen az érdeklődés középpontjába kerül. Nemcsak különleges képességeire derült fény, hanem arra is, mekkora fenyegetést jelent ellenségei számára. Nincs más választása, minthogy saját maga leplezze le az udvari intrikákat. Ebben a különösen veszélyes helyzetben pedig csak titokzatos vőlegényére, Thornra számíthat. Eközben rejtélyes eltűnések tartják izgalomban az udvart, Ophélie pedig hirtelen egy nyomozás kellős közepébe csöppen, amelynek végén talán megtalálhatja az igazságot a Délibábosok keltette illúziók mögött.
Miért ajánljuk?
A tükörjáró-sorozat a franciák válasza a Harry Potterre. Szerencsére Dabos nem akart Rowling-klón lenni, hanem egy önálló és varázslatos világot alkotott meg, ami ráadásul néha kicsit a Veszedelmes viszonyokra, néha meg a Trónok harcára emlékeztet. Már az első kötet nagy sikert aratott, számos díjat nyert, és itthon is érdeklődve fogadta az olvasóközönség. A fordító, Molnár Zsófia az év fordítója lett a HUBBY gyerekirodalmi fórumnál. A folytatást sem érdemes kihagyni, télre a legideálisabb olvasmány. És a borító? Pazar.
Stanisław Lem: Az Úr hangja, ford. Murányi Beatrix (Helikon)
Fülszöveg:
Hogy Az Úr hangja a sci-fi irodalom egyik klasszikusa, azzal nem sokat mondanánk. A nagy klasszikusok közül is kiemelkedő gondolati gazdagságú regény, amely az egyik legnagyobb kérdést, az idegen civilizációkkal való kapcsolatteremtés lehetőségét… vagy lehetetlenségét vizsgálja. Azt, hogy vajon egyedül vagyunk-e a néma univerzumban, s ha mégsem, akkor mit tennénk… na nem az UFÓ-kkal, hanem egy rejtélyes, de mindenképpen értelmes üzenettel, amely egyszer csak elérkezik hozzánk a világűr mélyéről.
Az üzenet egy neutrínósugárzás, amelyről a tudósok viszonylag gyorsan felfedezik, hogy különféle módokon felhasználható, talán még katonai célokra is. De hogy ki küldte, és milyen céllal, az olyan rejtély, melynek megoldására számos tudományterület legjobb szakértői dolgoznak ki észszerű vagy épp észbontó hipotéziseket… S mindezt egy olyan zseniális elbeszélő meséli el, akinek személyisége – önmaga számára is – különös rejtély: miközben az idegen civilizáció (vagy a Teremtő?) üzenetét kutatja, egyúttal saját érzelmeiben is próbál rendet tenni.
Lem 1968-ban írt műve ma is magával ragadó intellektuális kaland, egyszerre tudományos, filozófiai és pszichológiai regény; s félig elfeledett klasszikusból most új életre kelt Pálfi György azonos című, a regény által ihletett filmjének köszönhetően is.
Miért ajánljuk?
Miközben Putyin a Holdra készül, a Marson pedig éppen az InSight botorkál, érdemes kicsit visszarepülni abba az időbe, amikor a politikai verseny mellett filozófiai rejtélyek palettája is volt a világűr. Lem úgy írt szépirodalmat, hogy közben megmaradt sci-finek is, és a legalapvetőbb emberi kérdéseket feszegette könyvével. És igen, ott van Pálfi filmje is, nagyon szorítunk, hogy jól sikerült adaptáció legyen.
Már csak ezért is várjuk a karácsonyi szezont.
Kemény Zsófi–Kondor Vilmos: Értetek teszem (Libri)
"Sokszor gondolok arra, hogy abba kéne hagyni, mert értetek nem érdemes gürizni!"
Gürizni - valójában gyilkolni.
Ez normális esetben is vérlázítóan hangzik, ám a helyzet minden, csak nem normális.
Kitört a forradalom.
Budapest káoszban fuldoklik.
A levegőt drónok uralják, az utcákat meg fegyveresek és az őket megállítani igyekvő maroknyi rendőr. Ebben a zűrzavarban ered Ferenczy Tibor százados a gyilkos nyomába, akit eleinte szimpla őrültnek tart, ám hamarosan kiderül: pontos és tudatos terv alapján szedi áldozatait. Egyedül társára, az egyetemista Lengyel Rékára számíthat. A hajtóvadászat forradalmi fészkekben, politikusok búvóhelyein és sötét zugkocsmákban folyik, mialatt Budapest utcáin katasztrófaturisták mulatoznak partibuszokban. Ráadásul egyedül Ferenczy tudja: hacsak nem sikerül megállítaniuk a nagypofájú és hidegvérű gyilkost, a fővárosra - és az országra - senki sem fog ráismerni.
"Ez volt a kezdet, és ha kíváncsiak vagytok arra, hogy mi lesz a vég, akkor kövessetek. A vég ugyanis közelít, nagyon-nagyon közelít, én pedig csak állok előtte, és hagyom jönni, meg persze közben teszek is érte! Kinek a vége közelít?"
Kemény Zsófi és Kondor Vilmos első közös krimije pörgőn, hitelesen és abszurd humorral mutatja be egy gyilkos utáni hajsza és egy semmiből kirobbant forradalom mindennél veszélyesebb állomásait.
Kemény Zsófi író. Rabok tovább című kötete az Értetek teszem egyik előzményregénye.
Kondor Vilmos krimiíró. A bűntől keletre című kötete az Értetek teszem másik előzményregénye.
MIért ajánljuk?
A magyar krimi újraélesztőjének számító Kondor Vilmos iránti lelkesedés mintha megtorpant volna az elmúlt években. Most azonban a kortars irodalom egyik legnépszerűbb fiatal alkotójával állt össze egy négykezes etűdre, ami önmagában izgalmas kísérlet. (Lehet, hogy köztünk jár a kortárs irodalom topmenedzsere, az új Malcolm McLaren?) Ráadásul viszonylag ritka, hogy önálló műveket később kebelez be egy regény előzményként. Budapesten kétségkívül már egy ideje forrong valami, de hogy mit kezd ezzel a fikciós irodalom, azt most két erős szerző mutatja meg nekünk.
Alma Katsu: Éhség, ford. Bosnyák Edit (Agave)
Fülszöveg:
A gonosz láthatatlan, és mindenütt jelen van.
Ez az egyetlen magyarázat arra a sorozatos balszerencsére, amely a Donner-társaságként elhíresült szekérkaravánt sújtja, ami 1846-ban indult útnak Kaliforniába. Kifogyóban lévő készletek, kétségbeesett viták és egy kisfiú különös halála az őrület határára sodorja az elszigetelt utazókat. Annak ellenére, hogy arról ábrándoznak, hogy mi várja őket nyugaton, régen eltemetett titkok kerülnek a felszínre, és a karaván tagjai között feszülő nézeteltérések gyilkossághoz és káoszhoz vezetnek. Úgy tűnik, hogy képtelenek elkerülni a tragédiát… és képtelenek megszabadulni attól az érzéstől, hogy valaki – vagy valami – követi őket, és vadászik rájuk. Talán a gyönyörű, de elátkozott Tamsen Donner miatt (akit néhányan boszorkánynak tartanak), talán azért, mert meggondolatlanul azt az útvonalat választják, amely egy addig ismeretlen terepen vezet keresztül, vagy talán egyszerűen azért, mert elpártol tőlük a szerencse. A kilencven férfiból, nőből és gyermekből álló Donner-társaság egyenesen a western-korabeli amerikai történelem egyik legszörnyűbb és legtragikusabb kalandja felé igyekszik.
Amikor a karaván tagjai egymás után nyomtalanul eltűnnek, a túlélőket egyre inkább hatalmába keríti az érzés, hogy talán valóban valami nyugtalanító és éhes vár rájuk a hegyek között… vagy talán az a gonosz, amely testet öltött körülöttük, és kezdettől fogva bennük növekedett.
Az Éhség elegánsan ötvözi a történelmet a megmagyarázhatatlannal, és hátborzongatóan izgalmas betekintést nyújt a végletekig túlfeszített emberi természet törékenységébe.
Miért ajánljuk?
A horror végre itthon is kezdi megtalálni a szélesebb olvasóközönséget, s a kiadok is egyre inkább bevállalják az újabb neveket, s már nemcsak a King családtól olvashatunk. Hogy a rémműfaj miért pont az alternatív történelemmel fonódik egybe mostanában (l. Terror), az külön elemezést igényle, mindenesetre az Éhség is ezt a sort erősíti. Úgy nézett ki, Alma Katsu könyveit elkaszálja a kiadó, a Donner-társaság karavánjának balszerencsés útját követő regény azonban újabb esélyt kapott. A kisebb közösségekben játszódó, lassan építkező horrordrámákat pedig , mert mindig az emberi lélek rémítsztő bugyraival is szembesítenek.
Dacre Stoker– J. D. Barker: Dracul, ford. Bosnyák Edit (Agave)
Fülszöveg:
A Drakula hivatalos előzménye, amelyet a klasszikus regény szerzőjétől hátramaradt feljegyzések és szövegek inspiráltak.
1868-at írunk, és a huszonegy éves Bram Stoker egy magányosan álló toronyban várja, hogy szembenézzen egy leírhatatlan szörnyeteggel. Feszületekkel, szenteltvízzel és egy puskával felszerelkezve azért imádkozik, hogy túlélje élete leghosszabb éjszakáját. Kétségbeesetten igyekszik papírra vetni mindazt, aminek tanúja volt, ezért feljegyzi azokat az eseményeket, amelyek egészen idáig vezettek…
Bram gyermekkorában sokat betegeskedett, ezért az ideje nagy részét ágyban töltötte a szülei dublini otthonában, és egy fiatal nő gondoskodott róla, akit Ellen dadusnak hívtak. Amikor az egyik közeli városban egymással összefüggő, különös halálesetek történnek, Bramnek és a nővérének, Matildának, szemet szúrnak Ellen dadus furcsa szokásai. Ezután egymást követik a titokzatos és hátborzongató események, míg végül Ellen váratlanul eltűnik az életükből. Évekkel később Matilda Párizsba megy tanulni, ahonnan azzal a hírrel tér haza, hogy látta Ellent, és a rémálom, amelyről Brammel azt hitték, hogy már régen véget ért, valójában csak most kezdődik.
A Dracul egy kitalált történet, amely Bram Stokerről és a testvéreiről szól, akik egy sötét lény nyomába erednek. A vadászat Írországban kezdődik, a gyermekkori otthonukban, azután a testvérek bejárják Európát, és végül sor kerül az emlékezetes, végső találkozásra. A Dracul valóságos és kitalált szereplőkkel dolgozik, és új megvilágításba helyezi a világirodalom legfélelmetesebb és legmaradandóbb történetét.
Miért ajánljuk?
A könyv megjelenése önmagában véve is irodalomtörténeti kuriózum, hiszen a legendást szerző hagyatékban maradt szövegei alapján készült. Ráadásul egy Stoker-leszármazott működött együtt napjaink egyik legnépszerű szerzőjével, akik kellő alázattal, de kreatívan álltak az átdolgozáshoz, így sikerült egy új nézőpontokkal rendelkező, elbeszélésmódját tekintve is izgalmas Drakula-hommage-t készíteniük. Ha érdekel Bam Stoker alakja, vagy pedig egy jó rémregényt olvasnál, akkor kötelező mielőbb megvenned. Mert hamarosan itt a filmfeldolgozás
N. K. Jemisin: A megkövült égbolt (A megtört föld III.), ford. (Agave)
Fülszöveg:
Hamarosan visszatér a Hold. Hogy ez az emberiség pusztulásának, vagy esetleg valami még rosszabbnak az előjele, az két nőn áll.
Essun örökölte Tízgyűrűs Alabástrom erejét. Reméli, ezzel megtalálja a lányát, Nassunt, és olyan világot teremthet, amelyben minden orogén gyermek biztonságban nőhet fel.
De Nassun számára mindez késő. Az anyja hiába válik képessé az obeliszkkapu irányítására, ő már látta a világ gonoszságát. Elfogadta, amit az anyja soha nem fog beismerni: az elromlott dolgokat nem mindig lehet helyrehozni. Az egyetlen járható út ilyenkor a teljes megsemmisítés.
Miért ajánljuk?
Jemisin kétségtelenül történelmet írt, hiszen egy szerző még soha nem kapta meg egymás utána a Hugo-díjat, pláne nem egy trilógia minden kötetével. Éppen ezért, ha már idén megjelent a zárókötet magyarul is, akkor a legegyszerűbb, ha az egész trilógiát ajánljuk. Jemisin trilógiája új szintekre emelte a fantasyt, és ha nem lenne konzervatív a közeg, akkor simán a szépirodalmi nagyágyúkkal kéne összemérni. A megtört föld egyszerre szól az elnyomásról, a kisebbségek helyzetéről, az emberi lét (társadalmi) határairól, miközben az ötletes narrációs megoldásoknak és történetvezetésnek, valamint a gazdagon felépített metaforikus nyelvnek köszönhetően a didaktikusságot is messzire kerüli. A trilógia értelmezésre és vitára ösztönöz, és arra, hogy kérdéseket tegyél fel saját világoddal kapcsolatban is. Vannak olyan könyvek, amelyeket akkor is érdemes elolvasni, ha nem a saját ízlésed látod benne visszatükröződni. Mert alapművek.
Szűcs Gyula – Lakatos István – Wajzer Csaba – Tálosi András – Varga Bálint Bánk – Varga Péter – Németh Áron: Képtelen történetek, másvilági mesék (Kaméleon Komix)
Fülszöveg:
A kutya, aki egyedül védelmezi a világot a mélységlakó, csápos szörnyetegtől. Az okkult nyomozó, aki évezredes mítoszok nyomába ered London utcáin. A bürokrata, aki nem fél szembeszállni a túlvilági hatalmakkal. A fiatal rabló, aki nem is sejti, miféle entitás vár rá a sikátorok sötétjében. A kiégett zsaru, aki próbál emberséges maradni az állatok bűntől fuldokló városában. A rendőr, aki ördögűzésre vállalkozik az Osztrák-Magyar Monarchia babonás végein. És a barbár, akinek az Apokalipszis után a budai vár romjai közt kell meglelnie a hírhedt Necronomicont. Hét főhős – hét történet. Mindegyik egy-egy olyan magyar képregényszerző műve, akitől nem áll távol a kép nélküli mesélés sem. De a kötet nemcsak novellákat tartalmaz: egy izgalmas sci-fi képregény köti össze a krimi és a horror határmezsgyéjén lebegő írásokat. Reméljük, e különleges műfaji elegy a kedves olvasó tetszését is elnyeri!
Miért ajánljuk?
A Kaméleon Komix fáradhatatlanul küzd azért, hogy továbbörökítse a nyolcvanas-kilencvenes évek geekkultúráját (és hogy sokan ne felejtsék el a gyermekkoruk). A Képtelen történetek…-ben a kiadó ezúttal hét mesterlövészt kért fel arra, hogy mutassák meg, a képregénypaneleken túllépve milyen agyament történeteket találnának ki. Mint a fülszövegből is látszik, nem fogták vissza magukat, így egy érdekes és humoros elegyes kötet állt össze, amit akár a másik antolóigával is izgalmas lesz összehasonlítani. A novellák alapján pedig azoktól a szerzőktől is örömmel olvasnánk többet, akik kevesebbszer alkotnak más műfajokban. Szóval képregényesek, ponyvarajongók, ördögűzők és oktopuszok, irány a bolt!
Rob Reid: A nulladik év, ford. Sarkadi Zsuzsanna (Metropolis Media)
Fülszöveg:
Mi van akkor, ha kiderül, hogy az idegenek nemcsak köztünk vannak, de már évtizedek óta lopják a zenénket?
Nick Carter (nem, nem az a Nick Carter) a zeneiparban dolgozik (de tényleg nem az a Nick Carter), szerzői jogi ügyvédként. Egy nap a szokásos rocker-kuncsaftoknál is különösebb látogatók állítanak be hozzá: egy iszlám fanatikusnak kinéző fickó lángvörös hajjal, valamint egy telt idomú apáca testre feszülő hacukában. Két dolgot közölnek vele. Először is azt, hogy ők valójában földönkívüliek, másodszor pedig… nos, ez egy kicsit hosszabb lesz.
Szóval a helyzet az, hogy az ő új időszámításuk szerinti Nulladik Évben érték el a földi rádióadások az ő vevőkészülékeiket, és azóta a galaxis minden népe valósággal rákattant az emberiség könnyed popzenéjére. Csakhogy egy idő után kiderült, hogy a hallgatásáért, és főleg a továbbsugárzásáért szerzői jogdíjat kellett volna fizetni. És mire idáig jutottak, matematikusaik és számítógépeik azt is kikalkulálták, hogy a jogdíjak mindenkit koldusbotra juttattak. A Föld lakói pedig egyszeriben a világegyetem urai lettek. Anélkül, hogy tudnának róla. Mivel az idegenek nem képesek a szükséges, orbitális összeget előteremteni, kidolgoztak egy alternatív megoldást az emberiség lenyugtatására: békében kéne nyugodniuk.
Nick, a paragrafusturkász egyszeriben azt kapja feladatul, hogy 48 órán belül találjon valami megoldást az ügyre, különben a Földnek befellegzett. És akkor a dalnak minden értelemben vége lesz.
Aki szereti Douglas Adamset és a csípős indiai kajákat, az mindenképp vegye meg ezt a könyvet… és mellé esetleg valami csípős indiait.
Miért ajánljuk?
A könyv, amit Pataky Attila barátai írtak megtörtént események alapján. Kihagyhatatlan. Hogy a zenei jogdíjakkal és a letöltésekkel komoly gondok vannak, azt már a Napster-botrány óta tudjuk. De hogy az egész bolygónkat fenyegeti, azt még maga Lars Ulrich sem gondolta volna. A letöltés rossz, értem? Az év egyik legszórakoztatóbb könyve. A karácsonyi időszakra tökéletes kikapcsolódás.
