Olvassuk a Zsiványokat 2. - Joe Abercrombie: Nehéz idők
Nehéz idők (fordította: Kamper Gergely)
„egy sötét alak közéjük ugrott, és egy pillanattal később azon kapta magát, hogy üres a keze.” (31. o.)
Kétes egzisztenciák olyan helyen érzik csak otthon magukat, ahol már csavarni lehet az adott városból a mocskot és a bűnt, mint vizet a vizes ruhából. Joe Abercrombie immár Locus-díjas kisregénye Sipani városában játszódik. A helyszín az Első Törvény-sorozat a magyarul még meg nem jelent Red Country című kötetében bukkan fel. A történet elején Carcolffal, a futárral találkozik az olvasó, aki egy csomagot kell, hogy eljuttasson ismeretlen megrendelőjéhez. A mindenféle gyülevész népségnek fedelet biztosító városban azonban egy kabát belső zsebében elrejtett doboznak könnyen lába kél.
Az olvasó végigutazhatja a város sikátorait, hátsókertjeit és gyéren megvilágított utcáit, ahol a bizonytalan eredetű áruk gazdát cserélnek. Az ideiglenes tulajdonosok kezei közül pedig újra meg újra kicsúszik céljuk, ezért a nézőpont gyakran változik. Dacára a temérdek eltérő foglalkozásnak, mindenkinek a csomag a legfontosabb.
Éppen a gyors szempontváltások miatt volt az az érzésem, mintha egy börleszk fogócska leírását olvasnám. A zsiványok se nem fekete, se nem fehér világát Abercrombie egy olyan keretbe zárja, ami után mindenki azt kívánja, bárcsak tovább utazhatna Carcolffal.
„Hát végül is a te csomagod.” (50. o.)