Robert E. Howard

2016 különösen jó év a hazai Lovecraft rajongóknak, hiszen nem csupán egy, hanem mindjárt két fanzin indult el kis időkülönbséggel a témában. A Magyar Lovecraft Portál által kiadott Azilum és a The Black Aether (szintén) lovecrafti weboldal által kiadott Black Aether – A szokatlan és hátborzongató történetek magazinja.

Kis kitérővel kell, hogy kezdjem.

Nagyjából húsz évvel ezelőtt találkoztam először Lovecraft irodalmi munkásságával és azóta is rendszeresen vissza-visszatérek a szövegeihez. Amikor az Azilumot a kezembe vettem, valamifajta nosztalgikus izgalom kerített hatalmába. Húsz éve nagyon örültem minden apró hírnek, cikknek, megjelenésnek, ami Lovecraft szövegeihez kapcsolódott, hiszen nagyon máshogyan hatottak rám HPL szövegei, mint ahogyan azt más rémtörténetektől megszoktam. Jópár barátom hasonlóképp volt ezzel és sűrűn beszélgettünk a novellákról, amelyeket épp olvastunk. Sokat adtunk volna egy ilyen-olyan időközönként megjelenő fanzinért, nemhogy kettőért. Ma, amikor az online jelenlétünk annyira kiterjedt, hogy ha nem vagyunk felcsatlakozva 24 órában az jobbára tudatos döntés eredménye, nem pedig a technikai korlátoké, rengeteg tartalom érhető el Lovecrafttal kapcsolatban (is), ez a két megjelenés mégis képes volt izgatottá tenni. Húsz év telt el és közben a Lovecraft-életműhöz való viszonyom is megváltozott. Van pár nagy kedvencem az írásai között, mások újraolvasására pedig semmi szín alatt nem fecsérelném az időt. Látom a nehezen tagadható korlátait a prózájának, miközben csodálom azt a sajátos atmoszférát és gazdag mitológiát, amelyet teremtett. Röviden: nem vagyok fanatikus rajongó. Mégis nagyon megörültem a megjelenéseknek, olyannyira, hogy mindkét magazint azon melegében megvettem.

Az Amazon 99 centért árulja a The Weird Fiction Megapack cím alatt futó válogatását. Az e-könyvbe 25 írás került be, mindegyik a legendás Weird Tales magazinban jelent meg először. A durván 450 oldalas kötet januárban jelent meg és olyan szerzők szövegeit tartalmazza, mint Howard Phillips Lovecraft, Tennessee Williams, Clark Ashton Smith vagy Robert E. Howard.

A pontos tartalomjegyzék ide kattintva elérhető, ugyanitt bele is pillanthatunk a kiadványba.

Aki szereti a weird fiction-t vagy kedveli a trash-t, annak mindenképp érdemes egy pillantást vetnie a kötetre, még akkor is, ha a borítókép nagyon távol van a színvonalastól.

Michael Moorcock az angol sci-fi újhullám emblematikus alakja és kiépítője, aki fantasy szövegei révén is széles körben ismert és elismert író. A The Times „Az ötven legnagyobb brit író 1945 óta” címet viselő listájára is felvette. Egyik legismertebb karaktere az albínó melnibonéi császár, Elric. E figura köré Moorcock egész sagát épített, mely a Melnibonéi Elric (Elric of Melniboné) című regénnyel indult útjára. Nem csak a nyitó darabot, de az egész sorozatot nevezhetjük klasszikusnak a fantasy zsánerén belül.

Melniboné évezredeken keresztül uralta a világot. Az idők folyamán azonban dekadens néppé váltak lakói, akik a külsőségekben még mindig őrzik az ősök kegyetlen tradícióit. Az időközben felbukkant és egyre erősödő Ifjú Királyságok tartanak a különös szokásoknak hódoló, még mindig óriási mágikus hatalommal és tengeri flottával rendelkező néptől. Egy melnibonéinak nincsenek erkölcsi aggályai, nem kötik gúzsba morális megfontolások, ezért lehettek a világ urai oly sok esztendőn keresztül.