Nemrégen volt szó arról, hogy Coelho mit gondol Joyce Ulysseséről (itt olvasható). Ezzel kapcsolatban fölösleges is további megjegyzéseket tenni. Ugyanakkor Borges A könyv című fantasztikus esszéjében szintén kitér Joyce szövegére és talán érdemes az ő véleményét is átgondolni. Ugyan brazil "kollégájától" eltérően nem mondja azt, hogy az Ullyses túlértékelt stílusgyakorlat lenne, amiben valójában nincs is semmi, ám az irodalmi alkotást a gyönyörködtetés egy formájaként (is) meghatározza, amiből viszont az következik, hogy "Ha valamit nehezen olvasunk, a szerző szándéka meghiúsult. Ezért azt gondolom, hogy Joyce például alapjában véve megbukott, mert művét lehetetlen erőfeszítés nélkül olvasni."
Persze ha már a szerzői szándéknál tartunk (és ha egy pillanatra elfogadjuk, hogy a szerző szándéka egy kicsit is fontos), akkor kérdéses, hogy vajon Joyce valóban könnyen olvasható szöveget akart írni? Mert ha igen, akkor az Ulyssesszel is és a Finnegans Wake-kel is alaposan mellélőtt. Ám valószínűbb, hogy a könnyen olvashatóság nem volt cél. Ettől függetlenül, ha elfogadjuk Borges nagyvonalú irodalommeghatározását, akkor a kritika jogos, ugyanakkor nem vonja kétségbe Joyce könyvének irodalmi érvényességét.
(Az idézet helye: A könyv (ford. Tóth Éva) In Jorge Luis Borges: Bábeli könyvtár. (Budapest: Európa Könyvkiadó, 2005.) 228.
