skandináv krimi

Eric Axl Sund a skandináv krimi legújabb felfedezettje. Vannak akik a szerzőt egyenesen Stieg Larsson trónfosztójaként, a díjnyertes Victoria Bergman-trilógát pedig az új Millenium-trilógiaként emlegetik, bár alighanem elég nagy már itt is a tülekedés.

Az Erik Axl Sund valójában írói álnév, ami mögött Jerker Eriksson és Håkan Axlander Sundquist svéd írópáros áll. Az alkotók sötét hangulatú, nem egyszer igen érzékeny tabukat feszegető regényei már több országban sikert arattak, a gyermekkori traumáival küzdő Victoria Bergmant középpontba állító trilógiáért 2012-ben különdíjat kaptak a Svéd Krimiírók Akadémiájától.

A franchise státuszának folyamatos bővülését jól mutatja nemcsak a film- és a tévéipar, sőt, Hollywood meghódítása, hanem az egyre komolyabb és költségesebb könyvmarketing is, elég csak megnézni a könyvhöz  készült könyvtrailert.

A  Libri Kiadó jóvoltából  a trilógia első két kötete idén magyarul is megjelent Bomlás és Éhség címmel. A sorozatot most az első kötetből származó részlettel ajánljuk olvasóinknak.

Vadonatúj skandináv krimi az Athenaeum Kiadótól.

Tartalom:

Egy csendes őszi estén kezdődött. Stockholm egyik elhagyatott külvárosi részében Petra Westman rendőrnő kocogás közben véletlenül egy megrongálódott babakocsira bukkan a bokorban, benne egy súlyosan beteg csecsemővel. Néhány méterre tőle egy halott nő fekszik, az arcát a felismerhetetlenségig összeverték. Valahol nem messze pedig egy hároméves kislány várja haza a szüleit, bezárva egy lakásba, teljesen egyedül.
Conny Sjöberg nyomozó és csapata lát neki a gyilkosság felgöngyölítésének, a holttest személyazonossága azonban ismeretlen, az óra ketyeg, a kis Hanna pedig felfedezi a telefont, és egy idegen bácsi felajánlja neki, hogy a megmentésére siet...
Carin Gerhardsen sorozatának második részében a svéd társadalom végletesen elszigetelt rétegeibe vezeti az olvasót: alkoholista anyák, erőszakos apák és elhanyagolt tinédzserek világába, ahol a gyerekszobákban elsuttogott rettenetes titkok nem múlnak el nyomtalanul.
Hátborzongató és letehetetlen, a skandináv krimi legjobbja.

„Lujza felemelkedett az ülésen és szúrós tekintettel nézegette a sofőrt.

Egy ötvennyolc kilós feldühödött humanista

egy százhúsz kilós, túlsúlyos, de izmos nacionalistával szemben.”

(37. o.)

A Nina Borg-sorozat második kötete messze kifinomultabb, értőbben megkomponált szöveg, mint az első kötet volt. Ezt már itt az elején érdemes leszögezni. Mintha a szerzőpáros a második kötetre találta volna meg a megfelelő munkamódszert és hangot: a Gyerek a bőröndben szinte minden gyermekbetegségétől mentes a sorozat második tagja, a Cigányátok.

A skandináv krimi ma már külön alzsáner a krimi irodalmon belül. Leggyakrabban Stieg Larsson svéd, és Jo Nesbø norvég szerzők nevét szokás kiemelni az egyre nagyobbra duzzadó szerzői körből. A skandináv krimi lassan népszerűbb, mint a skandináv keresztrejtvény. Ehhez igazodva itthon is egyre több kiadó jelentet meg efféle könyveket, így mind gyakrabban találkozhatunk olyan gyenge szövegekkel, melyek rendre felbukkannak a „mozgalmakká” terebélyesedő népszerű zsánerek történetében. Ez olyan törvényszerűség, minthogy a magányos alakot a sivatagban előbb-utóbb környékezni kezdik a keselyűk. A végén persze a sok keselyűtől már nem látni az alakot.

Kerstin Ekman nem efféle keselyű-szerző. Az írónő, aki egyébként a Svéd Akadémia tagja, a svéd krimi elismert alakja. Az Egy gyilkos praxisa című (napló)regénye pedig, bár az említett alzsáner remekének tekintik, nem illeszkedik tisztán a krimi műfajába, noha izgalmas olvasmány.

01. Boldog-boldogtalan krimit akar írni Északon, meglovagolva a skandináv krimi népszerűségét, ám ez nem használ sokat a zsánernak.

02. Agnete Friis és Lene Kaaberbøl dán írónők: egyikük fantasy-, másikuk gyerekkönyv-szerzőként vált ismertté; együtt pedig a Nina Borg-sorozat által vonultak be az irodalmi sikerszerzők közé.

03. A sorozat főszereplője Nina Borg, a Vöröskereszt ápolónője, aki életét a gyengék és elesettek megsegítésére tette fel, saját családja viszont annyira érdekli mint Ted Bundyt az emberi jogok.

04. A sorozat első regénye (Gyerek a bőröndben) egy emberrablás történetét mutatja be több szálon: az emberrablók, a megrendelő, az elrabolt gyermek anyja és a megmentésen igyekvő Nina szemszögéből.