Trónok harca

Jelenlegi hely

Szövegek harca (Prae 2017/2. - Trónok harca)

Szerző b.aletta On the

Prae – Trónok harcaNapjainkban a legmarkánsabb sorozatjelenléte talán a Trónok harcának van, így hát nem meglepő, hogy a Prae folyóirat is tollára tűzte ezt a történet-monstrumot. Sok érdekes tanulmánnyal mutattak rá a szerzők, hogy milyen gazdag is Westeros világának értelmezési lehetősége, nézzük is őket közelebbről.

A tanulmányok sorát Keserű József szövege nyitja meg, aki a sorozat népszerűségétől elindulva fejtegeti az opusz poétikáját, melynek talán egyik legérdekesebb pontja, hogy a hősök a regényben miként is viszonyulnak a történelemhez. A másik nagyobb ív a transzmediális történetmondás megvalósulására fókuszál, amelyet nemcsak a tévé- és könyvsorozat szempontjából mutat be, hanem a térképeket, a függelékeket, valamint egy alternatív valóságjátékkal együttesen érzékelteti, hogy a Trónok harca hogyan vált (válik) napjainkra branddé.

Keserű tanulmányát Hegedűs Orsolyáé követi, amely zsánertörténeti megközelítésből igyekszik értelmezni a GoT világát. (Ezen írását A mágia szövedéke című, 2012-es monográfiájában is megtalálhatjuk szinte változatlanul.) Mivel az eredeti, 2012-es szöveg főként a high fantasyt igyekszik bemutatni, így nem meglepő, hogy a beemelt szöveg nagyjából fele foglalkozik G. R. R. Martin világával. De ezek a részek sem változtak sokat a mostani megjelenésben, holott az eredeti óta a történet sokat haladt előre, a tévésorozat előrébb jár a könyvnél (az eredeti megjelenés idején a második évad futott). Sajnos a tanulmány nem számol ezekkel a változásokkal. Egy ponton olvasható (36), hogy a high fantasy esetén gyakran találkozunk előzménykötetekkel, a világot bővítő plusz anyagokkal, viszont a GoT esetén nem hangzik el a tanulmányban, hogy már megjelent magyarul két kötet (A Hét Királyság lovagja és A tűz és jég dala világa), amelyek ezt a világot építik tovább. Olyan, mintha Hegedűs a történet kétirányú működésének (a múlt lassan tárul fel, de újraértelmezi a történéseket) kijelentése esetén elfeledkezne arról, hogy azóta megjelent egy előzménykötet is (A tűz és jég dala világa). A másik dolog, ami jobban szemet szúrt, hogy egy logikai bukfenc is megmaradt a szövegben. Egy helyen Martint az amerikai Tolkienként említi egy idézet alapján, viszont mivel ezek a párhuzamok nincsenek kifejtve, csak a különbségeket hangsúlyozza, az összehasonlítási alap sajnos elvész. Hegedűs remekül érzékelteti a differenciákat, de nem jut el odáig, hogy abban az elméleti keretben, amelyben mozog rámutasson az azonosítás hibás voltára, vagy pedig közös nevezőt találjon számukra azontúl, hogy high fantasyt írnak. E tekintetben olyan, mintha Martin szövege nem a high fantasy jellemzői, hanem Tolkien mentén értelmeződne (noha ezek a különbségek tényleg mutatják az „innovációt”).

Olvassuk a Zsiványokat 22. - George R. R. Martin: A tékozló herceg

Szerző stv On the

Fordította: Novák GáborZsiványok

A Zsiványok antológia záró novelláját a kötet egyik szerkesztője, vagyis George R. R. Martin jegyzi. Az írás a Jég és Tűz Dala könyvsorozat világán, Westeroson játszódik, mégpedig a Targeryen dinasztia uralma alatti időben vagyis jóval a regényfolyam eseményei előtt.

A Tékozló herceg a Sárkányok tánca néven elhíresült történelmi eseménysorozatot megelőző történéseket, az odáig vezető okokat tárja fel. Az írás tartalmaz minden olyan főbb motívumot, amelyek Martin munkáit naggyá teszik, a lendületes prózanyelvtől kezdődően a finoman adagolt (fekete)humorig. Az egyetlen probléma ezzel a szöveggel az, hogy csupán azok számára élvezhető, akik ismerik a Trónok harca világát, azoknak is jobbára kuriózum szintjén, szemben Neil Gaiman kötetbeli novellájával, ami szintén a szerző egy korábbi világát és annak szereplőjét használja, ám azt oly módon teszi, hogy azok számára is érthető és szórakoztató a történet, akik a Sosehol című regényt nem olvasták.

A novella emellett inkább egy történelemkönyv fiktív fejezetének tárgyilagos stílusában íródott és bár stílusgyakorlatnak kiváló, valóban csupán kuriózumként működik. Ugyanakkor érdekes elgondolás, hogy a történetíró két különböző forrásra támaszkodik, akik ugyanazt az eseményt homlokegyenest más módon magyarázzák. A Tékozló herceg legnagyobb erénye az ebben a mozzanatban felmutatott realisztikus történelemfelfogás. Sajnos a kötet zárónovellája nem működik bevezetésként Martin Jég és Tűz Dala világához.

Egy tucat tojásért (David Benioff – Tolvajok tele)

Szerző stv On the

David Benioff: Tolvajok teleDavid Benioff neve ismerős lehet a legtöbb fantasy rajongó számára, hiszen ő az óriási sikernek örvendő Trónok harca HBO sorozat forgatókönyvírója, mely George R. R. Martin Jég és Tűz dala regényfolyamából készült. Azt talán már kevesebben tudják, hogy produceri, forgatókönyvírói tevékenysége mellett regényíróként is számon tartják. Első regénye (The 25th Hour) 2001-ben jelent meg, amikor Benioff még angoltanárként dolgozott. Ebből a szövegből Spike Lee rendezett filmet Edward Nortonnal és Philip Seymour Hoffmannal a főszerepben (a filmet Az utolsó éjjel címre keresztelték a magyar fordítói). Második regényét 2008-ban írta City of Thieves címmel, melyet itthon a Fumax Kiadó jelentetett meg Tolvajok tele cím alatt.

„Sose értettem azokat, akik azt mondják, hogy legjobban a nyilvánosság előtti megszólalástól, vagy a pókoktól, vagy más hasonló apróságoktól félnek. Hogy lehet bármitől jobban félni, mint a haláltól?”

(146. o.)

"Csak a tehetség számít" - Interjú Gy. Horváth Lászlóval

Szerző stv On the

Gy. Horváth LászlóMark Lawrence kivételes Széthullott Birodalom-trilógiájának záródarabja - a Tövisek császára - már magyar nyelven is a megjelenés küszöbén áll. Ebből az alkalomból a kötetek fordítójával, Gy. Horváth Lászlóval beszélgettünk a trilógia záródarabjáról, fantasyfilmekről és a különböző irodalmi regiszterek átjárhatóságáról.

Próza Nostra: Ön rengeteg fontos szöveget fordított már magyarra, a legkülönbözőbb műfajokból. A fantasyirodalom területéről az Ön nevéhez fűződik például A hobbit újrafordítása. Mielőtt Lawrence trilógiájáról beszélnénk, kíváncsi lennék, mi a véleménye a Tolkien-szöveg filmváltozatáról?

Gy. Horváth László: Nem néztem meg, egyelőre legalábbis. Lehet, hogy majd együtt a hármat. Az vette el a kedvemet (pedig nagy filmbolond vagyok), hogy ugyanannyi időt akarnak kitölteni vele, mint a hatalmas Gyűrűk Urával, ezt egyszerűen szemérmetlenségnek tartom, bármennyi vendégtartalom legyen is benne ráadásnak. Különben is, szerintem a Gyűrűk óta nehéz fantasyfilmet csinálni. A Trónok harca is (igaz, csak pár részt láttam belőle) leckefelmondás lett, bár ebben nyilván sokan nem értenek egyet velem.

Próza Nostra: Legutóbb Mark Lawrence nagy sikerű trilógiáját fordította magyarra. Mi az, amit különlegesnek tart Lawrence világában, szövegeiben más fantasykhez viszonyítva?

"Interjú" George R. R. Martinnal a The Telegraph-on

Szerző Próza Nostra On the

Martin like a boss. (Actually, he is the boss.)

 

Hamarosan kezdődik a Trónok haca sorozat 3. évada, illetve a Próza Nostra által szervezett beszélgetés is a sorozatról (az eseményt itt tettük közzé). A The Telegraph című lap a mai nap tette közzé - valószínűleg az első okra való tekintettel - a George R. R. Martinnal készített interjúját, amely valójában inkább portré. Jessica Salter újságírót otthonában fogadta Martin.

Az írás ide kattintva olvasható.

Trónok harca az ÉS-ben

Szerző Próza Nostra On the

Az Élet és Irodalom múlt heti számának (2012. február 10.) Ex-librisében Molnár Gábor Tamás George R.ÉS R. Martin A tűz és jég dala ciklusának négy, már magyarul is megjelent kötetéről írt recenziókat. Az ÉS ezzel a gesztussal látható módon tovább folytatja azt a nemrég megkezdett (igen üdvözítő) tevékenységét, hogy hasábjain végre a populáris műfajok kritikai szemlézésének is nagyobb teret engedjen.

Az ÉS online verziója sajnos már csak előfizetéssel rendelkező olvasók számára elérhető, ezért adunk egy kis ízelítőt:

George R. R. Martin: Tűz és Jég Dala

Szerző stv On the

Ned StarkIdeje van erről a regényfolyamról írni. Eddig is volt, de most előttünk a sorozat, jön az új kötet még ebben a hónapban. Ez a semmi esetre sem alapos írás a teljes regénysorozatról általában nyilatkozik, így aztán - nagyrészt - valószínűleg nincsen sok értelme. Ennek ellenére:

Ha vetünk egy pillantást napjaink könyvesboltjainak sci-fi/fantasy polcaira, akkor talán nem is tűnik meglepőnek, hogy még a mi korunkban – amit szeretnénk formabontónak, toleránsnak és nyitottnak tekinteni a művészetek terén (is) – szóval a mi korunkban sem sikerült e könyvespolcokról sok írónak átkerülnie a szépirodalom polcaira. Mert mit látunk többnyire ezeken a polcokon? Leginkább a ma épp népszerű, de jelenlegi formájában remélhetőleg kérészéletűnek bizonyuló, new-age ponyvák meghökkentően igénytelen, ötlettelen és szellemtelen légiói sorakoznak csiricsáré vagy épp éjfekete (hát persze!) borító-egyenruháikban. Cím szerint nem említem őket, nem csinálom az ingyen reklámot, még ha negatív akkor se! Egy ilyen közegből rettenetesen nehéz bárminek is kiszakadnia, még akkor is, ha történetesen jó. Gondoljunk csak William Gibsonra, Philip K. Dickre, Ray Bradburyre: talán nekik hármuknak sikerült a leginkább elhagyniuk azt a gettót, amibe zárták őket. A fantasy irodalomból Tolkienen kívül nem igazán jut név az eszembe. És most talán újra itt a lehetőség!

A Game of Thrones a wired.com-on

Szerző stv On the

 

A Wired ma több cikket is a hamarosan kezdődő HBO sorozatnak és az alapjául szolgáló George R. R. Martin könyvnek szentelt. Érdemes ránézni az oldalra. A második főleg azoknak lehet érdekes, akik nem olvasták a könyveket, de érdeklődnek a sorozat iránt.

Game of Thrones Stays True To 'Brutal' Source Text

10 Things You Should Know About Game of Thrones

(Forrás: Wired)

Trónok harca premier az HBO-n

Szerző stv On the

 

Eddard Stark

Április 17-én vetíti az amerikai HBO csatorna a George R. R. Martin Tűz és Jég Dala-ciklusából készült sorozat első részét. Magyarországon egy nappal az amerikai bemutató után már látható lesz az epizód. A magyar HBO kódolatlanul, feliratosan fogja sugározni.