Marsi kutatások, törpebolygók és üstökösök (Programajánló)
Miért nem jutottunk még el a Marsra? Egyáltalán, érdemes odamenni? Melyek a legfrissebb kutatási eredmények? Milyen a vörös bolygó valójában, és miért pont ezt a bolygót tartja annyira érdekesnek az emberiség? Bolygók, kisbolygók, törpebolygók, üstökösök - mi a különbség köztük?
Ezekre a kérdésekre kaptunk választ október 16-án, pénteken a Szegedi Csillagvizsgálóban. Aki az esős idő ellenére is ellátogatott a helyszínre, érdekes információkkal és egy élménnyel lett gazdagabb. A csillagvizsgáló minden pénteken előadásokkal, csillagképtúrával és távcsöves bemutatóval várja a látogatókat.
A péntek esti programot Barna Barnabás, a Szegedi Tudományegyetem munkatársa, volt fizika szakos hallgató indította, aki érdekes prezentációt tartott a Marsról. A vörös bolygó nagy hatást gyakorol az emberi képzeletre, már az 1860-as évek óta. Schiaparelli, milánói csillagász 1877-ben rajzolt első marstérképén a bolygó felszínén látható vonalas alakzatokra használta a canali szót, ami csatornát jelent, de azt a folyó szó szinonimájaként használta, és nem mesterséges csatornákra célzott velük, ahogy később az emberek egy hibás fordítást követően értelmezték. Azóta számos fantázia szülte alkotás készült, melynek központjában a bolygót benépesítő fejlett intelligenciával rendelkező lények állnak. Mindegyik közül talán a legismertebb, H. G. Wells munkája, a Világok harca. Azonban jelenlegi tudásunk szerint, amennyiben van is élet a Marson, az ki is merül az egyszerű mikroorganizmusokban.