A Frolix-8 küldötte című PKD könyv megjelenése kapcsán az Agave Kiadó és az LFG Zóna weboldala közös kvízjátékot indít, amely február végéig tart. A nyertesek könyvcsomagot nyerhetnek, úgyhogy érdemes klikkelgetni.
Már kapható a Prae irodalmi folyóirat új száma, amely - ahogy már megszokhattuk - külsejében rendkívül igényes, tartalmában ugyanilyen érdekes.
Mától kapható az Agave gondozásában megjelenő PKD sorozat következő kötete: A Frolix-8 küldötte, hangulatos, különleges borítótémával. Reméljük a belbecs is ehhez hasonló lesz.
A Cartaphilus Könyvkiadó jóvoltából ismét kezünkbe vehetjük a Christopher Tolkien által kiadott tizenkét kötetes The History Of Middle-Earth első két kötetét Elveszett Mesék Könyve címen. A John Tolkien által írt befejezetlen, töredékes, vázlatos szövegek, melyek Középfölde mitológiáját alkotják vagy színesítik tovább, ebben a sorozatban lelhetőek fel, jelentős szerkesztői munka eredményeként. A kötetek a teljes hagyatékot tartalmazzák, a szerkesztői munka tizenhárom évet vett igénybe. A The History Of Middle-Earth követi a Christopher Tolkien által apja halála után kiadott többi szöveg szerkesztői hagyományát: semmi változtatás és a szerkesztői megjegyzések könnyen észrevehetően, egyértelműen elkülönülnek a főszövegtől.
Sokféle őrültet létezik és lényegesen különböznek egymástól. [Sade márki, Charles Manson, Einstein, Foucault]. Vannak azonban közös vonások is: valamilyen formában az őrület alakot ölt előbb-utóbb, „produktívvá” válik, bármit is jelentsen ez. [Immoralista bölcselet, egy véres emlékmű, világnézeteket átalakító elmélet, a változás filozófiája az azonossal szemben].
Nem volt meg benne a sade-i terror – bár a márki grafomániája igen – és nem űzték démoni dobok eszelős bűntények elkövetése felé, mégis őrült volt Philip K. Dick is: a jelen írás témájául szolgáló novelláskötet szerzője. Üldözési mánia, téveszmék, depresszió. Mindezek mellett a kemény drogok használata sem tehetett jót mentális állapotának. Ezek ellenére – vagy talán éppen ezek miatt – úgy szemlélte a világot, ahogyan senki más. Ez a fajta lényeglátás kombinálva az írói tehetségével a sci-fi egyik legizgalmasabb alakjává tette őt. Mondandója közléséhez, útkereséséhez ugyanis a sci-fit használta médiumként. Azt a műfajt, amit szeretnek „alacsonynak”, félirodalminak tituálni elsősorban popularitása miatt. Ma már azonban megkerülhetetlenné válik a sci-fi is azok számára, akik hiteles képet szeretnének kapni a XX. század irodalmáról. A rengeteg másodvonalbeli szező mellett akad néhány olyan is, akik irodalmi megbecsülésre is számot tarthatnak, ilyen például William Gibson, és Philip K. Dick is.
Hazánkban kezdetben kissé margóra szorultak írásai, a rengeteg beözönlő és hazai sci-fi könyvek miatt – neve sokáig ismeretlenül csengett az olvasók számára egy kicsi, de annál lelkesebb olvasóközönség kivételével. A már említett sci-fi hullámverésben azonban nem tűnt el. Itthon az Agave Kiadó gondozza a szerző életművét.