Az inkvizíció fő fegyverei (Valerio Evangelisti – Örökké élj, Inkvizítor!)

Jelenlegi hely

Szerző stv On the

Valerio Evangelisti: Örökké élj, Inkvizítor!Valerio Evangelisti Nicolas Eymerich regénysorozatának második kötete gyakorlatilag mindenben felülmúlja az egyébként kifejezetten erős első részt, az Indulj, Inkvizítor!-t. A folytatás mentesül az első kötet (típus)hibái alól, miközben az erősségeket nem csupán továbbviszi és megismétli, de új elemekkel is bővíti a szerző.

Evangelisti az új olasz epika különleges alakja, aki metatörténelmi regénysorozata főszereplőjének azt a valós tizennegyedik században is élt inkvizítort, domonkos rendi szerzetest tette meg, akinek nevét a tíz kötetes sorozat is viseli.

Az új olasz epika a ’90-es évek elejétől (egészen pontosan 1993-tól), a kétezres évek végéig létező irodalmi vonulat, melynek köreibe tartozik a Magyarországon is ismert Roberto Saviano, a Gomorra című kötet szerzője, illetve a Wu Ming írói csoport. Az új olasz epika alkotásai mindenekelőtt abban hasonlítanak, hogy lemondanak a posztmodern regényekre szinte kényszeresen jellemző hideg iróniáról, mellyel azok a tárgyukhoz, illetve a nyelvhez, a nyelvi teljesítőképességhez viszonyultak. Mindemellett megtartják a posztmodern regény narratív komplexitását, melyet populáris témaválasztással, zsánerekkel ötvöznek, ezzel széles körben láthatóvá teszik magukat az olvasóközönségnek. Gyakori, hogy a regények témájául szolgáló történelmi vagy pszeudo-történelmi anyag olasz környezetben megy végbe és az allegorikusság sem áll távol ezektől a regényektől. Mindezt azért is érdemes megemlíteni, mert az új olasz epikára itt felsorolt jellemzők mindegyike igaz Evangelisti sorozatára.

Az Örökké élj, Inkvizítor! az első kötethez hasonlóan több idősíkon és helyszínen játszódik, ezúttal azonban hiányzik a távoli jövő űrutazós érája, mely kifejezetten jót tesz a kötetnek. Az ötlet, hogy egy középkori, egy huszadik századi és egy távoli jövőben játszódó sci-fi történetszál egymás mellett jelenjenek meg és végül érjenek össze, természetesen óriási volt, ám a kötet terjedelme egyszerűen nem bírt el ekkora súlyt. Ugyanakkor egy hosszabb, részletező elbeszélőmód éppen az egyes jelenetek feszített tempója ellen dolgozott volna, ami viszont az Eymerich-kötetek egyik leghatásosabb eleme.

 A kötet struktúrája az elsőhöz hasonló. A leghosszabb, központi szereppel bíró történet a középkorban játszódik, ahol Eymerich inkvizítornak egy újabb eretnek szektát kell felszámolnia. Az eretnekek ezen csoportja egy különös változatát hiszi a keresztény vallásnak, ráadásul emberi torzulások és egyéb, nehezen megnevezhető élőlények fedezhetőek fel a csoport környezetében, amellyel nyilvánvaló összefüggésben állnak. A szekta felderítése során a Szent Inkvizíció is veszélybe kerül, amikor tisztázatlan körülmények között a teljes katonai kíséret meghal. Eymerich története a legrészletesebb és legszövevényesebb szál, voltaképpen az egyetlen, amelyet történetnek nevezhetünk a szó „hagyományos” értelmében, hiszen csupán ez érthető meg önállóan önmagában, noha töredékét sem tartalmazza önnön jelentésének a többi érában történtek adaléka nélkül, azaz allegorikussága a más szálakon végbemenő események fényében érthető meg.

Többes számot használok, holott szigorúan véve Eymerich elbeszélésével párhuzamosan csupán egy történetnyaláb húzódik végig a köteten, ám az a huszadik század legváltozatosabb időpontjaiban és a világ különböző helyszínein játszódik. Mégis egyetlen, hosszú, egészében az olvasó által nem megismerhető metatörténet egy-egy különálló epizódját beszélik el a fejezetek, melyek csupán nagyon laza kapcsolatban állnak egymással. A második világháború hitleri Harmadik Birodalmától kezdve Guatemalán keresztül Ceaușescu házaspár kivégzése utáni Erdélyig jól ismert és kevésbé ismert helyszínek alkotják a történet hátterét. Mindezt olyan találékonysággal tálalja a szerző, hogy nem tűnik találomra összedobált, koncepciótlan kompilációnak. A közös pont a RACHE nevű ultraszélsőséges keresztény szervezet jelenléte, ami persze maximum annyira keresztény, amennyire az Al-Kaida muszlim.

Az Indulj, Inkvizítor!-ral ellentétben ebben a kötetben már nem csupán a középkori epizódok tartalmaznak horrorisztikus elemeket, hanem a huszadik századiak is. Dermesztően kegyetlen orvosi kísérletek sejtetése teszi a kezdetekkor baljóslatúvá a történet atmoszféráját, mely a cselekmény előrehaladtával egyre nehezedik, részben azért is, mert a fantasztikum által felkínált rémképek valódi, kortárs problémákká fejlődnek (amilyen például a szervkereskedelem). Az pedig, amit Evangelisti a kultúrától, történelmi korszaktól és voltaképpen tárgytól független (hiszen a tárgy mindig csak ürügy) fanatizmusról állít és láttat, egy sajnálatosan aktuális és ízig-vérig (poszt)modern kötetté avatja az Örökké élj, Inkvizítor!-t. Ismét több műfajú regény az eredmény, hiszen a horror eszköztára mellett a fantasy és a sci-fi elemek is megtalálhatóak, ahogyan a történelmi regény legfontosabb építőkövei is.Valerio Evangelisti

Evangelisti sorozata metatörténeti regényekből áll, melyek a Walter Scott-féle történelmi regény örökségéből születnek, ám a történelmi események újramondásának célja az események „logikusnak” hitt okainak eltörlése és új kontextusba helyezése. Nem a történettudomány által hitelesnek tartott események megváltoztatásában áll a regények alternatív történetisége, hanem a mögöttük működő ok-okozati viszonyok kicserélésében. Az általunk ismert történelem eseményeinek mozgatórugói – Evangelisti regényei szerint – okkult és természetfölötti jelleggel bírnak. Ez a történetet tekintve csupán egy érdekes és fantasztikus adalék a regényvilághoz; ugyanakkor a történetírás és a történések mögötti oksági viszonyok felállításának esetlegességére is rámutat. A kínált alternatívák, éppen a hihetőség határain túlmenő fantasztikumuknak köszönhetően, nem rendeződnek összeesküvés-elméletté, így nem törik meg a kreatív fikció varázsát azzal, hogy igazságként próbálják magukat elfogadtatni.

Viszonylagos csendben jelent meg ez a külsőre is tetszetős, nagyszerű kötet a Metropolis Media jóvoltából, amely rendkívül rafinált darabja az egyre terebélyesedő (és a nagy számok törvénye alapján egyre igényesebb címeket is megjelentető) magyar fantasztikuskönyv-piacnak. Evangelisti története magával ragadja az olvasót egyediségével, lendületével, érdekes karaktereivel és azzal a rendkívüli arányérzékkel, amivel a populáris és a már-már teoretikus témákat ötvözi. Türelmetlenül várom a harmadik kötetet.