Athenaeum Kiadó

Jelenlegi hely

Idegen-e a politika a tudományos fantasztikumtól? (Tóth Csaba – A sci-fi politológiája)

Szerző makitra On the

Tóth Csaba: A sci-fi politológiájaNyitásként be kell vallanom, jogász vagyok és sci-fi rajongó. Sajnos, ez egy bonyolult párosítás, mivel nagyon nehéz olyan címeket találni, amik legalább közvetetten foglalkoznának a joggal és a tudományos fantasztikummal egyaránt. Holott, ha belegondoltok, a zsánernek gyakorta témái különböző jövőbeli vagy alternatív államformák, társadalmi berendezkedések, de ezek a legritkább esetben foglalkoznak jogi kérdésekkel. Mintha senkinek sem kellene papírokkal vacakolnia, sőt, büntető bíráskodás sincsen, minden rosszfiú rögtön valami bányába kerül. Ezért kénytelen vagyok a jog helyett más társadalomtudományokat keresni, így került képbe a politológia.

A politikatudománnyal kapcsolatban az egyik legelső egyetemi élményem az volt, ahogy Pokol Béla (jelenlegi alkotmánybíró és YouTube-sztár) a politikát mint funkcionális alrendszert egy egyszerű értékduál mentén úgy fogta meg, hogy a legfontosabb célja és irányító eszméje a kormány/ellenzék kapcsolata. Azaz minden politikus kormányra akar jutni, vagy ha már ellenzékbe került, akkor abból ki akarja hozni a legtöbbet. Persze, később ez árnyalódott, hiszen a politikában ennél jóval több szempont, érdek és személyes preferencia ütközik össze, és alapvető célja mégis csak valami jóra törekvés lenne, még ha ez mostanában nem is annyira egyértelmű.

Tóth Csaba pedig pontosan ezt a sokrétűséget vizsgálja A sci-fi politológiája című könyvében. A politológus 2003 óta tanít az ELTE ÁJK Politikatudományi Intézetében, ahol a politika és a science fiction kapcsolatáról tart egyetemi kurzust – és ezt teszi frissen megjelent művében is.

A téma talán legismertebb műveit veszi górcső alá: a Star Wars és a Star Trek univerzumait, a Dűne világát, az Éhezők viadala disztópiáját, legfrissebb megjelenésként pedig a Radch Birodalom politikai berendezkedését Anne Leckie díjnyertes trilógiájában. A konkrét berendezkedések vizsgálatán túl három nagy kérdéskört, a személyes szabadságjogokat, az emberek és idegenek kapcsolatát, valamint a demokráciák és diktatúrák egymáshoz való viszonyát tanulmányozza több mű értékelésével. Válogatása reprezentatív, hiszen új és régi, pozitív és negatív megítélésű berendezkedést egyaránt leír, valamint több ismert univerzumot is megemlít egy-egy lényeges jellemzőjének elemzésével, így nem volt hiányérzetem az olvasást követően.

A nyomorék nem király, a rabszolgatartó nem ember, a trón nem játék (Joe Abercrombie - Half a King – Az uralkodó)

Szerző Makai Péter Kristóf On the

Joe Abercrombie: Half a kingYarvi egy kezén meg tudná számolni, hogy hányan tekintenek rá emberként: Gundring anya, a házitanítója, és Odem, a nagybátyja. Tovább nem is tudna számolni, részben azért, mert Gettföld zord vidék, ahol jó szót csak a hatalom megszerzéséért és megtartásáért szólnak, részben pedig azért, mert pajzstartó, kacska kezén csupán két ujj nőtt. A Szilánkos-tenger partján viszont nem veszik emberszámba azt, aki alkalmatlan a fegyverforgatásra, hiszen Vanszterföld népével régóta háborúban állnak a gettek, és ki tudja, mikor indul a következő portya vagy megtorló hadjárat?

A kisebbik fiúként Yarvinak persze nem kell fegyvert fognia, arra ott van az apja, Uthrik, Gettföld uralkodója, és bátyja, a trón várományosa. Ő miniszternek tanul, afféle tanácsadónak, akinek illik nyelveket tudnia, diplomáciát tanulnia, és ismernie a királyságban növő minden fűszálat, miből készül gyógyír, s miből halálos méreg. Jobban is teszi, mert a feszült politikai helyzetben elkél a jó tanács és a megfelelően adagolt feketenyelvgyökér-főzet, éles eszű emberből meg mindig hiány van e háborút dicsőítő, vad vidéken.

Azon a napon azonban, amikor Uthrik és bátyja kiterítve, holtan fekszenek az Istenek csarnokában, Yarvi kölyökfejére kerül a súlyos korona, és nyakába szakad mindaz a politikai elvárás, amivel a törvényes uralkodónak vezetnie kell népét. Erőt demonstrálnia egy kacska kezű királynak nem egyszerű feladat, de Yarvi is felismeri, hogy a gyilkosságot akkor is meg kell torolnia Grom-gril-Gormon, Vanszterföld uralkodóján, ha törik, ha szakad. A Szilánkos-tengeren ez márpedig egyenesen garantált.

Mindenszentek napi nyereményjáték

Szerző Próza Nostra On the

NyereményjátékNyereményjátékot hirdetünk a Facebookon kereszül.

Most két szerencsés nyertes az Athenaeum Kiadó egy-egy borzongató újdonságát viheti haza, ha velünk játszik, méghozzá S. J. Watson Amnézia című regényét (a nagysikerű könyvből készült filmet mától játsszák a hazai mozik Nicole Kidman és Colin Firth főszereplésével) és Carin Gerhardsen Mama, papa, gyerekek című vadonatúj skandináv krimijét.
Csupán annyit kell tennetek, hogy kedvelitek az oldalt a Facebookon és október 30. és november 3. között megosztjátok a Próza Nostra fényképét/posztját, amit itt találtok.

November 3-án, este 20 órakor lezárul a játék és közzétesszük a nyertesek nevét, akikkel ezután privát üzenetben vesszük fel a kapcsolatot a postacím miatt.

Köszönjük az Athenaeum Kiadónak a felajánlott köteteket.

S. J. Watson: Amnézia (szövegrészlet)

Szerző Próza Nostra On the

AmnéziaEzúttal egy thrillert ajánlunk a figyelmetekbe az Athenaeum Kiadótól. A kötetből készült film csütörtöktől látható a mozikban Nicole Kidman és Colin Firth főszereplésével.

Tartalom:

Christine minden reggel idegen ágyban ébred fel, egy idegen férfi mellett. Belenéz a tükörbe, és döbbenete tovább fokozódik: egy középkorú nő arca néz vissza rá. Az ágyból időközben előkászálódó férfi minden reggel elmagyarázza neki, hogy ő Ben, a férje, hogy Christine negyvenkét éves, és két évtizeddel ezelőtt egy szörnyű balesetben szerzett fejsérülése miatt képtelen megjegyezni az új emlékeket. Christine mindennap hihetetlen harcot folytat azért, hogy visszaszerezze emlékeit, vagyis rajtuk keresztül önmagát. Kiderül, hogy semmi és senki nem az, mint aminek látszik, így a nyugodt tempójú, visszafogott történet hamar vérbeli thrilleré változik...

Carin Gerhardsen: Mama, papa, gyerekek (szövegrészlet)

Szerző Próza Nostra On the

Mama, papa, gyerekekVadonatúj skandináv krimi az Athenaeum Kiadótól.

Tartalom:

Egy csendes őszi estén kezdődött. Stockholm egyik elhagyatott külvárosi részében Petra Westman rendőrnő kocogás közben véletlenül egy megrongálódott babakocsira bukkan a bokorban, benne egy súlyosan beteg csecsemővel. Néhány méterre tőle egy halott nő fekszik, az arcát a felismerhetetlenségig összeverték. Valahol nem messze pedig egy hároméves kislány várja haza a szüleit, bezárva egy lakásba, teljesen egyedül.
Conny Sjöberg nyomozó és csapata lát neki a gyilkosság felgöngyölítésének, a holttest személyazonossága azonban ismeretlen, az óra ketyeg, a kis Hanna pedig felfedezi a telefont, és egy idegen bácsi felajánlja neki, hogy a megmentésére siet...
Carin Gerhardsen sorozatának második részében a svéd társadalom végletesen elszigetelt rétegeibe vezeti az olvasót: alkoholista anyák, erőszakos apák és elhanyagolt tinédzserek világába, ahol a gyerekszobákban elsuttogott rettenetes titkok nem múlnak el nyomtalanul.
Hátborzongató és letehetetlen, a skandináv krimi legjobbja.