Élőholtak az orosz pusztán
Az orosz irodalom nagy hagyománnyal bíró toposza a hóvihar alakzata. A sci-fi tradícióban pedig előkelő helyen szerepelnek az orosz szerzők. Mintha e két, közhelyszámba menő megállapítás igazolásának kísérlete lenne Vlagyimir Szorokin Hóvihar című kisregénye.
Kezdetben úgy tűnik az olvasónak, hogy a XIX. századi oroszföldön jár. A történet minden eleme, a narratíva, a szövegstílus és az olvasó kondicionált tekintete is ezt sugallja. Az események két főszereplője a fiatal, tettre kész és konok, idealista Platon Iljics Garin doktor, valamint az idős, megbékélt, keresztényi lelkületű Perhusa. Céljuk, hogy eljussanak egy járvány sújtotta közeli faluba, a legnagyobb hóvihar kellős közepén, a legendás orosz pusztában. Mintegy mellékesen kiderül, hogy a járvány Bolíviából származik és legszembetűnőbb tünete, hogy zombikká változtatja a halottakat.