Arany 200 novellapályázat

Mikor véget ért a Próza Nostra első novellapályázata, ami a csernobili atomkatasztrófának kívánt emléket állítani, már megvolt a terv, miről kell szólni a következőnek. 2017 volt ugyanis – amikor megrendeztük a második pályázatunkat – Arany János születésének 200. évfordulója. A tervek szerint még 2017 őszén meg is jelent volna a pályázatra érkezett munkákból készült válogatás, ez azonban egészen mostanáig váratott magára. Csaknem egy éves adósságunkat törlesztjük a mai napon e kötet megjelenésével.

Arany, az egyik legnagyobb magyar bárd, kinek költészete két évszázad múltán sem fakult meg. Barátsága Petőfivel, ma is elemi erejű Toldija, vagy akár öregkori Őszikéi nem csak az olvasóknak nyújtottak mindig örömet, gondolkodni valót, de inspirálói voltak az őt követő nemzedékeknek. Nincs ez másképp balladái esetében sem: A walesi bárdok, Ágnes asszony, Tetemre hívás, a Híd-avatás, megannyi remekmű, melyek hol a történelem egy-egy fontos momentumát, hol a falusi életet, hol pedig a modern világ félelmeit mutatják be. Ezek a versek egy mesteri költő munkái, aki képes volt szavakba önteni az emberek érzéseit, tragédiáit, ugyanakkor azokat egyetemes érvényűvé, mindenki számára érthetővé emelni.

Adja magát az ötlet: mit mondanak ezek a balladák a XXI. század emberének? Hogyan értelmeznék át őket? Hogyan remixelnék? Az Ágnes asszonyban megbúvó véres pszicho-thriller, a Vörös Rébék természetfeletti boszorkányhistóriája, A walesi bárdok elnyomó, már-már orwelli világa hogyan foglalható írásba ma? Erre voltunk kíváncsiak, és örömmel láttuk, hogy a pályázatunkra mennyi érdekes átirat, továbbgondolás vagy akár előzménytörténet érkezett. Ezekből nyújtanánk most át a legjobbakat, igazolva ezzel, hogy az időtálló történetek még akkor is hatnak az olvasóra, amikor már nem ökrösszekérrel, hanem metróval utazunk, nem mesebeli holló viszi el üzeneteinket, hanem az interneten továbbítjuk azokat, vagy a javasasszonyok helyett a kifinomult orvosi műszerekben bízunk.

Az Arany 200 – Balladaremix címre keresztelt pályázatunkra ezúttal is ötvennél több pályamunka érkezett, melyek a legkülönbözőbb Arany balladákat dolgozták fel. A zsűri bírálatai alapján ezek közül a kilenc legjobbnak ítéltet tartalmazza kötetünk. Külön öröm számunkra, hogy némelyik írás szerzője már az első kötetünkben – Az atomkatasztrófa gyermekei című antológiában – is bemutatkozott pályamunkájával.

Augusztus és szeptember folyamán közzétesszük az oldalon az Arany 200 – Balladaremix című novellapályázatunkon dobogós helyezést elért szövegeket. Ezek az írások szerkesztetlenek, úgy kerülnek elétek, ahogyan azt a zsűri is megkapta. Az ingyenesen letölthető e-kötetbe, mely a legjobb írásokat tartalmazza majd, már a szerkesztett változatok kerülnek be.

Következzen az első helyezett novella.

Veress Elza-Emőke: Vörös Rébék

A kutyák ugatása feketére festette az ég alját, amikor Pörge Daniék cifra kapualjában megszólalt Feneş rendőrhadnagy.

– Ce ştiţi de doamna Rebeca Vereş?

– Én semmit – válaszolta kurtán Pörge Dani.

– Când aţi văzut-o ultima oară?

– Ilyeneket nem tartok észbe.

– Am informaţii cum că a păşit pragul casei dumneavoastră chiar în ziua dispariţiei ei. Cum comentaţi acest lucru?

– Aztán orrával radírozná a küszöböt, megannyiszor vendégül látom! Megadom én neki ezt a tisztességet!

Pörge Dani nem igazán kedvelte, ha a községi rendőr folyton megjelent a kapujában, s hogy gyakran előtűnt némely fa mögül, azt nem kis bosszúsággal tűrte, főleg azóta, amióta igen, eltűnt Veres Rebeka kisnyugdíjas, a nyugdíjával együtt. Hogy pontosan fogalmazzunk, előbb a nyugdíja tűnt el, aztán ő maga is odalett.

Augusztus és szeptember folyamán közzétesszük az oldalon az Arany 200 – Balladaremix című novellapályázatunkon dobogós helyezést elért szövegeket. Ezek az írások szerkesztetlenek, úgy kerülnek elétek, ahogyan azt a zsűri is megkapta. Az ingyenesen letölthető e-kötetbe, mely a legjobb írásokat tartalmazza majd, már a szerkesztett változatok kerülnek be.

Következzen az (egyik) második helyezést elért novella.

Puska Veronika: Madárról madárra

– Kurvulj föl! – suttogta Vilka az átkot, és a gombóc, ami addig a torkát fojtogatta, feloldódott.

Jó volt látni Szép Dorottya sápadását, azt még jobb, ahogy a másik egyet hátrébb lépett, és a tenyerére meredt. Tán azt remélte, mentem felhólyagzik a keze?

Úgy kellene, gondolta Vilka, megérdemelné. Jó tett helyébe pofonnal fizetni!

Hangosan csattant a pofon, a pajta mögötti homoktövisen pihenő verebek is hallották, fekete szemük kajánul csillogott a szeszélyes kedvű tavaszban, cinkosként összébb zárták szárnyukat, és maradtak.

Bajkó Vilka játszott, Bajkó Vilka megjárta!

Járta is, meg nem is. Szép Dorottya levedlette haragjában a legényeknek tartogatott kedvességet, és nekilökte a pajta deszkafalának. Szúrta a hátát a szálka rendesen, ám közvetlen közelről nézte végig az átváltozását.

Augusztus és szeptember folyamán közzétesszük az oldalon az Arany 200 – Balladaremix című novellapályázatunkon dobogós helyezést elért szövegeket. Ezek az írások szerkesztetlenek, úgy kerülnek elétek, ahogyan azt a zsűri is megkapta. Az ingyenesen letölthető e-kötetbe, mely a legjobb írásokat tartalmazza majd, már a szerkesztett változatok kerülnek be.

Következzen az (egyik) második helyezést elért novella.

Bacsai Gábor: Mint szél hátán a toll...

„A schtriga, vagy másképp striga, illetve strix, az egyik legveszélyesebb és legfélelmetesebb élőholt lény, mellyel a vadászok szembeszállhatnak. A strigák eredete még mindig rejtély, úgy tűnik, hogy valami hatalmas átok az, amely a halott nőket ilyen szörnyekké változtatja át. Néhányan azt mondják, hogy a gonosz, kegyetlen és bűnös nőknél - mint a boszorkányok, vagy gyilkosok - van arra esély, hogy strigává váljanak. Mások azt állítják, hogy az átok az idő előtt meghalt gyermekeket sújtja - akik házasságtörés, vagy vérfertőzés kapcsán születtek. Egy dolog biztos, e női halottak minden teliholdkor feltámadnak sírjukból és az élőkre vadásznak. (részlet Jürgen von Bensa tanításából, valahol a Fekete-erdő mélyén)

A fonó ajtaja sóhajtva kinyílt, a beáradó késő őszi szél felkavarta a kosarakban a kenderszöszt és összekuszálta a fonalak szálait a belépő férfi nyomán. A petróleumlámpák tompa fényében a jövevény szakadt, viseltes ruhájában inkább holmi útszéli kódisnak nézett ki, mint vadásznak. Azonban az oldalára szíjazott dupla penge minden kétséget eloszlatott kilétét illetően. Az ébenhajú idegen két héttel ezelőtt érkezett a faluba, jelenléte és kérdései csak fokozták a Radványt megülő baljós hangulatot. Rég elfeledett titkok, évtizedek szégyenteljes hordaléka vetődött felszínre nyomozása során. Senki sem csodálkozott, mikor a jövevénynek egyik napról a másikra nyoma veszett.

Eljött a pillanat, a zsűri kiválasztotta az általa legjobbnak ítélt három pályaművet és visszafejtettük, hogy az általunk adott fedőnevek kiket takarnak. A pályamunkák kezeléséről és értékelési módjáról, valamint a zsűri tagjairól bővebben olvashattok itt. Köszönjük a türelmet, amit az eredményhirdetés elhalasztásával kapcsolatban tanúsítottatok.

Idén úgy alakult, hogy a második helyen pontegyenlőség áll fenn két pályázó között, így két második helyet hirdetünk, harmadikat pedig nem.

Lássuk a neveket:

Második helyezést ért el Bacsai Gábor Mint szél hátán a toll című novellájával.

Szintén második helyezett Puska Veronika Madárról madárra című novellájával.

A pályázat első helyezettje Veress-Elza Emőke Vörös Rébék című novellájával.

Többen érdeklődtetek azzal kapcsolatban, hogy mikor is lesz az eredményhirdetése az idei novellapályázatunknak. A pontos dátum augusztus 15-e. Ekkor fogjuk a dobogósok nevét közzétenni az oldalon. Ez a pályázati kiírásban eredetileg szereplőhöz időponthoz képest másfél hónapos csúszás, sajnos azonban úgy alakult, hogy nem tudtunk volna lelkiismeretes munkát végezni az eredetileg megbecsült és kihirdetett idő alatt.

A zsűri már dolgozik a szövegek értékelésén és megvitatásán, ugyanakkor a legjobb írásokat idén is szeretnénk kötetben megjelentetni – az ezzel kapcsolatos munkálatokat is megkezdtük, a kiválasztott írások szerzőit az eredményhirdetést követően emailben keressük majd a részletek miatt.

A kötetben való megjelenés mellett a dobogósok nyereménye a Twister Media kiadó által felajánlott könyvcsomag és a The Black Aether által felajánlott Black Aether Magazin lesz, melyet postai úton juttatunk el a nyertesek számára.

Köszönjük a türelmeteket, figyeljétek továbbra is az oldalt. Hamarosan jövünk az eredményekkel.

Arany János balladái a magyar irodalom igazi csúcsteljesítményei közé tartoznak, s közben számos szállal kötődnek a népi és városi folklór hagyományokhoz, valamint a korabeli ponyvairodalomhoz egyaránt. A magyar, de akár a világirodalomban is kevesen tudtak olyan kevés szóval, mégis rendkívüli feszültséggel megírni a bűn és bűnhődés történeteit, egy szerelmi gyilkosságot vagy éppenséggel egy tömeges kivégzést, mint Arany. A lírai költemények precíz szerkezetének és a homályban hagyott részleteknek köszönhetően ugyanakkor a mai napig izgalmas olvasmányok lehetnek, hiszen nagy tér nyílik az olvasói képzeletnek és értelmezésnek. Arany születésének 200. évfordulóján éppen ezért egy újabb irodalmi játékra hívjuk olvasóinkat a Próza Nostra pályázatán.

Elgondolkodtál már azon, mit követett el Ágnes asszony? Mindig is izgatott, kik is lehetnek valójában a Híd-avatás kísértetei? S vajon ki lehett az Eduárd elé álló három “velszi bárd”?  Most itt az idő, hogy megírd nekünk!

Olyan prózai műveket várunk tehát, amelyek valamely zsáner felől közelítenek meg egy-egy szabadon választott Arany-balladát. A képzelet határait a pályázóra bízzuk, lehet bűnügyi történet, horror, steampunk, de akár fantasy és sci-fi történet is. Az átiratok foglalkozhatnak a szövegek konkrét eseményeivel, de lehetnek előzmények vagy utótörténetek is.

A beérkezett munkákat a Próza Nostra szerkesztősége, szakmai közössége bírálja el.

Határidő: 2017. április 2. (vasárnap) 23:59.