cyberpunk

Jelenlegi hely

Filmre venni a Naprendszert (Catherynne M. Valente – Radiance)

Szerző pilleremi On the

Catherynne M. Valente: RadianceCatherynne M. Valente a Tündérföld könyvek után most egy felnőtteknek szóló, formabontó sci-fivel tért vissza. A Radiance az írónő megfogalmazása szerint decopunk alternatív történelem, ami egy, az aranykor (1930-as, 40-es évek) ponyva SF-jeit idéző, benépesített Naprendszerben játszódik. A decopunk egy viszonylag új alműfaj a cyberpunkon belül, ami az Art Deco dizájn és építészeti elemeit használva idézi fel a húszas és ötvenes évek közötti időszakot. Az elnevezést használták már a nagysikerű videojáték, a BioShock leírására, és egy kevésbé ismert film, a Sky kapitány és a holnap világa jellemzésére, és bár nem olyan régen megjelent egy novellagyűjtemény Decopunk címen, az irodalomban egyelőre nem túl elterjedt ez a stílus. Ezen lehet, hogy pont a Radiance fog változtatni. Mondhatnánk, hogy a könyv a filmről mint művészeti formáról szól, de ugyanígy igaz, hogy épp a kamera mögötti „valóságot” mutatja be. Olvasás közben könnyen az az érzésünk támadhat, hogy a kettő igazából ugyanaz. Egy rendező fejében pedig mindig ötletek, hangok, képbeállítások, és műfajok kergetik egymást, összeolvadnak és szétválnak – a regény szerkezete ezt a világot tükrözi vissza. A különböző hangok, műfajok és bolygók között pedig mindenki Severin Unckot keresi. 

A történet struktúrája eleinte kaotikusnak tűnhet, de van benne rendszer. 

Az emberiség által kolonizált és belakott Naprendszerben látszólag minden a legnagyobb rendben van, ám időről időre megmagyarázhatatlan dolgok történnek – egy-egy település teljes lakossága egyik pillanatról a másikra köddé válik. Ez azonban olyan ritkán és olyan kieső helyeken történik, hogy főleg csak városi legendák és pletykák alapanyagául szolgál, egészen addig, amíg a dolog fel nem kelti Severin Unck figyelmét. Severin egy forgatócsoporttal a Vénuszra utazik, ahol egy egész város vált lakatlanná egyik napról a másikra, és mendemondák keringenek egy kisfiúról, aki a szörnyűség egyetlen túlélője. A filmkészítők utazása oknyomozó riportnak indul, ám tragédiába torkollik, melynek során a csapatból többen meghalnak, van, aki megőrül, Severin Uncknak pedig, a város lakosságához hasonlóan, nyoma vész. Ez az esemény a Nap, amely körül a különböző történetszálak és önálló fejezetek mint égitestek, keringenek. Van, amelyik távolabb vagy épp közelebb van hozzá, van olyan, ami lassan kerüli meg, nagy ívet írva le, és van, ami határozottabb tempóban halad a maga pályáján. 

Richard Morgan Budapesten

Szerző Próza Nostra On the

Richard MorganAz acél emlékeBudapestre látogat az új évezred egyik leghíresebb angol SF írója, az Arthur C. Clarke-, Philip K. Dick- és John W. Campbell-díjas Richard Morgan. Október 28-án 18 és 20 óra között az Alexandra Könyvesbolt Kávézóban (1055. Budapest, Nyugati tér 7.) dedikál a szerző. Az esemény Facebook oldala itt található.

Richard Morgan az új évezred egyik meghatározó alakja a nemzetközi tudományos-fantasztikus és fantasy világnak, a Valós halál című kultikus regényét sokan a cyberpunk 21. századi továbbgondolásának tekintik. Miután megnyert szinte minden létező díjat a sci-fiben, Morgan zsánert váltott, és érdeklődése a fantasy felé terelődött, ahol ráadásul igen provokatív könyveket írt nagy sikerrel. Az acél emléke tartalmazza a kortárs sötét fantasyk - pl.Trónok harca - barbári erőszakosságát, cinikusságát és humorát. Ráadásul a könyvnek magyar vonatkozása is van: Morgan nemzetközi kiadója, a Gollancz kalandjátékos appot készítettett a történethez, melynek a munkálatait a hazai Liber Primus Games végezte. Az app október végén jelenik meg világszerte.

Tíz mondat A patkány évéről

Szerző stv On the

A patkány éve01. A patkány éve nagyjából annyira sokkoló, mint amikor egy kézigránátot dobnak az ember ölébe.

02. A történet főhőse három filozófus-sorozatgyilkos: Karl, Ludwig és Martin, de kameóznak benne még más sztár bölcsész arcok is.

03. A szöveg elolvasása alaposan vallatóra fogja az olvasó testről alkotott fogalmait, kikényszerítve, hogy kockára tegye eddig kialakult elképzeléseit.

04. A cyberpunk, a biopunk és a krimi zsánerek elemei keverednek a regényben, ahogyan a trash filmek hangulatvilága is hozzátartozik a teremtett atmoszférához, mégsem marad a szöveg egyik zsáner része sem – megőrzi egyedi gondolatiságát és ezt nem veti alá semmiféle zsánerképző kényszernek.

"...a világvége természetesen örökérvényű" - interjú Bartók Imrével II.

Szerző stv On the

Bartómk Imre (Szőcs Petra fotója)

 

A Bartók Imrével készített interjú második része. Az első rész ide kattintva olvasható.

Próza Nostra: A regényed főszereplője három sorozatgyilkos, akik egyben három jelentős gondolkodó alakját, személyiségét viselik. Ha jól tudom kezdetben a Gondolkodók is lehetséges címalternatíva volt. Hogyan jött az ötlet, hogy sorozatgyilkos filozófusokról írj és miért pont Heidegger, Marx és Wittgenstein lettek a szereplők?

"...eszembe sem jutott, hogy prózát írjak" - interjú Bartók Imrével I.

Szerző stv On the

Bartók Imre (Szőcs Petra fotója)

Bartók Imre második regénye, A patkány éve, a Könyvhét idején jelent meg a Libri Kiadó gondozásában és azóta is hangosak tőle mind az online, mind az offline irodalmi terek. A rendkívül gazdag szöveggel kapcsolatban számos kérdés merült fel, melyeket a szerzőnek is szegeztünk, így született meg ez az interjú, melyet hossza miatt két részletben közlünk. Bartók Imrével Szabó István Zoltán (Steve) beszélgetett.

Tíz mondat a Moxylandről

Szerző stv On the

Moxyland01. A regény narrációja – a klasszikus cyberpunk szövegekkel ellentétben – egyes szám első személyben íródik.

02. Négy szereplő szemszögéből ismerhetjük meg az eseményeket, mindegyik fejezetben más-más karakteréből.

03. Dramatis Personae: Kendra, lemorzsolódott bölcsészhallgató, fotóművész; Lerato egy multicég programozója, él-hal a felfordulásért; Tendeka lázadó aktivista, raszta „szabadságharcos”; Toby léhűtő blogger, bérjátékból tartja fenn magát.

04. A fejezetek nyelvi megformálása mindig aszerint változik, éppen kinek a szemszögéből látjuk az eseményeket.

Gibson újra sci-fi regényt ír

Szerző Próza Nostra On the

Willam GibsonAz egyik legnagyobb kortárs sci-fi mogul, akinek többek között a cyberpunk és a steampunk műfajok ma ismert formáinak létrehozásában is óriási szerepe volt, a Twitteren egy új regény terveiről beszélt (GreatDismal néven lelhető fel a mikroblogon).

Próza Nostra Irodalmi Estek II.

Szerző Próza Nostra On the

Próza Nostra Irodalmi Estek II.Második alkalommal kerül megrendezésre a Próza Nostra Irodalmi Estek rendezvényünk, mely egy sorozat része. Minden beszélgetés kötődik a prozanostra.com irodalmi profiljához is, sőt, tulajdonképpen annak kivitele egy publikus térbe.

2013. február 28-án, csütörtökön, 18 órai kezdettel a szegedi Grand Caféban kerül sor a beszélgetésre, melynek témája a kortárs cyberpunk és Lauren Beukes Moxyland című regénye. Az Ad Astra Kiadó február 22-én jelenteti meg a beszélgetés alapjául szolgáló regényt.

Beszélgetnek:

Kleinhencz Csilla (az Ad Astra Kiadó szerkesztője)

Bartók Imre (kritikus, író)

Szabó István Zoltán (Próza Nostra - stv)

 

Mindenkit szeretettel várunk!

A beszélgetést támogatja a József Attila Kör.

A plakát Gyarmati János munkája.

Facebook event

Ad Astra Kiadó

Jeff Noon - Vurt

Szerző stv On the

VurtA Vurt 2005-ben jelent meg magyar nyelven. Tizenkét évvel az eredeti kiadás után.

Fura könyv.

Jeff Noon brit szerző. Könyve a nem túl távoli jövő, sötét Londonjában játszódik, a legjobb cyberpunk hagyományokat követve, de új elemekkel is bővítve azt.

A Vurt egy virtuális valóság, melybe egy drog használatával juthat el a vállalkozó. Nem intravénás anyagról van szó, nem porról, nem folyadékról. A Vurt közvetítői színes tollak (madártollhoz hasonló készítmények), melynek egy része legális. A különböző színű tollak, különböző élményeket stimulálnak. Léteznek kaland-tollak, ezek színe kék, de pornó-tollak is, melyek rózsaszínűek, az ezüstszín tollak az adminok eszközei. Ők „tartják karban” a Vurtot, betartatják a szabályokat. A tollak által közvetített utazás ugyanis nem marad meg a képzelet szintjén. A Vurt valóság, melynek sajátos törvényei vannak. (A Delany-féle paratér megjelenése a szövegben.) Kihozhatsz onnan bármit, de ugyanolyan értékben ott is kell hagynod valamit cserébe. Ebből származik a probléma. Hűsünknek – Firkának – a szeretője és legjobb barátja, a húga, egy veszélyes tollazás következtében benn reked a másik világban. Helyette egy Vurtlény kerül át a mi világunkba, testének anyaga azonos a Vurt anyagával. Izé – mert a banda, akiknek mindennapjait megismerjük így nevezi a lényt – tehát rendkívül értékes dolog: amennyiben valaki eszik a húsából, átkerül a Vurtba, anélkül, hogy drága tollakra kellene költenie a pénzét. Nem csoda, hogy minden drogos fel akarja zabálni a szerencsétlent.

Firka vissza akarja kapni azt az embert, akit legjobban szeret. Ehhez azonban ismét meg kell kockáztatnia egy veszélyes utazást a Fura Sárgával.