Budapest

Jelenlegi hely

Brian McClellan közönségtalálkozó és dedikálás (Programajánló)

Szerző Próza Nostra On the

Brian McClellan dedikálás és közönségtalálkozóBrian McClellan, a Lőpormágus-trilógia közkedvelt szerzője Budapestre látogat, hogy találkozzon magyar olvasóival!

A közönségtalálkozóra 2016. március 29-én, kedden kerül sor. A Facebook event itt érhető el.

17:00-kor kezdődik egy beszélgetéssel, majd utána lehetőség lesz az íróval személyesen röviden egy-két szót váltani és a regényeit dedikáltatni.

A Metro-sorozat szerzője újra Magyarországon

Szerző Próza Nostra On the

Metro 2035Dimitrij Glukhovsky, a Metro-kötetek népszerű szerzője újra hazánkba látogat legújabb könyvének, a Metro 2035 megjelenése kapcsán.

Glukhovsky 1979-ben született, újságíróként, tévés és rádiós műsorvezetőként kezdte pályáját, majd online íróból rövid időn belül a kortárs orosz populáris irodalom legnagyobb sztárjává vált, aki sok kollégájához hasonlóan előszeretettel gyakorol politikai és társadalomkritikát szóban és írásban egyaránt.

Az első könyve, a moszkvai metróhálózatában játszódó posztapokaliptikus sci-fi Metró 2033 és folytatása hozták meg számára a világsikert. Az általa teremtett világot azóta igazi franchise lett. A rajongók a Magyarországon is megjelenő Metró 2033 Univerzum néven írják tovább, bővítik, de számítógépes játék is született már a sorozat nyomán. Sőt, a Metro 2034 online változatához a szerző egy híres orosz elektronikus előadóművészt és egy festőművészt is segítségül hívott a művészeti projektté alakításhoz. A Metro 2035 a szerzői ígéretek szerint az záró fejezete a sorozatnak. Érdekes módon a kötet a már korábban elkészült, Metro Last Light című számítógépes játék ötleteiből született meg, így egy sajátos visszacsatolást, remedializációt láthatunk a különböző közegek között.

Az orosz bestsellergyáros egyébként írt már izgalmas történelmi regényt (Szürkület), egy akció-sci-fit  Futur.re címmel [kritikánkat lásd itt], vitriolos társadalomkritikáját pedig Orosz népellenes mesék elbeszéléseiben olvashatjuk.

Aki tehát már vagy még nem ismeri a szerzőt, ne hagyja ki a programokat.

 

„Próbáltam létrehozni egy világot.” – Interjú Pék Zoltánnal

Szerző stv On the

Pék Zoltán (fotó forrása: Magyar Narancs)Hosszú évek óta ismerjük műfordítói munkásságát. A fantasztikus irodalom legnagyobb szerzőinek műveit fordítja magyarra, olyanokét, mint Gaiman vagy Philip K. Dick. Néhány hónapja jelent meg az Agave Kiadónál első regénye. Írásról, szerkesztésről, cinizmusról és demokráciáról beszélgettünk a Feljövök érted a város alól szerzőjével, Pék Zoltánnal.

Próza Nostra: Műfordítói tevékenységedről már több interjúban is kérdeztek, ez alkalommal inkább a szépírói munkádra szeretnénk koncentrálni, hiszen idén jelent meg első regényed Feljövök érted a város alól  címmel az Agave Kiadó gondozásában. Hogyan jött az ötlet, hogy annyi irodalmi szöveg fordítása után belevágj az írásba?

Pék Zoltán: Igazából a dolog fordítva történt, az írás sokkal korábbi, kábé kamaszkorom óta gyakorolom több-kevesebb kihagyással. Elsősorban novellákat írtam, ezekből annak idején jó pár megjelent irodalmi folyóiratokban, és volt két novelláskötetem is a Kortárs kiadónál. Aztán volt egy hosszabb hiátus, több félbehagyott „regény”. Szóval tulajdonképpen mindig foglalkoztatott a dolog, és nem egyik napról a másikra pottyantottam ki. Sajnos.

Abszurdisztáni kalandozók (Hernád Péter - Hollóember)

Szerző Pálsanyi On the

Hernád Péter: HollóemberNapjaink popkultúrájának egyik legfajsúlyosabb tényezője, hogy a hollywoodi filmipar jóvoltából már jó pár éve a képregényadaptációk bűvkörében élünk mi, egyszeri fogyasztók. Rengeteg kárhoztatója van a tendenciának, ám annál is több rajongója, s minden problematikussága közepette is rendkívül népszerűek az elsősorban a Marvel-csoport nevével fémjelezhető franchise termékei, sorra döntenek rekordokat mind a forgatási költségek, mind a bevételek tekintetében (a DC most kezdi építeni saját filmes univerzumát, epedve várjuk a Batman vs. Supermant). Hogy ennek a hatalmas offenzívának köszönhetően mennyivel lett több a képregényolvasók száma, nem tudni, mindenesetre a műfaj igazi hazája tudvalevőleg az Egyesült Államok, ahol a Comic-Con például elképesztő tömegeket vonz, s rétegműfajból igazi mainstream termékké nőtte ki magát, míg itthon valahol továbbra is kevesek szívügye az újságosoknál vagy könyvesboltokban kapható, kézbe vehető képregény, bár nálunk is egyre népszerűbb.

A magyar képregénykultúra egyébiránt köszöni, jól van, nem is bocsátkoznék itt messzemenő fejtegetésekbe ezzel kapcsolatban, mindösszesen arra a képregényadaptációkkal alighanem összefüggésbe hozható igyekezetre utalnék, amely a magyar szuperhősök megteremtésén látszik fáradozni az utóbbi években. Három, minőségi kiadványt emelnék ki ehelyütt: az Epicline magazint; a Hungária Kapitány, Harcsa Huszár és Tachkov Professzor kalandjait elmesélő, nagyon ütős Magyar Szuperhős Meséket; valamint a legfrissebb fejleményt, a Titánember című opust. Gyakori vád a magyar szuperhősöket illetően, hogy pusztán amerikai társaik koppintásai lennének, mindenesetre a kellő iróniával és humorral, amellyel szerencsére rendelkeznek ezek a sztripek, rendkívül élvezetesek és érdekesek tudnak lenni – nem beszélve arról, amikor égető aktualitásokat is megbolygatnak a rögmagyar valósággal kapcsolatban.

Kocogtatni a hatalom üvegablakát (Moskát Anita - Bábel fiai)

Szerző Fekete I. Alfonz On the

Bábel FiaiHa találkozik jelenkorunk Budapestje egy alternatív valóság teokratikus berendezkedésű Bábelével, majd kettejük randevújából születik egy gyermek, úgy őt mostantól Moskát Anita első regénye, a Bábel fiai személyesíti meg a magyar irodalomban. A fantasy és sci-fi határán egyensúlyozó könyvet a Gabo Kiadó science fiction-nel és fantasyvel foglalkozó SFF részlege gondozta. A borítókép gomolygó füstje, a háttérben felsejlő, építmény teteje, a sötét tónusok előrevetítik a könyv varázsát, hangulatát és atmoszféráját. A bodorodó dohányfüst ködbe burkolja az egymásba fonódó két történetszálat, ezzel meghökkentő, elborult és torz történethálót sző az olvasó köré. A körülölelt történetfogyasztó a történet olvasása során egyetlen egyszer sem tudja megtörni a delejt, a Bábel fiai pedig biztatja, fogyasszon még többet az általa előidézett kábultságból.

Programajánló (5. Szegedi Képregényfesztivál és Hungarocon 2013)

Szerző Próza Nostra On the

5. Szegedi KépregényfesztiválKét eseményt szeretnénk ma a figyelmetekbe ajánlani, melyek ezen a héten esedékesek.

November 16-án, szombaton rendezik meg ötödik alkalommal a Szegedi Képregényfesztivált, melynek ezalkalommal is a Somogyi Könyvtár biztosítja a helyet a földszinti aulában és az alagsorban. 10 és 18 óra között látogatható a rendezvény, melyen ezúttal is hallgathatunk előadásokat, megtekinthetjük a kiállítást, vásárolhatunk a különböző kiadók képregényeiből és figyelhetjük az alkotókat rajzolás közben. A részletes program a rendezvény honalpján megtekinthető.

November 17-én, vasárnap rendezik meg a Hungarocon 2013-at Budapesten az Uránia moziban. A rendezvényen filmvetítések, kerekasztalbeszélgetések, cosplay és számos egyéb program megtekinthető. A Zsoldos Péter-díjban részesülők neveit is itt jelentik be. Ehhez külön érdekességként linkeljük Brandon Hackett közleményét, arról, hogy miért nem nevezett a Zsoldos Péter-díjra. Sajnos az írásból csupán arra nem kapunk konkrét választ, hogy miért nem nevezett a Zsoldos Péter-díjra, az okokat ettől függetlenül tudhatjuk/sejthetjük, ehhez elég volt ez a jelzés is. A magyar sci-fi színe-java Brandon Hacketthez hasonlóan cselekszik, mi pedig az egészben Zsoldos Péter nevét sajnáljuk a legjobban - valószínűleg hozzájuk hasonlóan.

Vámpír, vadászat, világháború (Benedek Szabolcs - A Vérgrófnő)

Szerző stv On the

A Vérgrófnő

 

„Háború van (…) és ilyenkor könnyebben testet öltenek a félelmeink.”

(157. o)

 

Benedek Szabolcs vámpír trilógiájának középső darabjában, ahogyan az már csak lenni szokott, ismét hullani kezdenek a kéjnők, a sorozatgyilkosok és a vámpírok első számú áldozatai. A különbség gyakorlatilag annyi, hogy ha thrillert vagy krimit olvasunk, akkor a tettes sorozatgyilkos, ha természetfölötti horrort, akkor vámpírral van dolgunk.

London - Párizs - Budapest (Benedek Szabolcs: A Vérgróf I. kötet)

Szerző stv On the

A Vérgróf

„Ez a város csupa vidékiből áll, akik felvetődtek ide a világot megváltani.”

(335. o.)

Köldöktől garatig felvágott kéjnők macskaköveken. Óhatatlanul is Hasfelmetsző Jack alakja és története juthat erről az eszünkbe – és mostantól Benedek Szabolcs A Vérgróf című regénye is.

A hazai könyvkiadásban rég nem előzte meg akkora reklámhadjárat és felhajtás – divatos marketing-kifejezéssel élve: hype – magyar szerző kötetének megjelenését, mint amelynek a József Attila-díjjal kitüntetett Benedek Szabolcs regényével kapcsolatban tanúi lehettünk. A fő kérdés már a beharangozók idején is az volt: a fiatal kiadó által generált csinnadratta nagysága arányban áll-e a regény értékeivel?