H. P. Lovecraft

Josh Malerman Madarak a dobozban című regényéről korábban már írtunk kritikát, ám a könyvélmény hatása alatt felvettük a szerzővel a kapcsolatot, aki készségesen válaszolt a kérdéseinkre emailen keresztül. Az alábbiakban a Próza Nostra interjúját olvashatjátok Josh Malermannel horrorról, szörnyetegekről, őrületről és további tervekről.

stv: Első regényed, a Madarak a dobozban, az ismeretlennel való szembesülésről szól. Van néhány nagyon különleges szörny a történetedben. Hogyan alkottad meg őket?

Josh Malerman: Tudtam, hogy Malorie és a gyerekek a végtelenség, egy felfoghatatlan fogalom elől menekülnek, valami elől, amit az elméjük képtelen feldolgozni, olyasmi elől, ami megőrjítené őket még akkor is, ha csak megkísérlnék megérteni. És képtelen vagy arra, hogy ne próbálj megérteni  valamit, ha éppen ránézel. Nem tudod elkerülni, hogy azonnal azt kérdezd magadtól… Mi ez? Ez tehát elég nehéz helyzetbe hozta Malorie-t (és mindenki mást); ha ránézel, megőrülsz… Az egyetlen lehetőség, ha nem nézel.

A The Black Aether névre keresztelt weblap Lovecraft irodalmi munkásságára és az általa teremtett Cthulhu-mítoszra koncentrál. Célja, hogy a Lovecraftet ismerő és kedvelő olvasóknak további információkat, anyagokat, olvasnivalókat nyújtson, miközben a providence-i remetét még nem ismerőknek bemutassa az életművet.

Az oldalra, annak önmeghatározása szerint, azért is szükség van, mert “nincs olyan magyar oldal jelenleg, ami napi-heti szinten összefoglalná a napjainkban egyre inkább megsokszorozódó újdonságokat, minden olyan területen, ami egy kicsit is kötődik Lovecrafthoz vagy a Cthulhu mítoszhoz. Olyan platform sincs ahol az írók, festők, fejlesztők, tervezők bemutathatnátok új vagy régi alkotásaitokat, célzottan a témát kedvelőknek.” Ezt az űrt hivatott betölteni a The Black Aether, ami egyébként egy egyelőre kicsi, de annál lelkesebb Facebook csoporttal is rendelkezik, melynek neve H. P. Lovecraft - Kerekasztal.

Könyvkritikák mellett interjúkat, közösségi finanszírozású projektek híreit, játékleírásokat és képeket is tartalmaz a tervek szerint rendszeresen frissülő és bővülő oldal. Sőt, a Próza Nostra szerkesztősége arról is értesült, hogy a közeljövőben alkotói pályázatok meghirdetésére is lehet számítani a felületen…

A walesi születésű Arthur Machen (szül.: Arthur Llewellyn Jones, 1863-1947) a századforduló angol irodalmi életének sokrétű alakja: lefordította angolra Casanova emlékiratait és Navarrai Margit Heptameronját (L’Heptaméron), tagja volt az Arany Hajnal Hermetikus Rendnek, melyben – egyebek között – Yeats és Crowley is megfordult, a dekadens irodalom rajongójaként gótikus-misztikus novellákat írt, újságírói tevékenysége során megalkotta a „Mons angyalainak” első világháborús mítoszát, és – meglehetősen beszűkült – vallásosságától indíttatva az emberi spiritualitás fokozatos kiveszésén lamentált. Napjainkban leginkább a századforduló környékén írt rémtörténetei miatt ismert, és valószínűsíthető, hogy H. P. Lovecraft jelentős mértékben közrejátszott az életműve iránti érdeklődés fennmaradásában. A nagy Pán isten (The Great God Pan) Machen egyik legjelentősebb munkája, mely olyan neves rémtörténet-írók képzeletét termékenyítette meg, mint Lovecraft, Stephen King vagy Thomas Ligotti.

A nagy Pán isten elhízott novella, avagy sovány kisregény – ahogy nézzük –, mely 1890-ben a Whirlwind című lapban, majd – módosított és bővített formában – 1894-ben A legbenső fény (The Inmost Light) című írással együtt önálló kiadványként jelent meg. A nyolc fejezetre tagolt alkotásban a bonyodalom forrása egy orvosi kísérlet: Dr. Raymond és segédje, Clarke sebészeti beavatkozást hajtanak végre a doktor nevelt lánya, Mary agyában; a kísérlettől azt  remélik, hogy a páciens képes lesz meglátni az anyagi világ illúziója mögötti valóságot, amire a doktor az antik görögök nyomán úgy utal, meglátni a nagy Pán istent. A kísérlet részben beváltja a hozzá fűzött reményeket, ám nem várt eredményeket is fial – melyek következményei később sújtanak le, amikor egy rejtélyes és veszedelmes nőalakról rémisztő hírek kezdenek keringeni London kifinomult úri kompániájában…

Lovecraft életét olyan dátumok keretezik, melyek nekünk magyaroknak történelmi szempontból fontosak. Érdekességképp: HPL 1880. augusztus 20-án született és 1937. március 15-én halt meg.

A mizantróp, visszahúzódó Lovecraft leginkább felkavaró rémtörténetei és az általa alkotott - majd a követői által tovább gazdagított - Cthulhu-mítosz révén vált ismertté. Legnagyobb irodalmi példaképének Poe-t tekintette. Bár a XX. századi rémtörténetírásra óriási hatással voltak novellái és kisregényei - többek között Stephen King művészetére is nagy hatást gyakoroltak - a Természetfeletti rettenet az irodalomban című esszéje által irodalomelméleti szempontból sem elhanyagolható alkotó.

Irodalmi blogként, mi Lovecraftra, mint művészre és alkotásaira is emlékezünk, ezért a holnapi napon Kelemen Zoltán (SZTE, Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék, tanszékvezető helyettes egyetemi adjunktus) A különös, magas ház a ködben című novelláról írt értelmezésével tisztelgünk a modern horror atyja előtt.