Howard Phillips Lovecraft

H. P. Lovecraft születésének 125. évfordulója alkalmából november 7-én először kerül megrendezésre az országos Rettegés éjszakája, aminek keretében Lovecraft ihlette játékokkal tisztelegnek a játékosok a horror mesterének életműve előtt.

Az amerikai Arkham Nights mintájára alkotott esemény célja, hogy minél több helyszínen, minél többen próbálhassanak ki Lovecraft ihlette játékokat. Jelenleg Budapesten, Pécsett, Székesfehérváron, Keszthelyen, Kaposváron és Csongrádon szerveződik közel harminc játék. Az ismertebb Cthulhu társasok (Arkham Horror, Elder Sign) mellett helyet kapnak a kártyajátékok és a szerepjátékok is.

A szervezők tapasztalt és teljesen kezdő játékosokat egyaránt várnak, minden alkalom előtt részletes szabálymagyarázattal. A részvétel regisztrációhoz kötött, amit az arkhamnighthun[kukac]gmail[pont]com címen lehet megtenni.

A The Black Aether névre keresztelt weblap Lovecraft irodalmi munkásságára és az általa teremtett Cthulhu-mítoszra koncentrál. Célja, hogy a Lovecraftet ismerő és kedvelő olvasóknak további információkat, anyagokat, olvasnivalókat nyújtson, miközben a providence-i remetét még nem ismerőknek bemutassa az életművet.

Az oldalra, annak önmeghatározása szerint, azért is szükség van, mert “nincs olyan magyar oldal jelenleg, ami napi-heti szinten összefoglalná a napjainkban egyre inkább megsokszorozódó újdonságokat, minden olyan területen, ami egy kicsit is kötődik Lovecrafthoz vagy a Cthulhu mítoszhoz. Olyan platform sincs ahol az írók, festők, fejlesztők, tervezők bemutathatnátok új vagy régi alkotásaitokat, célzottan a témát kedvelőknek.” Ezt az űrt hivatott betölteni a The Black Aether, ami egyébként egy egyelőre kicsi, de annál lelkesebb Facebook csoporttal is rendelkezik, melynek neve H. P. Lovecraft - Kerekasztal.

Könyvkritikák mellett interjúkat, közösségi finanszírozású projektek híreit, játékleírásokat és képeket is tartalmaz a tervek szerint rendszeresen frissülő és bővülő oldal. Sőt, a Próza Nostra szerkesztősége arról is értesült, hogy a közeljövőben alkotói pályázatok meghirdetésére is lehet számítani a felületen…

A Kárhozott istenek borítóján – ami egyébként gyönyörű munka, mint ahogyan az egész kötet is az – a következő sor olvasható: A flamand Lovecraft mesterműve. Ismét van tehát egy olyan szerzőnk, mint az amerikai Tolkien (George R. R. Martin) vagy az angol George R. R. Martin (Mark Lawrence). Nem vagyok híve az efféle címkézésnek, mert amellett, hogy egyszerűen idétlennek tartom, már az első oldal kinyitása előtt olyan előítéleteim lesznek óhatatlanul is a kötettel kapcsolatban, amelyeket aztán nehéz felülírni és emiatt akár csalódást is jelenthet egy könyv. Ugyanakkor kiadói szempontból nagyon is érthető stratégia, hogy egy eddig ismeretlen szerzőt úgy vezessenek be a könyvpiacra, hogy egy ismerthez hasonlítják.

Jean Ray munkája semmiben nem hasonlít Lovecraft írásaira. Vagy legalábbis nem jobban, mint mondjuk más szerzőkére, akik kísértetházakról írtak. Jean Ray egész más stílusú írást (ráadásul egy hosszabb prózai alkotást) tett a rémirodalom asztalára, mint amelyeket a providence-i konzervatívtól megszokhattunk. Mégpedig egy nagyon erős, furfangos szöveget.

A regény bevezetésében egy közelebbről meg nem nevezett tolvaj árulja el, hogy milyen módon jutott a kéziratok birtokába, melyek általa szerkesztett változata jelenti a könyv további részét. Első lépésként tehát van egy szavahihetőenek aligha nevezhető narrátorunk, akinek a hitelességet kellene garantálnia az olvasónak. Már izgalmas, de rajta kívül még négy különböző kéz vetette papírra a történetet az első narráció igazsága szerint. A leghosszabb, a regény magvát alkotó, időnként az Ifjú Werther szenvedéseit idéző szentimentális szövegrész szerzője a néha már idegtépően naív fiatalember, Jean-Jacques. A regénynek ebben a hosszú részében ismerjük meg a Gent városában álló elátkozott házat, Malpertuis-t. Itt él Quentin Moretus Cassave, aki állítólag természetfeletti hatalommal bír. Halálos ágyában találjuk őt a történet kezdetén. Összehívta rokonságát, hogy kinyilvánítsa végakaratát, mely a következőképp hangzik: minden, a végrendeletben megjelölt személynek be kell költöznie a házba, ott kell élnie és a hozomány végül azé lesz, aki a legtovább életben marad. Egyszerű szabályok.

01. Amennyire vártam ezt a kötetet, annyira csalódtam végül benne.

02. Nagyon sokat ígér ez a könyv, ám ebből keveset tart be: Howard Phillips Lovecraft és Arthur Machen nyomán járva King kozmikus horror regényt igyekezett alkotni, ám ez alkalommal nem volt képes felnőni a nagy elődökhöz.

03. A regény történetét Jamie Morton elmondásából ismerjük meg, aki kisgyermek korától kezdve meséli el életét, ami már korán összefonódik Charles Jacobs tiszteletes sorsával.

04. Jacobs egy tragikus baleset során elveszíti feleségét és kisgyermekét, ennek következtében pedig hitét is, majd minden energiájával az eddig őt hobbiként érdeklő elektromosság kutatásába kezd, emberek gyógyításával kísérletezik.

05. A hitehagyott tiszteletes, aki cinikus módon isteni csodának titulálja gyógyításait és ebből rengeteg pénzt keres, jóval önzőbb és veszélyesebb, őrültebb célt tűzött maga elé, mint az emberek gyógyítása és ezen a ponton kapcsolódik a történetbe Machen és Lovecraft irodalmi öröksége.

06. A valóság mögötti valóság témáját King egyébként korábban - ennél jóval színvonalasabban - már feldolgozta a Napnyugta után novelláskötet N című írásában, melyen szintén erősen érezhető Machen és a The Great God Pan című kisregény hatása.

A walesi születésű Arthur Machen (szül.: Arthur Llewellyn Jones, 1863-1947) a századforduló angol irodalmi életének sokrétű alakja: lefordította angolra Casanova emlékiratait és Navarrai Margit Heptameronját (L’Heptaméron), tagja volt az Arany Hajnal Hermetikus Rendnek, melyben – egyebek között – Yeats és Crowley is megfordult, a dekadens irodalom rajongójaként gótikus-misztikus novellákat írt, újságírói tevékenysége során megalkotta a „Mons angyalainak” első világháborús mítoszát, és – meglehetősen beszűkült – vallásosságától indíttatva az emberi spiritualitás fokozatos kiveszésén lamentált. Napjainkban leginkább a századforduló környékén írt rémtörténetei miatt ismert, és valószínűsíthető, hogy H. P. Lovecraft jelentős mértékben közrejátszott az életműve iránti érdeklődés fennmaradásában. A nagy Pán isten (The Great God Pan) Machen egyik legjelentősebb munkája, mely olyan neves rémtörténet-írók képzeletét termékenyítette meg, mint Lovecraft, Stephen King vagy Thomas Ligotti.

A nagy Pán isten elhízott novella, avagy sovány kisregény – ahogy nézzük –, mely 1890-ben a Whirlwind című lapban, majd – módosított és bővített formában – 1894-ben A legbenső fény (The Inmost Light) című írással együtt önálló kiadványként jelent meg. A nyolc fejezetre tagolt alkotásban a bonyodalom forrása egy orvosi kísérlet: Dr. Raymond és segédje, Clarke sebészeti beavatkozást hajtanak végre a doktor nevelt lánya, Mary agyában; a kísérlettől azt  remélik, hogy a páciens képes lesz meglátni az anyagi világ illúziója mögötti valóságot, amire a doktor az antik görögök nyomán úgy utal, meglátni a nagy Pán istent. A kísérlet részben beváltja a hozzá fűzött reményeket, ám nem várt eredményeket is fial – melyek következményei később sújtanak le, amikor egy rejtélyes és veszedelmes nőalakról rémisztő hírek kezdenek keringeni London kifinomult úri kompániájában…

Szeretnénk egy a Próza Nostra profiljába illeszkedő érdekes eseményt a figyelmetekbe ajánlani, a Magyarországon egyedülálló TAMBORA írótábort.

Horror-író tábor az év legsötétebb napján! Félelem és rettegés Izményben! Tehetséges író vagy? Sikeres szeretnél lenni? Jelentkezz te is! A Szellemlovas társasjáték bolt és a DRÓT portál közös szervezésében az év legsötétebb napjain megrendezzük az első magyarországi rémtörténet író tábort. Kreatív írás mesterfokon, amivel még nyerhetsz is! 

TAMBORA TÁBOR
2014. december 19-22.
IZMÉNY

Howard Philips Lovecraft: The Dreams in the Witch House and other Weird Stories. Edited with an Introduction and Notes by S. T. Joshi Penguin Books 2005 London 146-154.

„And thy sea-marge, sterile and rocky hard,

Where thou thyself dost air—the Queen o' the Sky”[1]

1926. november 9-én született H. Ph. Lovecraft The Strange High House in the Mist című elbeszélése azok közé a művei közé tartozik, melyekkel kapcsolatban lord Dunsany hatását szokták említeni, ezúttal az 1922-ben írt Chronicles of Rodriguez címűt.[2] A képzeletbeli, sőt S. T. Joshi jegyzetei szerint „mitikus” város, Kingsport, mely a cselekmény helyszínéül szolgál azonban már 1920-ban „felépül” Lovecraft elméjében. Január 28-ról keltezhető The Terrible Old Man című novellája, melyben valószínűleg először szerepel ez a település.[3] Joshi kutatásai szerint a massachusettsi Marblehead ihlette Kingsportot, ugyanakkor arról is megemlékezik, hogy a kikötővárost csak The Terrible Old Man megírása után két évvel, 1922 decemberében látogatta meg először. Maga a különös magas ház a szirten összetettebb módon alakult ki, különböző hatások eredményeként. Egy Gloucester közeli falucska, Magnolia „titáni szirtjei”, valamint a Gloucester melletti Mother Ann hegyfok szolgáltak előképül, Joshi azonban megjegyzi, hogy a hegyfokon nincs emberi építmény, s feltételezi, hogy az ötlet Lord Dunsany említett művéből származik, ahol a varázsló háza áll a hegyfokon.

Lovecraft életét olyan dátumok keretezik, melyek nekünk magyaroknak történelmi szempontból fontosak. Érdekességképp: HPL 1880. augusztus 20-án született és 1937. március 15-én halt meg.

A mizantróp, visszahúzódó Lovecraft leginkább felkavaró rémtörténetei és az általa alkotott - majd a követői által tovább gazdagított - Cthulhu-mítosz révén vált ismertté. Legnagyobb irodalmi példaképének Poe-t tekintette. Bár a XX. századi rémtörténetírásra óriási hatással voltak novellái és kisregényei - többek között Stephen King művészetére is nagy hatást gyakoroltak - a Természetfeletti rettenet az irodalomban című esszéje által irodalomelméleti szempontból sem elhanyagolható alkotó.

Irodalmi blogként, mi Lovecraftra, mint művészre és alkotásaira is emlékezünk, ezért a holnapi napon Kelemen Zoltán (SZTE, Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék, tanszékvezető helyettes egyetemi adjunktus) A különös, magas ház a ködben című novelláról írt értelmezésével tisztelgünk a modern horror atyja előtt.

Az Amazon 99 centért árulja a The Weird Fiction Megapack cím alatt futó válogatását. Az e-könyvbe 25 írás került be, mindegyik a legendás Weird Tales magazinban jelent meg először. A durván 450 oldalas kötet januárban jelent meg és olyan szerzők szövegeit tartalmazza, mint Howard Phillips Lovecraft, Tennessee Williams, Clark Ashton Smith vagy Robert E. Howard.

A pontos tartalomjegyzék ide kattintva elérhető, ugyanitt bele is pillanthatunk a kiadványba.

Aki szereti a weird fiction-t vagy kedveli a trash-t, annak mindenképp érdemes egy pillantást vetnie a kötetre, még akkor is, ha a borítókép nagyon távol van a színvonalastól.

Howard Phillips Lovecraft, a New England-i úriember és mizantróp tudta, hogyan ragadja meg az olvasó figyelmét, remek kezdőmondatokat írt. A Lovecraft művészetére koncentráló sorozat bevezető részében ezek közül mutatom be az általam legjobbnak ítélt ötöt. Mondjuk úgy: ráhangolódásként.

5. Mnar földjén van egy nagy, csöndes tó, melyet nem táplál semmilyen folyó, és ő sem táplál folyókat. – A végzet, amely elérte Sarnathot (1919)

Amennyire esetlenek a párbeszédek, annyira hangulatosak, takarékosak és különlegesek a leírások a Lovecraft-szövegekben. Régmúlt és álomszerűség érzése keveredik ebben a kezdőmondatban, hiszen a „Mnar földje” idegennek, távolinak, víziószerűnek hat. A csöndes tó képe a nyugalom, míg a tény, hogy nincsenek folyói, a magány érzését idézi fel. Minden fölösleges szótól mentes, prózaversbe illő mondat.