sci-fi

Jelenlegi hely

Újra és újra a Zónában (A & B Sztrugackij - Piknik az árokparton)

Szerző stv On the

StalkerArkagyij és Borisz Sztrugackij Piknik az árokparton című regénye a saját műfajában, a sci-fik között klasszikusnak számít, a legtöbben Tarkovszkij nagyszerű filmje, a Stalker révén ismerik. A Metropolis Media 1984 után idén újra megjelentette a kötetet, mely jó alkalmat szolgáltat arra, hogy beszéljünk a rendkívüli műről.

A történet a földönkívüliek látogatása utáni világot mutatja be. Az idegenek különös területeket alakítottak ki a Földön, melyek magukhoz vonzották a természeténél fogva kíváncsi embert.

A látogatás két napon keresztül tartott, és a Föld hat különböző pontjára terjedt ki. Az idegenek nem tettek kísérletet arra, hogy kapcsolatba lépjenek az emberekkel. Amilyen váratlanul jöttek, úgy is távoztak, nem hagytak hátra mást, csak a Zónákat. Ezeken a területeken megváltoztak a fizika szabályai, és rengeteg idegen tárgy hevert bennük ott felejtve. Az „ufópiknik” után az emberek reszketve visszamerészkedtek a Zónákba, és természetesen vizsgálni kezdték az ismeretlen eszközöket, melyek esetenként veszélyesnek bizonyultak.

Don Quijote az űrben (James S. A. Corney – Leviatán ébredése)

Szerző stv On the

Leviatán ébredéseA James S. A. Corney név valójában két személyt takar. Danial Abraham több sci-fi és fantasy szöveg szerzője és a Hunter’s Run című regényt George R. R. Martinnal közösen írta meg. Ty Franck íróként ezzel a regénnyel lépett a nyilvánosság elé, egyébként Martin asszisztenseként dolgozik. Így aztán nyilván nem véletlen az sem, hogy a könyvborítón olvasható méltatás („Túl sokat kellett várni egy ilyen vérbeli, tökös űroperára.”) szintén Martintól származik.

A Leviatán ébredése vaskos, hosszú könyv. 581 oldal. Egy űroperától az ember nagyívű, lehengerlő és monumentális cselekményt vár és ezt többé-kevésbé meg is kapja az olvasó. Ezt igazolja az a viharos siker is, amely a kötetet fogadta és ami előtt jelen írás szerzője kissé értetlenül áll.

Az Extensa – egy Jacek Dukaj regény „kiterjedéséről” (Jacek Dukaj - Extensa)

Szerző stv On the

Jacek Dukaj: Extensa

Az ősi tudomány lexikonából: „reprózium” –

a Reinsberg/Einstein – Podolsky – Rosen-effektus,

illetve a hatás elvén működő berendezés. A reprozív

részecskepárok, amelyeket a kvantumbizonytalanság

tart össze, azonnali kölcsönhatásban maradnak,

attól függetlenül, mekkora távolság választja el őket egymástól.

Semmi sem tud gyorsabban mozogni a fénynél –

csak az információ.

Ez pedig teljességgel elegendő.

-          109. o.

Elhunyt Iain M. Banks

Szerző Próza Nostra On the

Iain M. Banks2013. június 9-én, vasárnap hunyt el Iain M. Banks, skót szépíró, sci-fi szerző. Áprilisban jelentette be, hogy előrehaladott rákbetegséget diagnosztizáltak nála. Még kézbe vehette legújabb regényének nyomtatott változatát, mely június 20-án kerül a nagyközönség elé és amelyben visszaköszön saját élethelyzete is.

Tíz mondat a Moxylandről

Szerző stv On the

Moxyland01. A regény narrációja – a klasszikus cyberpunk szövegekkel ellentétben – egyes szám első személyben íródik.

02. Négy szereplő szemszögéből ismerhetjük meg az eseményeket, mindegyik fejezetben más-más karakteréből.

03. Dramatis Personae: Kendra, lemorzsolódott bölcsészhallgató, fotóművész; Lerato egy multicég programozója, él-hal a felfordulásért; Tendeka lázadó aktivista, raszta „szabadságharcos”; Toby léhűtő blogger, bérjátékból tartja fenn magát.

04. A fejezetek nyelvi megformálása mindig aszerint változik, éppen kinek a szemszögéből látjuk az eseményeket.

Éber Álom (Jacek Dukaj - Zuzanna és a világmindenség)

Szerző szol On the

Zuzanna és a világmindenség

„Először az emlékezet vész el, a nem pusztuló maradványokat pedig, a szándékos anyagkonfigurációkat... vajon ki fejti meg? Régészeknek nevezik őket, pedig valójában a múlt építőmesterei, a titkok  művészei.”

 

A lengyel szerző, Jacek Dukaj rövid regénye először 2002-ben látta meg a napvilágot egy antológia részeként. Azóta több nyelvre, többek közt angolra is lefordították a nemzetközileg is egyre elismertebb író munkáját. A magyar kiadás a Typotex Kiadónak köszönhető, Science is fiction sorozatának darabjaként jelent meg 2012-ben.

A kortárs lengyel science-fiction kiemelkedő alakjának művei jellemzően két kérdéskör köré csoportosulnak. Az egyikben alternatív történelmet mesél el, a másikba futurológikus művek sorolhatók, melyben a Föld egy-egy lehetséges jövőképét kutatja, és festi meg. A Zuzanna és a világmindenség emez utóbbi kategóriába sorolható. Története csupán pár évtizeddel jár mai korunk előtt, viszont egy teljesen más, egy teljesen új valóságot tár elénk.

Elhunyt Ray Bradbury

Szerző stv On the

Ray Bradbury2012. június 5-én hosszas betegeskedés után, ám békésen hunyt el kaliforniai otthonában Ray Bradbury, a sci-fi irodalom vitathatatlanul egyik legnagyobb alakja. Halálhírét szerdán jelentette be egyik lánya.

Olyan nagyhatású szövegei mellett, amilyen a Fahrenheit 451 vagy a Marsbéli krónikák, filmforgatókönyveket is írt, többek között Alfred Hitchcocknak is. Számos kitüntetése közül kettőt szeretnék kiemelni: az Amerikai Science Fiction Írók Szövetsége a nagymesterének nevezte ki; valamint elneveztek róla egy aszteroidát.

Arthur C. Clarke-ról és A Gyermekkor Végéről

Szerző stv On the

Arthur C. ClarkeArthur C. Clarke minden ember közül a legmenőbb, akik valaha is tollat ragadtak, hogy tudományos-fantasztikus regényeket írjanak. Két érdekesség vele kapcsolatban: ő volt az első ember, aki publikálta arra vonatkozó elképzelését, hogy az űrbe telepített műholdakkal világméretű tévéadást lehetne közvetíteni, 1945-ben. A műholdakat geostacionárius pályára kell állítani, így pont annyi idő alatt kerülik meg a Földet, amennyi a Föld forgási ciklusa – vagyis a bolygó felszínéről úgy tűnik, hogy a műhold nem mozdul, a jel tehát mindig eléri a vevőt.

Mivel 1962-ben állították pályára az első (kereskedelmi) távközlési műholdat, ki lehet találni, hogy milyen volt az ötlet fogadtatása. Senki nem vette komolyan, noha később – tudományos körökben – megkapta a megérdemelt elismerést. Ennél sokkal kellemetlenebb, hogy nem tudta szabadalmaztatni az ötletét, mivel két működő műholdat kellett volna az akkori törvények alapján bemutatnia a szabadalmi hivatalban. Ez az oka annak, amiért később kénytelen volt megírni a Hogyan vesztettem egymilliárd dollárt szabadidőmben című cikkét. Bár milliárdos nem lett, a tiszteletére a geostacionárius pályát Clarke-pályának nevezik.

A másik érdekes tény: 2008. március 19-én bekövetkezett haláláról a világ nagyobbik része 2008. március 18-án értesült, azaz az előző napon. Srí Lankán – az időzónák miatt – ugyanis halála bekövetkeztekor már „másnap” volt.

Oldalak