szövegrészlet

Az Európa Kiadó Zöldcsont-saga könyvsorozatának első kötetéből, a Jáde város című urban fantasy regényből teszünk közzé ma részletet a kiadó jóvoltából.

Fülszöveg

A jáde Kekon szigetének éltető eleme. Mindig is bányászták, adták-vették, csiszolták, lopták, öltek érte - de évszázadokon át csakis az olyan tiszteletre méltó Zöldcsont harcosok viselhették, mint a Kaul család tagjai, akik különleges adottságaik révén, a mágikus zöld kő erejét használva védelmezték a szigetet az idegen megszállóktól.

Mostanra a szabadságért vívott harc véget ért, és a Kaulok új generációja immár Kekon rohamtempóban fejlődő fővárosának uralmáért verseng. Mindent megtesznek, hogy megvédjék az övéiket, ellenőrizzék a jádekereskedelmet, és megóvják a területeiket. A klánok mindennapjait meghatározó ősi tradícióknak egyre kevesebb tér marad gyorsan változó világukban.

Amikor megjelenik a piacon egy rendkívüli drog, amely bárkit, még a külföldieket is képessé teszi a jádeviselésre, a Kaulok és a rivális Ayt család közti, régóta feszülő ellentét nyílt erőszakba csap át. A klánok háborújának kimenetele minden Zöldcsont sorsára hatással van a legöregebb pátriárkától a legutolsó motoros futárig, sőt az egész sziget jövőjét is meghatározza.

A Zöldcsont-saga a legjobbfajta urban fantasy; gengsztertörténetbe oltott mágikus kungfumese családról, becsületről és harcosokról, akik a vér és a jáde ősi törvényei szerint élnek és halnak.

A történelemben nincs „ha” - szól az unásig ismert közhely. De az irodalomban van! Sőt, az irodalom csupa „ha”: fikció, képzelgés, játék. Az 1956-os forradalom 60. évfordulója előtt a HÉVÍZ művészeti folyóirat szerkesztői arra kértek tizenhat szerzőt, rugaszkodjanak el a makacs tényektől, és írjanak olyan novellát, melyben az ötvenhatos sztori valahogy másként alakul. Írják meg a másik forradalmat. Mi lett volna ha...? Például ha Rákosi női álruhában visszatér Magyarországra, hogy újra átvegye a hatalmat? Ha Arnold Schwarzenegger beront az Andrássy út 60-ba egy gépfegyverrel? Ha az Amerikai Egyesült Államokhoz csatlakozott Magyarországról Márai Sándor ír naplót? 
Nem lövünk le több poént a kötet írásaiból, az olvasó talán már érzi a vállalkozás izgalmát. A szokásos és ünnepélyes pátosz helyett íróink birtokba vették saját ötvenhatukat, és fantáziájuk kénye-kedve szerint alakították: hajlítgatták erra-arra, gyúrták, faragták. Van itt minden, amire csak az olvasó vágyhat: érzelem, kaland, humor, abszurditás, időutazás, misztika, történelmi sci-fi, apokalipszis - de ami a legfontosabb: minden írás éppen annyira szól a mai, létező Magyarországról is, mint a másik, az elképzelt forradalomról.

Hamarosan jelentkezünk a kötetről írott kritikánkkal, addig viszont következzen egy részlet Totth Benedek kötetben szereplő írásából. Ezúton is köszönjük a lehetőséget a szerzőnek és a kaidónak.

TOTTH BENEDEK

A fekete katona

Apa egyszer azt mondta, minden gombafelhő egyforma, mindegy, hogy a jenkik dobják le az atombombát vagy a ruszkik. Nem értettem, honnan veszi ezt, de nem bírtam kiverni a fejemből. Mint a beszédet, amit a Nagy Imre ismételgetett egy egész napon át a rádióban. Annyiszor hallottam, hogy ha álmomból keltenek fel, akkor is el tudtam volna mondani. De lehet, hogy azért jegyeztem meg, amit apa mondott, mert a konyhában vitatkoztak anyával, én meg mezítláb lapultam az ajtó mögött, és nagyon be voltam rezelve, nehogy lebukjak. Ez még az utolsó nyáron történt. Mióta a föld alatt élünk, már nincsenek titkaik.

Acsai Roland író, költő, műfordító – akit többek között a Jin és Jang - A szív gravitációs mezeje című fantasy verses regény kapcsán is ismerhetnek az olvasók – legújabb kisregénye a Könyvfesztiválra jelenik meg a Holnap Kiadónál. A fantasy kötet címe Szívhajítók lesz. Az alábbiakban részletet közlünk a szövegből, melyet nagyon várunk és amiről biztosan írni fogunk a Próza Nostrán. A szerzővel készített interjúnkat itt olvashatjátok.

SZAMURÁJ A METRÓBAN

A szamuráj belépett a metróba és kézfejével megtörölte homlokát.

Automatikusan megérintette az oldaláról lógó kardhüvelyt, ami olyan hosszú volt, hogy fémből készült vége a földet érte, és ha betonon lépkedett, úgy hányta a szikrát, mint egy csillagszóró. Ez a város éjszakai sikátoraiban különösen látványos volt. Ha a szamuráj feltűnt, a Bábúk gyávábbjai máris menekülésre fogták a dolgot.

Clive Barker egyike a ma élő legnagyobb horror szerzőknek, akinek művei nem csak az irodalomra, de a film- és képzőművészetekre is jelentős hatást gyakorolnak. Legújabb regénye idén jelent meg The Scarlet Gospels címmel. A József Attila Kör és a Libri Kiadó közös, ArtPop sorozata részeként már magyarul is olvasható a regény Bartók Imre fordításában és Sepsi László utószavával.

A Libri Kiadó engedélyével részletet közülnk az alábbiakban a kötet prológusából.

Tartalom:

Rossz idők járnak az okkult tudás képviselőire: valaki sorra gyilkolja a legdörzsöltebb varázslókat a Föld különböző pontjain. Néhányan összegyűlnek, hogy feltámasszák egyik társukat, ám a szertartás balul sül el… Harry D’Amour magánnyomozó egy New Orleans-i bárban mereng a múltján, mikor megbízást kap halottlátó, vak barátnőjétől: tüntessen el minden terhelő nyomot egy frissen meghalt férfi titkos vidéki nyaralójából. Harry egészen mást talál a helyszínen, mint amire számított…

Mindeközben a Pokolban sem áll meg az élet: valaki Lucifer trónjára tör… Clive Barker regénye nagyszabású vízió a Jó és a Rossz világméretű küzdelméről, hajszálpontos leírása a létezésbe vetett ember kiszolgáltatottságának, a rettegés és a testi vágy működésének. Irodalmi csemege: a horror műfaja csúcsra járatva.

Szövegrészlet:

A sírban töltött hosszú idő után Joseph Ragowski egyszer csak megszólalt, noha sem a hangja, sem a mondandója nem volt éppen kellemes.

– Nézzetek csak magatokra – gúnyolódott az öt varázslón, akik felkeltették álmatlan szendergéséből. – Olyanok vagytok, akár a kísértetek. Mindannyian.

Június 4-én jelenik meg William Gibson Virtuálfény című regényének új fordítása az Agave Kiadó gondozásában. A Virtuálfény a Neurománchoz hasonlóan kultuszkönyv, melyet érdemes elolvasnia mindenkinek, akit egy kicsit is érdekelnek azok a jelenségek, melyek szinte észrevétlenül váltak az életünk részévé a "posztmodern" kezdete óta.

Tartalom:

Chevette futárként rója biciklijén a jövő San Franciscójának utcáit, ez az élete. Egy nap mégis nagyot kockáztat: ellopja egy seggfej napszemüvegét. Csak akkor jön rá, hogy tettének milyen következményei vannak, amikor ezek már jócskán átívelnek felette, és alapjaiban veszélyeztetik az egész város jövőjét.

A napszemüveg visszaszerzésével egy Rydell nevű fickót bíznak meg, aki nem túl lelkes a munkáért: nem elég, hogy kisvártatva a helyi rendőrség gyilkossági csoportja is bekapcsolódik az ügybe, de egyre többször hall egy hídról és a mögötte elterülő szürke zónáról, amit különös emberek népesítenek be.

William Gibson 1993-as regénye a Híd-trilógia első része, és egyben egy új korszak kezdete: a cyberpunk teremtője a Sprawl-trilógiát követően a tömegmédia és celebkultuszok megjelenésének előrevetítésével alkotott ismét tűéles képet a közeljövőről.

Napokon belül megjelenik a Gabo SFF sorozatának legújabb kötete, a Régi Királyság-sorozat Sabriel címet viselő nyitódarabja. A Sabriel mára klasszikusnak számítóifjúsági fantasy, amelyet számos nyelvre lefordítottak és világszerte több mint egymillió példányban kelt el.

Tartalom:

Sabriel, akit gyerekkorában küldtek Ancelstierre egyik bentlakásos iskolájába, nem sokat tud a zabolátlan mágiáról vagy a holtakról, akik a Régi Királyságban nem hajlandók halottak maradni. Utolsó tanévében azonban apjának, Abhorsennek nyoma vész, és Sabrielnek be kell lépnie a Régi Királyságba, hogy megkeresse. Hamarosan társául szegődik Mogget, a macska, akiben komisz lélek lakozik, és Harlekin, egy fiatal chartamágus. Ahogy egyre mélyebbre hatolnak a birodalomba, úgy növekszik a fenyegetés, amely a halál kapuin túlnyúlva már az élők világát veszélyezteti.

Sabrielnek szembe kell néznie végzetével egy olyan világban, ahol az élők és holtak közti határvonal néha nehezen látható – és időnként el is tűnik.

A Gabo Kiadó SFF sorozatának részeként heteken belül megjelenik Robert Holdstock Lavondyss című regénye, mely annak a sorozatnak a második része, melyet a Mitágó-erdő nyitott meg. A sorozat első kötetéről mi is írtunk. A Gabo ismét hangulatos borítót választott a magyar kiadásnak, amely a kolumbiai művész Marcela Bolívar egyik műve.

Nagyon várjuk, hogy írhassunk erről a kötetről.

Tartalom:

Amikor Harry Keeton eltűnt a Ryhope-erdőben, húga, Tallis még csecsemő volt. Most viszont tizenhárom éves, és hallja, amint bátyja szólongatja a Túlvilágról. A szorult helyzetbe került férfin csak Tallis segíthet, aki a nagyapja által ráhagyott maszkok és nyomok sugallatát követve rájön, hogyan léphet be a titokzatos rengetegbe. Keresése során eljut Lavondyssba is, az álomszép és életveszélyes birodalomba, ahol ő maga is örökre megváltozik.

A World Fantasy-díjas Mitágó-erdőt a fantasy alapművei között tartják számon, a folytatásban Robert Holdstock tovább építi egyedülálló mitológiáját.

Murakami Rjú (1952) a posztmodern kor reneszánsz embere: zenész, filmes, tévés személyiség és díjakkal kitüntetett író – akinek művei Japánon kívül is kultstátuszra tettek szert. A Libri Kiadó jóvoltából már magyarul is olvasható Piercing című regényéből közlünk részletet. A Piercingben Murakami sajátos stílusában mesél a gyermekkori bántalmazásról és a közöttünk élő, néma áldozatokról, a történet szálait két egymásra találó ember köré gombolyítva, akik a fájdalmas múlttal küszködve lesznek társak és ellenségek, az utolsó vérig.

Tartalom:

Minden éjjel, miután a felesége elaludt, Kavasima Maszajuki kibújik közös ágyukból és a szoba közepére állva hosszan bámulja bölcsőjében pihenő újszülött kislányukat. Ez azonban nem a megszokott családi idill: a férfi kezében jégvágót szorongat és az egyre erősödő vággyal küszködik, hogy lesújtson vele. Miután úgy dönt, megütközik démonaival, Kavasima olyan események láncolatát indítja el, amelyek látszólag kikerülhetetlenül sodorják egy gyilkosság felé…

A Piercing egy kényes gyomrúaknak és érzékeny lelkűeknek kevéssé ajánlott olvasmány, ami mesterien vegyíti a kegyetlenül hidegvérű krimik légkörét a váratlanul könnyed, klasszikus humorral. Húsba markoló és lebilincselő élmény ez a könyv, ami nem kategorizálható sem horrorként, sem fekete humorként, mert nem más, mint egy zavarba ejtően szórakoztató regény.

Dosek Rita és Tarjányi Péter könyvében a XX. század egyik legsúlyosabb következményekkel járó kémjátszmájáról rántja le a leplet. A Forradalmár című regényből közlünk a mai napon részletet.

Megváltoztathatja egy eltévedt postai levél az egész világ sorsát? 

Mennyire védtelen a nemzet, ha csak egyetlen polgára is elárulja? 

Hogyan formálta át két magyar a történelem menetét?

Tartalom:

Gróf Eszterházy Richárd, az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legagyafúrtabb kémje különösen fontos megbízást kap: ki kell derítenie milyen hadititkokat adott el a birodalom legveszedelmesebb ellenségének a császári és királyi hírszerzés vezetője. A bűnügy felderítésébe Ritter István, budapesti detektívet is bevonják, akire egyedi nyomozási módszerei miatt figyelt fel a császári titkosszolgálat. 

A különös páros újabb és újabb nyomokat követve megpróbálja megakadályozni a világtörténelem egyik legtragikusabb eseményét. Eközben észre sem veszik, hogy olyan folyamatokat indítanak el, amelyek teljesen megváltoztatják Európa életét…

A Nyugati szél felé szövevényes, fantasy-elemekben is bővelkedő történelmi regény. Az elbeszélés a VIII. században játszódik, így helyet kapnak benne kitalált lények is – többnyire nem az eseményeket mozgató szereplőkként, hanem a tudatalattiba száműzött démonokként szorgokként, szörnyekként, tündérekként, rovarokból átalakított csodás masinákként, amolyan „gondolkodó fegyverekként”. Így vagy úgy, mindvégig jelen vannak az elbeszélésben.
Habár a téma, a motívumkincs középkori, a nézőpont a legkevésbé sem az. A regény főhőse nem egy legyőzhetetlen lovag, hanem egy fiatal lány, akinek születése és a szülése közötti életét, identitáskeresését, ezen keresztül a démonjaival viaskodó, a mórokkal is élet-halál–harcot vívó Európát mutatja be az elbeszélés. No de melyik országban tudja magát a (talán) félig-ember Riolda elfogadtatni? Hol talál a születő gyermekével otthont? A női tematika miatt nemcsak történelmi tablóként, hanem női fejlődésregényként is olvashatjuk.