Fekete I. Alfonz

Jelenlegi hely

"Riolda olyan lány lesz, aki kibékül mások álmaival, de meg tudja valósítani a sajátjait" - interjú Csóka Katával

Szerző Fekete I. Alfonz On the

Olvasó nőAz előző héten közöltünk egy részletet Csóka Kata Nyugati szél felé című regényéből, ami várhatóan 2015-ben jelenik meg könyv formában. Úgy tűnik sok olvasót érdekelt a regényrészlet, ezért interjút készítettünk a szerzővel, hogy még többet tudjunk meg a készülő kötetről.

Csóka Katával Fekete I. Alfonz beszélgetett.

Fekete I. Alfonz: Mikor és hol játszódik a regényed? Kik a szereplői?

Csóka Kata: A Nyugati szél felé egy sokszereplős regény, de a középpontban egy felnövekvő kamaszlány áll. Riolda a szüleit keresi, de ők álmok, vágyképek, felnőttként nem is látja őket viszont élve. Az igazán fontos embereket a sors vagy a véletlen sodorja az útjába. Riolda a normann udvarban nevelkedik, ahol az életben maradásért mindenkihez alkalmazkodnia kell: Vilmos herceghez, az ő lassan megkeményedő, fiatal feleségéhez, az öreg hercegnőkhöz, az udvar krónikásához, az egyszer megpillantott rabszolgatestőrökhöz vagy gyerekekhez is. Míg végül Riolda olyan lány lesz, aki kibékül mások álmaival, de meg tudja valósítani a sajátjait is.

A peremkerület peremkerülete (Erdős István – Rajkó)

Szerző Fekete I. Alfonz On the

Erdős István - Rajkó                                                                                                          Szollár Verának és Nagy Boldizsárnak köszönettel

Erdős István Rajkó című munkája 2014-ben jelent meg a Tilos az Á gondozásában. A hátsó borító 12+-os korkategória megjelölése a Rajkót az ifjúsági kötetek közé sorolja. A könyv az 1920-as években Erdély vadregényes tájain játszódik. A főszereplő egy nemesi családból származó fiatal fiú, aki miután fültanuja lesz szülei halálának, egy cigánykaravánnál talál menedéket a félelem elől, akik a vidéket járják megélhetés után. A szerző a fejlődő Rajkót középpontba állítva egy olyan világot mutat be, amely előítéletek és elutasítások bélyegét viseli magán ugyanakkor ezen világ titkaira bukkanó és szabályait kiismerő kisfiún keresztül tárul fel a kisközösség viszonya korának világával szemben.

A szerző tartózkodik a társadalmi panorámától, inkább mikroszkópikusan láttat és kizárólagosan arra szorítkozik, ami elengedhetetlenül szükséges a cselekmény megértéséhez, ez a zárt horizont később még megnyílhat, hiszen ez csak az első része a trilógiának. A könyv nyelvezete egyszerre gördülékeny, archaizálástól mentes, mégis mintha a 19. századot idéző, azt körbeölelő nosztalgia és varázslat jelenne meg a lapokon.

"Amikor azt mondom: mese, a Pentameron kapcsán Az Ezeregyéjszaka jut eszembe." - interjú Király Kinga Júliával

Szerző Fekete I. Alfonz On the

Király Kinga JúliaA Pentameron egy tizenhetedik századi olasz mesegyűjtemény, melynek szerzője Giambattista Basile. A kötet magyar fordítása idén ősszel került a könyvesboltokba. A Pentameron hátteréül a barokk Nápolyának nyüzsgő világa, de Basile candiai tartózkodásának köszönhetően, a Mediterráneum mesekincse mellett, a Közel- és Távol-Kelet híres motívumai szolgálnak, így sokszínűsége miatt, megjelenésétől kezdve folyamatosan ihlette/ihleti az európai irodalmat. A fordítóval, Király Kinga Júliával Fekete I. Alfonz beszélgetett.

Fekete I. Alfonz: Egyik, Magyarországon ismert mesegyűjtemény sem ilyen szabadszájú. Mesélnél arról, hogy miért ilyen vaskos a kötet nyelvezete?

A Próza Nostra bemutatkozó estje

Szerző Próza Nostra On the

Próza Nostra és a Bolondok hercege (plakát: Gőz Zoltán)Négy évnyi fennállás után eljött az ideje, hogy a Próza Nostra személyesen is bemutatkozzon az olvasóknak. Erre 2014. november 13-án, csütörtökön a budapesti RoHAM Bárban kerül sor, 19 órai kezdettel.

Az est résztvevői:

Szabó István Zoltán (stv) - főszerkesztő

Ács Balázs (Imp) - szerkesztő/kritikus

Fekete I. Alfonz - kritikus

Moderál: Gaborják Ádám - kritikus

Kleinheincz Csilla: Ólomerdő (Osztott képernyő II.)

Szerző Próza Nostra On the

Kleinheincz CsillaAz 'Osztott képernyő' rovatban minden alkalommal két szerző kritikája jelenik meg ugyanarról a szövegről. Úgy gondoltuk talán nem csak a szerzőknek, de az olvasóknak is érdekes és hasznos lehet egy ilyen vállalkozás, hiszen mindjárt két véleményt kap ugyanarról a könyvről.

A közlés előtt egyik szerző sem ismeri a másik szövegét, valamint arra is törekszünk, hogy a tárgyalt regénnyel kapcsolatban ne legyen aránytalanul nagyobb ismereti előnye egyik írónak sem. A limit 4000 karakter (amit ezúttal rugalmasan kezeltünk).

Első alkalommal John le Carré: Suszter, szabó, baka, kém (korábban: Árulás) című regényéről volt szó.

Most pedig Fekete I. Alfonz és Kanizsai Ági írt Kleinheincz Csilla Ólomerdő című regényéről.

Mozsár a holdfényben (Dubravka Ugrešić - Banyatanya)

Szerző Fekete I. Alfonz On the

Dubravka Ugresic: Banyatanya

A tündérmesék boszorkányai jobbára másodhegedűsei a történeteknek. Ahogy az irodalom kíváncsisága a Másik (feminizmus, posztkolonializmus) iránt megnőtt, úgy kerültek lassan rivaldafénybe, ahol elmondhatták: a korábban hallott mese nem úgy volt egészen pontosan, ahogy azt a királyfi továbbadta. Beszámolnak kegyetlenségről, kitaszítottságról, állandó öregségről s arról, ami őket kiemeli a többi ellenség közül, arról a gyűlöletről, ami az európai tündérmese-kincs sajátja, a nőgyűlöletről. Dubravka Ugrešić magyarul kiadott negyedik kötete, a Banyatanya ezt a fosszilizálódott nézőpontot igyekszik humorral, iróniával bemutatni, ahol a halál, a női mivolt és az öregedés ugyanolyan fontos kérdésekké emelkednek, minthogy ki örököljön egy prémcsizmát. A regény a Bóra könyvek egyik darabja, amely a volt jugoszláv női prózát mutatja be a magyar közönségnek.

A Kutinában (jelenleg Horvátország) született szerzőnő regénye triptichon, aminek első része egy fiktív önéletrajzszelet, második része három idősödő hölgy kalandjait meséli el egy csehországi wellnes hotelben, a harmadik fejezet pedig egy irodalomelméleti, metafikciós önreflexiót kínál egy kisebb csavarral a végén. A kötet központi alakja Baba Jaga, a szláv mitológia vasorrú (vasfogú) bábája, akinek funkciói, jelentése és megítélése folyamatosan változott a történelem során, ahogy ezt a harmadik fejezet részletesen taglalja. Egyet azonban érdemes szem előtt tartani – Baba Jaga a női princípium megtestesítője ezekben a narratívákban, ezáltal pedig a patriarchális társadalom ellensége. Az emiatt kapott megvetést, megszégyenítést és pellengért humorral rombolja le Ugrešić. A háromrészes mese mindegyik része igyekszik a szláv kultúrkör gonosz boszorkáihoz kapcsolódó hiedelmekből, népi megfigyelésekből meríteni, ezeket pedig átalakítva, átgyúrva, jelenkorunkhoz igazítva nyújtja az olvasónak.

Kocogtatni a hatalom üvegablakát (Moskát Anita - Bábel fiai)

Szerző Fekete I. Alfonz On the

Bábel FiaiHa találkozik jelenkorunk Budapestje egy alternatív valóság teokratikus berendezkedésű Bábelével, majd kettejük randevújából születik egy gyermek, úgy őt mostantól Moskát Anita első regénye, a Bábel fiai személyesíti meg a magyar irodalomban. A fantasy és sci-fi határán egyensúlyozó könyvet a Gabo Kiadó science fiction-nel és fantasyvel foglalkozó SFF részlege gondozta. A borítókép gomolygó füstje, a háttérben felsejlő, építmény teteje, a sötét tónusok előrevetítik a könyv varázsát, hangulatát és atmoszféráját. A bodorodó dohányfüst ködbe burkolja az egymásba fonódó két történetszálat, ezzel meghökkentő, elborult és torz történethálót sző az olvasó köré. A körülölelt történetfogyasztó a történet olvasása során egyetlen egyszer sem tudja megtörni a delejt, a Bábel fiai pedig biztatja, fogyasszon még többet az általa előidézett kábultságból.

A sorozatgyilkos szobrának ledöntése (Lauren Beukes - The Shining Girls)

Szerző Fekete I. Alfonz On the

Lauren Beukes: The Shining GirlsAz időutazás régóta egyéni és kollektív vágyaink csimborasszója, ami az irodalom berkeiben is gyökeret vert. Megváltoztatni egy-egy történést, kiegészíteni, más irányba terelni egy teljes múltbeli eseményt vagy esetlegesen a jövőt meglátogatni majd elborzadni tetteink következményein. Lauren Beukes új regénye, a The Shining Girls sajátos formában közelíti meg a kérdéskört. Ellentétben korábbi regényeivel, a magyarul is megjelent Moxylanddel és a Zoo Cityvel, a helyszín ezúttal nem az apartheid  billogát homlokán viselő Dél-afrikai Köztársaság, hanem az Amerikai Egyesült Államok északi régiója, Chicago. Míg az előzőekben Beukes a lehetségest és annak megvalósulási valószínűségeit latolgatta, addig a The Shining Girls távol áll ettől a megközelítéstől. Eltekintve attól, hogy az írónő egy időutazó sorozatgyilkost enged szabadjára, kinek késszúrásai a felszabdalt huszadik század szövetébe mélyednek s az ámokfutásra egy túlélő lány és egy, munkájából kiégett újságíró igyekszik fényt deríteni, a regény a realizmus eszközeivel igyekszik atmoszférát teremteni. Sem a technológia és a cyber-realizmus, ahogyan a Moxylandnél, sem a folklór mint a Zoo Citynél nem kap szerepet, az írónő egy kulturális jelenségről, a legyőzhetetlen és megérthetetlen ellenfél szobráról, a sorozatgyilkosról rántja le a leplet.

Posztmodern tündérmese újraértelmezések

Szerző Fekete I. Alfonz On the

Postmodern Reinterpretations of Fairy Tales

„Aki nem mond és nem hallgat mesét,

az csak a pillanatnak él, és az nem elegendő.”

(Isaac Bashevis Singer)

A Posztmodern tündérmese újraértelmezések, egy 2011-ben, angolul megjelent, Kérchy Anna által szerkesztett esszégyűjtemény, mely a Tündérmese Angela Carter után konferencia (2009, University of East Anglia) leglényegesebb gondolatát továbbgördítve azt mutatja be, hogy a tündérmese mennyi változatos formát ölthet jelen korunk sokszínű kulturális közegében. Az antológiában olvasható, többnyire a fenti konferencia előadásaiból sarjadt tanulmányok körbejárják a tündérmese képlékeny műfaját, miközben feltárják annak újraértelmezési lehetőségeit – főként más műfajokkal való elegyedése, mediális hajlékonysága, újrahasznosíthatósága tükrében. A könyv folytonosan szem előtt tartja a műfajra jellemző, az elmélet és a gyakorlat, valamint a kreatív és a kritikai diskurzus közötti kapcsolatot.

Settenkedés a hátsó utcákban (China Miéville - King Rat)

Szerző Fekete I. Alfonz On the

China Miéville: King Rat

Évának és Viktornak köszönettel

 

Az emberi kíváncsiság finom mozgatórugó, igaz ez az ismeretlennel, de még inkább az ismerttel kapcsolatban, különösen ha azt más, általunk eddig nem tapasztalt szemszögből nézzük. China Miéville King Rat című kötete A hamelni patkányfogó feldolgozása. Elhagyjuk a német nyelvterületet, az új helyszín korunk Londonja. A legenda átlényegül urban fantasy-vé. Miéville bevezeti az olvasót a kulisszák mögé, körbemutat, megállapítja, hogy ez London, amit ismerhetsz, majd ad egy fülhallgatót. A 'kertek alatt' és 'a hátsó utcákon' kifejezések ezek után másként zengenek a füledben. Az író zümmögtet, brummogtat, csépeltet és potyogtat. Átléptük a határt, az ismert London a fülesen túl van.

Oldalak