A Wired ma több cikket is a hamarosan kezdődő HBO sorozatnak és az alapjául szolgáló George R. R. Martin könyvnek szentelt. Érdemes ránézni az oldalra. A második főleg azoknak lehet érdekes, akik nem olvasták a könyveket, de érdeklődnek a sorozat iránt.
Game of Thrones Stays True To 'Brutal' Source Text
10 Things You Should Know About Game of Thrones
(Forrás: Wired)
Április 17-én vetíti az amerikai HBO csatorna a George R. R. Martin Tűz és Jég Dala-ciklusából készült sorozat első részét. Magyarországon egy nappal az amerikai bemutató után már látható lesz az epizód. A magyar HBO kódolatlanul, feliratosan fogja sugározni.
Öt évnyi hosszú várakozás után végre idén megjelenik a Tűz és Jég Dala V. kötete az A Dance with Dragons. A kortárs fantasy legimpozánsabb és legérdekesebb vállalkozása ez a sorozat, írója pedig a műfaj egyik legnagyobb alakja.
Nem vagyok rajongója a vámpírtörténeteknek sem. (Azért lassan írok olyan műfajról is, amit kifejezetten szeretek.) Nem utasítom el őket, egyszerűen csak más történetek jobban vonzanak. Néhányat persze én is olvastam: Stoker regényét, King-től a Borzalmak városát (ami a második legjobb vámpír-regény szerintem), Anne Rice-tól az Interjú a vámpírralt, illetve próbálkoztam pár Vampire: The Masquerade regény olvasásával is, ami az előzőekhez képest azért más kategória. Az újabb tiritarka vámpíros könyvek közül, amik mostanában ellepték a könyvpiacot, semmit nem olvastam.
Ezt a kis önéletrajzi bevezetőt azért iktattam be, hogy lássátok, milyen kontextusban kell érteni a következő mondatomat.
A Lázálom a legjobb vámpír-regény, amit olvastam.
Mikor először kézbevettem a könyvet és elolvastam a borítót, túlzásnak tartottam a reklámszöveget: minden idők legjobb vámpír-regénye. Persze tudom, hogy a könyvet el kell adni valahogyan, de azért ez egy kicsit erős. Most sem tudom, hogy igaz-e ez a reklámszöveg, hiszen nem vagyok elég olvasott a témában, de az biztos, hogy a Lázálom toronymagasan emelkedik ki a hasonló olvasmányélményeim közül.
A történet 1857 áprilisa és 1870 májusa között játszódik, bár a regény háromnegyede az 1857-es év áprilisa és októbere közötti eseményeket meséli el. A helyszín a Mark Twain regényekből ismerős Mississippi, melyet gőzhajók járnak be teljes hosszában. A színpad tehát egzotikus, bár kezdetben nekem furcsának tűnt és nem hittem, hogy egy vámpírtörténet működni fog ilyen díszletek között. Ekkor ért az első kellemes meglepetés: néhány oldal után annyira belefeledkeztem a szöveg világába, hogy a hiteltelenség többé eszembe sem jutott.