Egy év és egy nap Teradániában

Fordította: Kleinheincz Csilla

Garth Nix novellája üdítő és humoros színfoltja a gyűjteménynek, ebben az értelemben Scott Lynch Egy év és egy nap Teradániában című írására rímel. A szerző neve nem ismeretlen a magyar olvasóközönség számára, hiszen a Gabo Kiadó nemrégiben jelentette meg Sabriel című regényét.

Az Elefántcsont rakomány egy különös páros története, ami később trióvá bővül. Egy tolvaj lovag és bábumágus társa törnek be egy városi előljáró palotájába, ahol egy elefántcsontból faragott bábukészletet keresnek. A bábuk egy részébe ősi isteneket börtönöznek, erről viszont tulajdonosuk semmit nem tud. Sir Hereward és Fitz azért hatol be a palotába, hogy megszerezze az érintett bábukat és megakadályozza az istenek esetleges kiszabadulását. A palotában találkoznak Tirával egy tolvajcéh tagjával, aki szintén a készletet keresi. Természetesen elkéstek akciójukkal és az egyik bebörtönzött isten manifesztálódni kezdett.

A gyors tempójú, egyszerű történetvezetésű novella stílusa az első néhány oldalon még szokatlannak és nehézkesnek hat, de néhány oldal után nem csupán megszokhatóvá válik, de humorforrássá is. Nagy erőssége a történetnek - a már említett szellemesség mellett - a karakterek egyedisége és szerethetősége. Garth Nix nem értekezik oldalakat a szereplők jelleméről és múltjáról - nem is lenne hely erre egy novellán belül - hanem egyszerűen hagyja őket beszélni, így elegánsan és hitelesen tárul fel az olvasó előtt a szereplők jelleme.

Ismét a gyűjtemény nagyszerű darabját olvashattuk.

Fordította: Kamper Gergely

Scott Lynch Egy év és egy nap Teradániában című novellája nagy adag nosztalgiával közelít a hősi fantasy zsánere felé, noha nem hagyja változatlanul annak eszközrendszerét, hiszen nem kevés (önreflexív) humort is tartalmaz az írás a megszokott és jól ismert elemek mellett.

Teradánia magokrácia, vagyis egy varázshasználó elit uralkodik a városállam fölött. A nagyhatalmú mágusok a Viszály Parlamentjének nevezett intézményen keresztül igazgatják a várost, miközben a színfalak mögött egymás ellen áskálódnak, aminek bizonyos időközönként nyílt összecsapás az eredménye a mágiahasználók között. Valójában ezeknek a harcoknak is a város és lakosai látják a kárát, hiszen ilyenkor jelentős mértékű a járulékos veszteség - a megbolonduló időjárásról és a fokozott mágiahasználat hatására fellépő furcsa kísérőjelenségekről nem is beszélve.

Egy ilyen összecsapás után, jelentős mennyiségű alkohol elfogyasztásának következtében Amarelle, egy nőkből álló valaha volt tolvajcsapat vezetője, egy Ivovandas nevű varázsló szolgálatába kénytelen szegődni. Feladata: egy éven belül ellopni a teradániai Konjunktúra utcát. Ha sikerül neki a feladat, akkor Amarelle számára marad minden a régiben; ha nem sikerül, akkor világító szobor lesz belőle, ami - amellett, hogy irtózatos büntetési forma - a közvilágítást szolgálja a városban.