Japán

1. Acsai Roland Jin és Jang című verses fantasy regénye a maga nemében egyedülálló vállalkozás, forma és tartalom effajta találkozására idehaza még nem volt példa.

2. A szöveg először folytatásokban került fel a külön ebből a célból létrehozott Facebook oldalra, majd az Irodalmi Jelenre, most pedig a Főnix Könyvműhely jóvoltából fizikai kiadvány formájában is kézbe vehetjük.

3. A Jin és Jang 42 számozott és címmel ellátott versből áll, melyek mindegyike egy-egy epizóddal bővíti a két főszereplő, Lány és Fiú, történetét.

4. Noha a verses regény műfaja alapvetően nyugati forma, a tartalom számos helyen a keleti kultúrát, legfőképpen a japán hagyományokat követi, olyannyira, hogy a Hagakure – a szamurájok becsületkódexe – az egyik versfejezet címeként is megjelenik a szövegben.

5. A keleti filozófia és miszticizmus gazdagon átjárja a szöveget, ezzel valami nosztalgikus veszteségérzést csempészve az olvasmányélménybe, melyet mégis valahogyan áthat a csendes derű.

6. A történetet felépítő szabadversek erőteljes képisége a japán mangák és animék világát és technikáit idézik.

7. Ugyanez mondható el a történetet illusztráló Bocsi Eszter képeiről (10 rajzot tartalmaz a kötet), melyek szépen kidolgozottak és képesek megragadni a történet hangulatát.

8. A szárnyaló fantázia, az epizodikusság és a gyors váltások jellemzőek a Jin és Jangra, melyek mégis kiegyensúlyozott szerkezetet hoznak létre.

<ajanlas>

Kornélnak. Tudja miért.

</ajanlas>

Itó Projekt polgári neve Itó Szatosi. Japán SF író, aki 2009-ben fiatalon – harmincöt évesen – halt meg rákban. Három regényt hagyott hátra sajnálatosan rövid élete után. A legutolsó regénye – jelen cikk témája – a </Harmónia> címet viseli és megjelenésének évében elnyerte a Japán SF Nagydíját.

„Ostobaság azt hinni, hogy minden örökké tart. Talán a buddhizmus is átmeneti.”

(266. o.)

Ez a regény annyira sűrű, hogy a rengeteg érintett témájával sokkal inkább tanulmányt, vagy tanulmányokat érdemelne, mint egyszerű kritikákat, melyek képtelenek bemutatni A felhúzhatós lány gazdagságát. Jelen írás nem is vállalkozik többre néhány irodalmi, esztétikai tulajdonság felvillantásánál.

A regény – melyet biopunkként szokás meghatározni – a nem túl távoli jövő világát teszi meg helyszínéül. Ez a Föld még annyira sem vidám hely, mint amilyennek mi ismerjük napjainkban. Néhány példa:

(E frissítés eredetileg a 2007. februári Newton(e)-ban jelent meg, szinte semmit nem változtattam rajta. Pillanatnyilag rá vagyok kényszerülve, hogy régi írásokat is feltöltsek, mivel időm nagy részét az új honlap és egyéb munkák kötik le még egy ideig. Azért persze készül az új bejegyzés is, valamint - ha minden jól megy - 3 másik szerző ajánlója is, természetesen a populáris irodalom világából.)

Az Usagi Yojimbo egy japán képregény, melyet Stan Sakai alkotott meg. Annak ellenére, hogy a szerző japán, művének semmi köze nincsen a mangához – hála Istennek.

Az Usagi Yojimbo jelentése Nyúl Testőr. Nincs könnyű dolga annak, aki ezt a tapsifülest be szeretné mutatni olyan embereknek, akik még nem ismerkedtek meg vele. Első hallásra ugyanis egy rajzolt szamuráj nyúl történetei egy felnőtt ember számára gyerekesek és érdektelenek. Sajnos gyakran éri ez a méltatlan vád a képregényeket. Elég viszont csak a Watchmen című remekműre, vagy Neil Gaiman Sandman-jére gondolni ahhoz, hogy belássuk: a képregény felnőtt műfaj is lehet. Hasonló a helyzet a cikk témájául szolgáló alkotással is, bár az Usagi Yojimbot a gyerekek is szórakoztatónak találhatják.