A héten indul a 89. Ünnepi Könyvhét, a magyar könyv ünnepe, a standokat pedig újra elárasztják hőn szeretett tárgyaink legújabb példányai. Halálos veszélybe sorolva ezzel az elmúlt hónapokban a nyaralásra gondosan félretett összegeket. Valljuk be őszintén, magyar olvasónak lenni kitolás: kevés olyan ország van, ahol a Könyvfesztivál–Képregényfesztivál–Könyvhét triumvitásuát szűk 3 hónap alatt kell túlélni. Mégis imádjuk ezt a kalandparkot. Örvendetes tény viszont, hogy egyre több magyar zsánerszerző könyve is erre az alkalomra lett időzítve, így összeszedtünk néhány címet, amit szívesen hazavinnénk .
Veres Attila: Éjféli iskolák (Agave)
Kezdjük rögtön a jokerrel. Sokaknak ugyanis az Éjféli iskolák az egyik legjobban várt kötet az idei termésből. Veres Attila első regénye igen nagy sikert aratott, nálunk is előkelő helyen szerepelt az év végi listánkon. Ezúttal a horrorosztikus, abszurd, szürreális és remek ötletekkel teli, szó szerint weird írásai jelennek meg egy kötetben. Rövidtávon már magabiztos alkotóval találkozunk. Kortárs tárlat egy másik Magyarországról.
Kinek ajánljuk?
Nehezebb zsánerek kedvelőinek és cellofoida-tulajdonosoknak mindenképp, illetve akik arra kíváncsiak, az emberi testrészek hányféleképpen hasznosíthatók a mezőgazdaságban egy író szerint. Vigyázat, lefekvés előtt csak mértékkel fogyasztható!
Fülszöveg:
Magyarország, ahogy még sosem láttuk.
Egy város felfalja lakóit. Egy pornóforgatás, ahol a szereplők nem egészen emberek. Egy borkóstolás, ahol az italba idegen életeket zártak. Egy falu, ahol embereket termesztenek a földeken. Egy növény, amely a túlvilágra nyit átjárót. Egy szeméttelep, amely a világ legértékesebb anyagát őrzi. Egy wellness, amely szó szerint maga a pokol.
15 történet, amelyek elolvasása után a világ sokkal furcsább hely lesz. Történetek iszonyattal végződő szerelmekről, rettenetes vágyakról, nyaralásokról, ahol a szerencsések halnak meg először. Történetek átalakulásokról, kísértésekről, zenekarokról, amelyek őrületbe csábítanak. Történetek halálról és életről, és az állapotokról, amikor a kettő között nincs különbség.
Veres Attila, az Odakint sötétebb című bestseller után most egy novelláskötettel jelentkezik, amelyben ismét bizonyítja, hogy miért ő a magyar weird irodalom legfontosabb szerzője.
Lőrinczy Judit: Elveszett Gondvána (Gabo)
Szintén egy rég várt kötet. Lőrinczy Judit előző, Ingókövek c. kötetét mi is szerettük, így kíváncsian vártuk a folytatást. A helyszín ezúttal a különleges nevű Sadness Springs, ahol a társadalmi feszültségek feloldása és a határon túli ismeretlen világ iránti vágy különös kalandokat generál. Ki itt átlépsz, hagyj fel minden térrel. Egy biztos, akik részt vesz ezen az expedíción, már nem ugyanúgy tér vissza.
Kinek ajánljuk?
Fantasykedvelő kalandoroknak, avagy kalandkedvelő fantasyolvasóknak, geográfusoknak és kartográfusoknak, valamint a goth metal szerelmeseinek.
Fülszöveg:
Néhány hét alatt bejárható tartomány a világ, amelynek határán túl megzavarodik a valóság. Abe Kaledon, a fiatal tudós ezt a különös sávot kutatja, ám elmélete a határ természetéről felborítja a tartomány szívének, Sadness Springs városának kényes hatalmi egyensúlyát. A melankólia forrásaira épült városban a munkások és vezetők, emberek és hártyások között feszülő ellentét forrpontra jut: Abe felfedezése és a titokzatos iparmágnás, Gustavo Omerigo expedíciója olyan titkokat szabadít el, amelyeket nem lehet többé elrejteni.
Lőrinczy Judit, az Ingókövek szerzője új regényében egy társadalmi feszültségektől terhes városból vezet el egy olyan birodalomba, ahol a valóság törvényei érvényüket vesztik.
Frey Éva: Allegórium (Twister Média)
Az első [bekezdés]-pályázatnak sorra jelennek meg az eredményei, és ezáltal a hazai zsánerszerzők is szépen gyarapodnak. Az Allegórium a családok bonyolult viszonyrendszerébe vezet. A szeretet nehéz, különösen, ha a rántott hús helyett kénytelen vagy vérkoktélokat fogyasztani a vasárnapi ebédnél. Fantasy némi orosz realizmussal meghintve. És közben egy kellemes kitérő az északi tájakra.
Kinek ajánljuk?
Szlávszakosoknak, Twilight, Underworld és J. R. Ward fanoknak, valamint a rendszeres véradóknak.
Fülszöveg:
A Másfélék közöttünk járnak, beépültek társadalmunkba, ám megvannak asaját, sötét céljaik. Vérrel táplálkoznak. Napjaink technikai fejlődése egyre nehezebbé teszi számukra, hogy titokban tevékenykedjenek. Egyedül ráadásul még egy vámpírnak sem könnyű. Ezért a két mostohatestvér – Jevgenyij és Oleg – csoportot alakítanak, hogy együttes erővel próbáljanak meg életben maradni. Harmadik fivérük, Igor halálos ellenségük, akinek azonban meg vannak számlálva a napjai. A csupán tizenhét éves Nadja az ő rokona, bár a lány nem tud semmit származásáról, ahogyan a Másfélék világát sem ismeri, váratlanul mégis az események középpontjába kerül. Úgy tűnik, hogy Nadja élete döntő fontosságú a csoport – és talán a teljes faj – fennmaradása vagy eltűnése szempontjából. A Szentpéterváron, Rostockban és Helsinkiben játszódó nagyívű történet atmoszféráját az északi helyszínek zord hidege teremti meg.
Intrikában gazdag, borongós, vérbeli vámpírregény ez, mely finoman felépített allegória is egyben. Hogy pontosan minek az allegóriája, annak eldöntése az olvasó feladata.
Sirokai Mátyás (szerk.): 2050 - Ifjúsági novellák a jövőről (Móra)
A Móra Kiadó az ifjúsági novellairodalom és a jó szerzők gyarapítását tűzte ki célul irodalmi pályázataival, s úgy tűnik az új kötet alapján, mindkét téren sikerrel jártak. A tavalyi Jelen helyett azonban mos a jövő, pontosabban 2050 a téma.13 kortárs szerző víziói a jövő Magyaroszágáról Dragomán Györgytől Moskát Anitán át Brandon Hackettig. Ráadásul az egyik legizgalmasabb, a szövegeivel hiperugrásokat és dimenzióváltásokat végrehajtó kortárs költő szerkesztésében jelenik meg.
Kinek ajánljuk?
Sci-fi és YA olvasóknak; akik szeretnek új szerzőket felfedezni; és azoknak, akik szerint 2050-ben még nem lesz világvége.
Fülszöveg:
Milyen lesz 33 év múlva a kamaszok élete? Hogyan fest majd Magyarország 2050-ben? 13 fiatal író novellája kutatja a jövőt a nagy sikerű, ifjúsági kategóriában Év Gyermekkönyve díjat nyert Jelen! című antológia folytatásában. Ezúttal is a tizenévesek mindennapjai állnak a szövegek középpontjában a szerelmi sztoriktól a családi problémákig, és egészen különös víziókról olvashatunk. Droidnagyi vagy gumicukorszív? Pacsirta formájú drón vagy virtuális gimi? A 2050 szerzői nem ismernek lehetetlent!
Milbacher Róbert: Léleknyavalyák (Magvető)
És végezetül egy kakukktojás. Az irodalomtörténész Milbacher első könyve rögtön Margó-díjat kapott, ezúttal pedig egy bűnügyi regények ihlette míves szépirodalmi művet kapunk tőle, amit első pillantásra is érdemes az igényesebb krimiolvasóknak is kézbe venniük.Mostanában amúgy egyre több regény, sőt krimi foglalkozik a 19. század, illetve a századfordulós Magyarország világával (l. Böszörményi Gyula, Csabai László, Hász Róbert stb.). És milyen jól teszik. A Léleknyavalyák a színész-drámaíró Czakó Zsigmond öngyilkosságának krónikája, avagy a temetetlen múlt újraírása. De vajon miért próbál meg egy nyugalmazott alkapitány a nemzethalál után a forradalom előtti időkbe tekinteni? Utazás a lélek mélyére abból az időből, amikor a nyomozás és a lélekelemzés még távoli ismerősök se voltak. Az ígéretes fülszöveg alapján pedig alighanem irodalmi csavarra is számíthatunk.
Kinek ajánljuk?
Krimirajongóknak, és akik szeretik a befejezetlen ügyeket, illetve akik nem rettennek meg, ha egy könyvben úgy beszélnek, hogy “mondhatnók”.
Fülszöveg:
A Léleknyavalyák kísérlet az első magyar krimi vagy bűnregény „rekonstrukciójára”. A történet középpontjában a színész és drámaíró Czakó Zsigmond 1847-es öngyilkossága áll. Hummel József nyugalmazott városi alkapitánynak 1851-ben egy véletlen folytán újra szeme elé kerül az egykor már megnyugtatóan lezárt ügy. A detektívnek arra kell rádöbbennie, hogy a maga idején nem járt el elég alapossággal, és számos hibát követett el a vizsgálat során, aminek következtében nem sikerült megértenie a szörnyű tett valódi kiváltó okát. Az új nyomozás során aztán olyan veszedelmes eszmék labirintusába téved, ahonnan alig-alig van visszaút megszokott, fegyelmezett hétköznapjaihoz. Önnön jól berendezett életének határai látszanak elbizonytalanodni, miközben az öngyilkosság lélektanának és filozófiájának megértésével próbálkozik. Megrettenve érzi, hogy valami sosem látott világnak az örvénye vonzza. A 19. századi nyelven megírt regény a maga archaikus, mégis mindenestül a mához szóló gondolkodásmódjával azt érzékelteti, hogy a múlt nem tud véget érni igazán. Minden nyom csupán újabb nyomhoz vezet.
