Trója

A sci-fi rajongók számára Dan Simmons az egyik legnagyobb állócsillag. 1989/90-ben megírta a kortárs science fiction egyik legfontosabb és legkedveltebb művét, a Hyperion/Hyperion bukása duológiát, amit 1996/97-ben követett a folytatás, az Endymion/Endymion felemelkedése. Simmons a sci-fin kívül is sikeres szerző, aki szinte mindenféle tematikában alkotott már a horrortól a fantasyn át a történelmi regényig. Következő science fiction regénye a 2003-as Ílion (Ilium), ami szintén egy duológia első kötete, folyatása az Olympus. Az Ílion idén jelent meg az Agave Kiadónál, így az olvasóknak lehetőségük van rá, hogy újra megmártózzanak Simmons írói zsenijében egy, a Hyperion-ciklustól teljesen különböző világban.

A regény három szálon indul el. A trójai síkon az olümposzi istenek az időn át maguk mellé vesznek Iliász-szakértőket, hogy azok jegyezzék fel a trójai háború történetét és figyeljék meg, miben is térnek el az események az eposzban történtektől. Ilyen szkoliaszta Thomas Hockenberry XX. századi tudós is, akinek a kilenc éve zavartalan napjai teljesen megváltoznak, amikor Aphroditétól különleges megbízást kap. A Föld távoli jövőjében az emberiség maradéka már rég elfelejtett minden tudást, robotok szolgálják ki őket, és faxkapukon keresztül közlekednek a világ különböző pontjai között. Daeman tipikusan ilyen „ódivatú ember”, aki élvezi ezt a fajta az életet. Amikor el akarja csábítani a fiatal Adát, megismerkedik egy olyan férfival, aki többet akar tudni a bolygó körüli orbitális városokban élő titokzatos poszthumánokról és egy nőről, akit csak bolygó zsidónak neveznek. A Jupiter Európa holdján eközben Mahnmut, a holdrendszer feltérképezésére kiküldött félig gép, félig szerves moravecek késői leszármazottja azt a feladatot kapja, hogy egy titkos küldetés keretében induljon el a Marsra, amit rejtélyes módon terraformáltak és az egész Naprendszerre veszélyes, kvantumszintű machinációk színterévé tettek.

Úgy tűnik a mitológiák valóban halhatatlanok. A trójai mondakör legalábbis minden bizonnyal az. Nem merült feledésbe évezredek óta és talán megőrzi az emberi emlékezet egészen addig, amíg ő maga tart. Újabb film- és könyvadaptációk készülnek, melyek mindig újabb nézőpontból mutatják meg az ismert eseményeket. Ezek időnként rosszul sikerülnek (gondoljunk csak a Trója című filmre), időnként pedig meglepően jól. A mostani alkalommal egy olyan kísérletről lesz szó, ami az utóbbi kategóriába tartozik. David Gemmell Trója-ciklusának első kötetéről.

A Delta Vision kiadó jelentette meg az angol fantasy író utolsó könyvciklusának első két kötetét tavaly nyáron. A külcsín gyönyörű, bár meglehetősen zavaró, hogy a borítótéma (Tikos Péter munkája) az első és második köteten teljesen azonos. A ciklus első részének címe: Az Ezüst Íj Ura (ezt bontották tehát két kötetre).