Lovecraft

01. Amennyire vártam ezt a kötetet, annyira csalódtam végül benne.

02. Nagyon sokat ígér ez a könyv, ám ebből keveset tart be: Howard Phillips Lovecraft és Arthur Machen nyomán járva King kozmikus horror regényt igyekezett alkotni, ám ez alkalommal nem volt képes felnőni a nagy elődökhöz.

03. A regény történetét Jamie Morton elmondásából ismerjük meg, aki kisgyermek korától kezdve meséli el életét, ami már korán összefonódik Charles Jacobs tiszteletes sorsával.

04. Jacobs egy tragikus baleset során elveszíti feleségét és kisgyermekét, ennek következtében pedig hitét is, majd minden energiájával az eddig őt hobbiként érdeklő elektromosság kutatásába kezd, emberek gyógyításával kísérletezik.

05. A hitehagyott tiszteletes, aki cinikus módon isteni csodának titulálja gyógyításait és ebből rengeteg pénzt keres, jóval önzőbb és veszélyesebb, őrültebb célt tűzött maga elé, mint az emberek gyógyítása és ezen a ponton kapcsolódik a történetbe Machen és Lovecraft irodalmi öröksége.

06. A valóság mögötti valóság témáját King egyébként korábban - ennél jóval színvonalasabban - már feldolgozta a Napnyugta után novelláskötet N című írásában, melyen szintén erősen érezhető Machen és a The Great God Pan című kisregény hatása.

A walesi születésű Arthur Machen (szül.: Arthur Llewellyn Jones, 1863-1947) a századforduló angol irodalmi életének sokrétű alakja: lefordította angolra Casanova emlékiratait és Navarrai Margit Heptameronját (L’Heptaméron), tagja volt az Arany Hajnal Hermetikus Rendnek, melyben – egyebek között – Yeats és Crowley is megfordult, a dekadens irodalom rajongójaként gótikus-misztikus novellákat írt, újságírói tevékenysége során megalkotta a „Mons angyalainak” első világháborús mítoszát, és – meglehetősen beszűkült – vallásosságától indíttatva az emberi spiritualitás fokozatos kiveszésén lamentált. Napjainkban leginkább a századforduló környékén írt rémtörténetei miatt ismert, és valószínűsíthető, hogy H. P. Lovecraft jelentős mértékben közrejátszott az életműve iránti érdeklődés fennmaradásában. A nagy Pán isten (The Great God Pan) Machen egyik legjelentősebb munkája, mely olyan neves rémtörténet-írók képzeletét termékenyítette meg, mint Lovecraft, Stephen King vagy Thomas Ligotti.

A nagy Pán isten elhízott novella, avagy sovány kisregény – ahogy nézzük –, mely 1890-ben a Whirlwind című lapban, majd – módosított és bővített formában – 1894-ben A legbenső fény (The Inmost Light) című írással együtt önálló kiadványként jelent meg. A nyolc fejezetre tagolt alkotásban a bonyodalom forrása egy orvosi kísérlet: Dr. Raymond és segédje, Clarke sebészeti beavatkozást hajtanak végre a doktor nevelt lánya, Mary agyában; a kísérlettől azt  remélik, hogy a páciens képes lesz meglátni az anyagi világ illúziója mögötti valóságot, amire a doktor az antik görögök nyomán úgy utal, meglátni a nagy Pán istent. A kísérlet részben beváltja a hozzá fűzött reményeket, ám nem várt eredményeket is fial – melyek következményei később sújtanak le, amikor egy rejtélyes és veszedelmes nőalakról rémisztő hírek kezdenek keringeni London kifinomult úri kompániájában…

Howard Philips Lovecraft: The Dreams in the Witch House and other Weird Stories. Edited with an Introduction and Notes by S. T. Joshi Penguin Books 2005 London 146-154.

„And thy sea-marge, sterile and rocky hard,

Where thou thyself dost air—the Queen o' the Sky”[1]

1926. november 9-én született H. Ph. Lovecraft The Strange High House in the Mist című elbeszélése azok közé a művei közé tartozik, melyekkel kapcsolatban lord Dunsany hatását szokták említeni, ezúttal az 1922-ben írt Chronicles of Rodriguez címűt.[2] A képzeletbeli, sőt S. T. Joshi jegyzetei szerint „mitikus” város, Kingsport, mely a cselekmény helyszínéül szolgál azonban már 1920-ban „felépül” Lovecraft elméjében. Január 28-ról keltezhető The Terrible Old Man című novellája, melyben valószínűleg először szerepel ez a település.[3] Joshi kutatásai szerint a massachusettsi Marblehead ihlette Kingsportot, ugyanakkor arról is megemlékezik, hogy a kikötővárost csak The Terrible Old Man megírása után két évvel, 1922 decemberében látogatta meg először. Maga a különös magas ház a szirten összetettebb módon alakult ki, különböző hatások eredményeként. Egy Gloucester közeli falucska, Magnolia „titáni szirtjei”, valamint a Gloucester melletti Mother Ann hegyfok szolgáltak előképül, Joshi azonban megjegyzi, hogy a hegyfokon nincs emberi építmény, s feltételezi, hogy az ötlet Lord Dunsany említett művéből származik, ahol a varázsló háza áll a hegyfokon.

Lovecraft életét olyan dátumok keretezik, melyek nekünk magyaroknak történelmi szempontból fontosak. Érdekességképp: HPL 1880. augusztus 20-án született és 1937. március 15-én halt meg.

A mizantróp, visszahúzódó Lovecraft leginkább felkavaró rémtörténetei és az általa alkotott - majd a követői által tovább gazdagított - Cthulhu-mítosz révén vált ismertté. Legnagyobb irodalmi példaképének Poe-t tekintette. Bár a XX. századi rémtörténetírásra óriási hatással voltak novellái és kisregényei - többek között Stephen King művészetére is nagy hatást gyakoroltak - a Természetfeletti rettenet az irodalomban című esszéje által irodalomelméleti szempontból sem elhanyagolható alkotó.

Irodalmi blogként, mi Lovecraftra, mint művészre és alkotásaira is emlékezünk, ezért a holnapi napon Kelemen Zoltán (SZTE, Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék, tanszékvezető helyettes egyetemi adjunktus) A különös, magas ház a ködben című novelláról írt értelmezésével tisztelgünk a modern horror atyja előtt.

Howard Phillips Lovecraft, a New England-i úriember és mizantróp tudta, hogyan ragadja meg az olvasó figyelmét, remek kezdőmondatokat írt. A Lovecraft művészetére koncentráló sorozat bevezető részében ezek közül mutatom be az általam legjobbnak ítélt ötöt. Mondjuk úgy: ráhangolódásként.

5. Mnar földjén van egy nagy, csöndes tó, melyet nem táplál semmilyen folyó, és ő sem táplál folyókat. – A végzet, amely elérte Sarnathot (1919)

Amennyire esetlenek a párbeszédek, annyira hangulatosak, takarékosak és különlegesek a leírások a Lovecraft-szövegekben. Régmúlt és álomszerűség érzése keveredik ebben a kezdőmondatban, hiszen a „Mnar földje” idegennek, távolinak, víziószerűnek hat. A csöndes tó képe a nyugalom, míg a tény, hogy nincsenek folyói, a magány érzését idézi fel. Minden fölösleges szótól mentes, prózaversbe illő mondat.

A James S. A. Corney név valójában két személyt takar. Danial Abraham több sci-fi és fantasy szöveg szerzője és a Hunter’s Run című regényt George R. R. Martinnal közösen írta meg. Ty Franck íróként ezzel a regénnyel lépett a nyilvánosság elé, egyébként Martin asszisztenseként dolgozik. Így aztán nyilván nem véletlen az sem, hogy a könyvborítón olvasható méltatás („Túl sokat kellett várni egy ilyen vérbeli, tökös űroperára.”) szintén Martintól származik.

A Leviatán ébredése vaskos, hosszú könyv. 581 oldal. Egy űroperától az ember nagyívű, lehengerlő és monumentális cselekményt vár és ezt többé-kevésbé meg is kapja az olvasó. Ezt igazolja az a viharos siker is, amely a kötetet fogadta és ami előtt jelen írás szerzője kissé értetlenül áll.

A következő 10 mondatos kritika apropóján úgy gondoltam nem lenne minden tanulság nélküli, ha szánnánk egy rövid bejegyzést a szöveg főszereplőjére. Követlező alkalommal ugyanis Robert W. Chambers A Sárga Király című novelláskötetét mutatjuk be dióhéjban. (Valójában már a címmel probléma van, hiszen a magyarul e cím alatt megjelent novelláskötet valójában a The Maker of Moons címet viselő, sokkal kevésbé fontos kiadvány - sokat elárul ez a Tuan kiadó üzletpolitikájáról).