Miért nem jutottunk még el a Marsra? Egyáltalán, érdemes odamenni? Melyek a legfrissebb kutatási eredmények? Milyen a vörös bolygó valójában, és miért pont ezt a bolygót tartja annyira érdekesnek az emberiség? Bolygók, kisbolygók, törpebolygók, üstökösök - mi a különbség köztük?
Ezekre a kérdésekre kaptunk választ október 16-án, pénteken a Szegedi Csillagvizsgálóban. Aki az esős idő ellenére is ellátogatott a helyszínre, érdekes információkkal és egy élménnyel lett gazdagabb. A csillagvizsgáló minden pénteken előadásokkal, csillagképtúrával és távcsöves bemutatóval várja a látogatókat.
A péntek esti programot Barna Barnabás, a Szegedi Tudományegyetem munkatársa, volt fizika szakos hallgató indította, aki érdekes prezentációt tartott a Marsról. A vörös bolygó nagy hatást gyakorol az emberi képzeletre, már az 1860-as évek óta. Schiaparelli, milánói csillagász 1877-ben rajzolt első marstérképén a bolygó felszínén látható vonalas alakzatokra használta a canali szót, ami csatornát jelent, de azt a folyó szó szinonimájaként használta, és nem mesterséges csatornákra célzott velük, ahogy később az emberek egy hibás fordítást követően értelmezték. Azóta számos fantázia szülte alkotás készült, melynek központjában a bolygót benépesítő fejlett intelligenciával rendelkező lények állnak. Mindegyik közül talán a legismertebb, H. G. Wells munkája, a Világok harca. Azonban jelenlegi tudásunk szerint, amennyiben van is élet a Marson, az ki is merül az egyszerű mikroorganizmusokban.
Nem csupán az idegenek okozta izgalom teszi a Marsot népszerűvé, hanem a vele kapcsolatban felmerülő rengeteg megválaszolatlan kérdés is. mely fantáziálásra készteti az embereket Ennek gyümölcse a mostanában mozikba került alkotás, a Mentőexpedíció is, mely Andy Weir A marsi című regényének film változata. A film viszonylag hitelesen mutatja be a vörös bolygó felépítését, működését és adottságait.
A Mars felfedezésére már kezdetektől fogva számos sikeres és sikertelen kísérletet tett az emberiség. Rengeteg szovjet, amerikai, európai és japán űrszonda (marsjáró autó, keringőegység) indult már útnak hogy tanulmányozza a bolygó felszínét, éghajlatát és földrajzát. Az este folyamán bemutatott programok, a Mars Pathfinder, és a Mars Exploration Rover voltak. Az első a Mars-kutatás egyik legsikeresebb űrszondája, amely magával vitte a felszínre a Sojouner nevű marsautót. A napelemszárnyba helyezett sztereókamera készítette el az első panorámafelvételt a bolygóról. A leszállóegységgel három hónap után szakadt meg a kapcsolat.
A Mars Exploration Rover program keretein belül küldték a felszínre a Spirit valamint az Opportunity nevű robotot 2003-ban. A két robot küldetése a Mars felszínének kémiai és fizikai vizsgálata volt, elsősorban abból a szempontból, hogy a talaj tartalmazott-e vizet valamikor, illetve ez a víz alkalmas volt-e valamilyen életforma fenntartására. Mindkét szonda talált bizonyítékot a víz valamikori jelenlétére. A két marsjárót hivatalosan 90 napos élettartamra tervezték, azonban a bolygó légköri aktivitásának köszönhetően a Spirit 2010-ig képes volt továbbítani az adatokat. A NASA 2011-ben befejezettnek nyilvánította a küldetést. A Spirit a bolygó felszínén közel 7730,5 métert tett meg.
A Marsi víz kutatása ezzel azonban korán sem ért végett. 2015. szeptember 28-án a NASA kutatói bejelentették, hogy bizonyítékot találtak folyékony víz jelenlétére a Marson. Arra utaló jelet azonban még nem találtak, hogy valamiféle élet lehet ezekben a vizekben.
A vörös bolygótól kissé elkanyarodva, de hasonlóan fontos űrkutatási eredményekről és érdekességekről szólt az est másik bemutatója, Bókon András, az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar hallgatójának előadásában.
A kevésbé ismert Ceres, Naprendszerünk legkisebb törpebolygója. Körülbelül 950 km-es átmérőjével messze a legnagyobb és legnehezebb test az aszteroidaövben, olyannyira, hogy az aszteroidaöv össztömegének körülbelül egyharmadát a Ceres adja. A törpebolygó, illetve a 4 Vesta kisbolygó felfedezésére, a NASA 2007-ben útjára indította a Dawn űrszondát. Ez volt az első űrszonda, amely pályára állt egy kisbolygó körül. Miután befejezte a Vesta vizsgálatát, továbbindult következő célpontja a Ceres felé és 2015 februárjában pályára állt a törpebolygó körül.
A következő bolygó, melyet az előadás érint, a Plútó. 2006. augusztus 24-éig a Naprendszer kilencedik, legkisebb bolygójaként tartották számon, ma pedig a második legnagyobb törpebolygónak számít. 2015 januárjától júliusig a New Horizons amerikai űrszonda vizsgálta az égitestet, annak holdjait, és a Kuiper-övet. Az űrszonda sikeresen megközelítette a Plútót, elhalad mellette, miközben adatokat, és képeket küldött a földre.
A harmadik vizsgált objektum a Csuri-üstökös, melyet 2014. augusztus 6-a óta a Rosetta űrszonda vizsgál, és kíséri az égitestet a Nap körüli pályán. Az űrszonda egy keringő- és egy leszálló egységből áll. Utóbbi feladata az üstökös közeli megfigyelése illetve tanulmányozása. Eddigi vizsgálatai alapján kiderült, hogy az üstökös két különálló égitest kis sebességű ütközése által keletkezett. Emellett az utóbbi hónapokban az űrszonda segítségével arra is fény derült, hogy az üstökös felszínén több száz vízjégfolt is található.A kutatók izgatottan várják a következő fejleményeket, a Csuri-üstökösről.
Mindent összevetve, aki a rossz idő ellenére, is rászánta a péntek estéjét, és ellátogatott a Csillagvizsgálóba, az új felfedezésekről és érdekes tényekről hallhatott izgalmas összefoglalót. Az előadók kiettek magukért, előadásuk könnyen emészthető és jól érthető volt. Prezentációikat képekkel illusztrálták és a tudományos tényeket úgy próbálták tálalni a közönségnek, hogy még az is élvezze aki nem ért a tudományokhoz. Aki pedig igazán nem sajnálta az idejét, alkalma nyílt körbejárni a csillagvizsgálót, és közelebbről is szemügyre venni a felszereléseket.
