Agave Kiadó

Tim Davys A lefejezett keselyű rejtélye című regényéről jelent meg recenzióm a kulter.hu oldalon.

Baráth Katalin krimit ír. Ráadásul a századfordulós Magyarország a szetting. Eddigi két regényét az Agave Kiadó jelentette meg A fekete zongora (igen, mint az Ady-vers, igen, motivált az azonosság) és A türkizkék hegedű címek alatt. Rögvest el is keresztelték a magyar Agatha Christie-nek, ami egyfelől nyilvánvalóan megtisztelő, másfelől viszont valószínűleg feláll a hátán a szőr, amikor ezt hallja.

Az 'Osztott képernyő' rovatban minden alkalommal két szerző kritikája jelenik meg ugyanarról a szövegről. Úgy gondoltuk talán nem csak a szerzőknek, de az olvasóknak is érdekes és hasznos lehet egy ilyen vállalkozás, hiszen mindjárt két véleményt kap ugyanarról a könyvről.

A közlés előtt egyik szerző sem ismeri a másik szövegét, valamint arra is törekszünk, hogy a tárgyalt regénnyel kapcsolatban ne legyen aránytalanul nagyobb ismereti előnye egyik írónak sem (jelen esetben többek között ezt úgy igyekeztünk megvalósítani, hogy a kritikák szerzői most olvasták először a szóban forgó szöveget). A limit 4000 karakter.

Első alkalommal John le Carré: Suszter, szabó, baka, kém (korábban: Árulás) című regényéről van szó.

Az Agave újra megjelenteti le Carré Karla trilógiájának első kötetét. A hazánkban januárban megtekinthető Oscar gyanús filmhez igazodva az eddig Árulás cím alatt megjelent szöveg ezúttal Suszter, szabó, baka, kém címmel kerül a polcokra (a regény és a film eredeti címe: Tinker tailor soldier spy). Úgy tűnik, hogy ez a hónap - tekintettel a szerző 80. születésnapjára - nem csak nálunk szól le Carréról, aki egyébként egy a CBS-nek adott interjújában idén kijelentette, hogy soha többé nem ad interjút, bár regényírói munkáját továbbra is töretlenül folytatni fogja. A beszélgetést elolvashatjátok itt.

2011. szeptember 29-én végre hazánkban is megjelenik Dennis Lehane 1998-as regénye, a Hideg nyomon.

A szerző talán a kortárs krimiirodalom egyik legkiemelkedőbb alakja, olyan kötetek fűződnek a nevéhez, mint a Scorsese-film után, hatalmas sikert befutott, Viharsziget, vagy a (filmre már szintén adaptált) Titokzatos folyó, de három Wire epizód is az ő keze munkája.

Szeptember 16-án (más források szerint november 18-án) mutatják be John le Carré Árulás című regényének filmváltozatát. A Tinker, Tailor, Soldier, Spy már megért a '70-es évek végén egy BBC sorozat-feldolgozást, hamarosan pedig beülhetünk a vadonatúj filmadaptációra is.

Az MI5-ban is dolgozó John Le Carré Karla-trilógiájának első része az Árulás. Filmváltozatában Gary Oldman mellett Colin Firth, Tom Hardy és John Hurt játsszák a főszerepet.

A kémregények kultfigurájaként méltán számon tartott le Carré regényeit magyarul - természetesen - az Agave Kiadó adja ki, akik időről-időre bebizonyítják, mennyire jó ízlésük is van (a PKD regényeket is ők jelentetik meg).

(A Karla-trilógia nyitó darabjáról hamarosan rendhagyó ismertetőt is olvashattok a Próza Nostrán.)

Valamint ezúton is szeretnék megemlékezni Jorge Luis Borgesről, aki 112 éve született, ahogyan arra a Google is felhívja a figyelmet.

A Cartaphilus Könyvkiadó jóvoltából ismét kezünkbe vehetjük a Christopher Tolkien által kiadott tizenkét kötetes The History Of Middle-Earth első két kötetét Elveszett Mesék Könyve címen. A John Tolkien által írt befejezetlen, töredékes, vázlatos szövegek, melyek Középfölde mitológiáját alkotják vagy színesítik tovább, ebben a sorozatban lelhetőek fel, jelentős szerkesztői munka eredményeként. A kötetek a teljes hagyatékot tartalmazzák, a szerkesztői munka tizenhárom évet vett igénybe. A The History Of Middle-Earth követi a Christopher Tolkien által apja halála után kiadott többi szöveg szerkesztői hagyományát: semmi változtatás és a szerkesztői megjegyzések könnyen észrevehetően, egyértelműen elkülönülnek a főszövegtől.

Sokféle őrültet létezik és lényegesen különböznek egymástól. [Sade márki, Charles Manson, Einstein, Foucault]. Vannak azonban közös vonások is: valamilyen formában az őrület alakot ölt előbb-utóbb, „produktívvá” válik, bármit is jelentsen ez. [Immoralista bölcselet, egy véres emlékmű, világnézeteket átalakító elmélet, a változás filozófiája az azonossal szemben].

Nem volt meg benne a sade-i terror – bár a márki grafomániája igen – és nem űzték démoni dobok eszelős bűntények elkövetése felé, mégis őrült volt Philip K. Dick is: a jelen írás témájául szolgáló novelláskötet szerzője. Üldözési mánia, téveszmék, depresszió. Mindezek mellett a kemény drogok használata sem tehetett jót mentális állapotának. Ezek ellenére – vagy talán éppen ezek miatt – úgy szemlélte a világot, ahogyan senki más. Ez a fajta lényeglátás kombinálva az írói tehetségével a sci-fi egyik legizgalmasabb alakjává tette őt. Mondandója közléséhez, útkereséséhez ugyanis a sci-fit használta médiumként. Azt a műfajt, amit szeretnek „alacsonynak”, félirodalminak tituálni elsősorban popularitása miatt. Ma már azonban megkerülhetetlenné válik a sci-fi is azok számára, akik hiteles képet szeretnének kapni a XX. század irodalmáról. A rengeteg másodvonalbeli szező mellett akad néhány olyan is, akik irodalmi megbecsülésre is számot tarthatnak, ilyen például William Gibson, és Philip K. Dick is.

Hazánkban kezdetben kissé margóra szorultak írásai, a rengeteg beözönlő és hazai sci-fi könyvek miatt – neve sokáig ismeretlenül csengett az olvasók számára egy kicsi, de annál lelkesebb olvasóközönség kivételével. A már említett sci-fi hullámverésben azonban nem tűnt el. Itthon az Agave Kiadó gondozza a szerző életművét.

A Vurt 2005-ben jelent meg magyar nyelven. Tizenkét évvel az eredeti kiadás után.

Fura könyv.

Jeff Noon brit szerző. Könyve a nem túl távoli jövő, sötét Londonjában játszódik, a legjobb cyberpunk hagyományokat követve, de új elemekkel is bővítve azt.

A Vurt egy virtuális valóság, melybe egy drog használatával juthat el a vállalkozó. Nem intravénás anyagról van szó, nem porról, nem folyadékról. A Vurt közvetítői színes tollak (madártollhoz hasonló készítmények), melynek egy része legális. A különböző színű tollak, különböző élményeket stimulálnak. Léteznek kaland-tollak, ezek színe kék, de pornó-tollak is, melyek rózsaszínűek, az ezüstszín tollak az adminok eszközei. Ők „tartják karban” a Vurtot, betartatják a szabályokat. A tollak által közvetített utazás ugyanis nem marad meg a képzelet szintjén. A Vurt valóság, melynek sajátos törvényei vannak. (A Delany-féle paratér megjelenése a szövegben.) Kihozhatsz onnan bármit, de ugyanolyan értékben ott is kell hagynod valamit cserébe. Ebből származik a probléma. Hűsünknek – Firkának – a szeretője és legjobb barátja, a húga, egy veszélyes tollazás következtében benn reked a másik világban. Helyette egy Vurtlény kerül át a mi világunkba, testének anyaga azonos a Vurt anyagával. Izé – mert a banda, akiknek mindennapjait megismerjük így nevezi a lényt – tehát rendkívül értékes dolog: amennyiben valaki eszik a húsából, átkerül a Vurtba, anélkül, hogy drága tollakra kellene költenie a pénzét. Nem csoda, hogy minden drogos fel akarja zabálni a szerencsétlent.

Firka vissza akarja kapni azt az embert, akit legjobban szeret. Ehhez azonban ismét meg kell kockáztatnia egy veszélyes utazást a Fura Sárgával.